Kárpáti Magyar Hírlap, 1940. január-június (21. évfolyam, 1-145. szám)
1940-02-07 / 30. szám
I CSODAGYEREK (-m) Csodálatos fajta ez a magyar fajta; a jó Istennek egy csaknem páratlanul értékes, érdekes teremtménye. Még az olyan bizonytalan időkben is, mint például ez a mostani: milyen nyugodt, milyen higgadt, milyen magabiztos meggondolt tud lenni. Nem morfondírozik, nem képzelődik, nem fest előre ördögi képeket maga elé. Szellemileg és lelkileg egyaránt felkészült. Erős! Nem csak a férfija, de a nője is. A magyar aszszony, leány, igen sok életmegnyilvánulásban, páratlan. És ez nagyon fontos, mert hiszen a magyar nőre igen nagy szerep vár a magyar jövőben, akár lesz, akár nem lesz háború, akár belekeveredünk egy újabb világégésbe, akár meghozza a tavasz, a nyár az annyira óhajtott világ lenyugvást. A mai élet szinte iskolapéldaszerűen igazolja, hogy a nehéz időkben milyen komoly, érett, céltudatos, mondhatni fölényesen okos, nagyvonalú életet tud élni ez a drága nép. Ez az áldott magyar föld valami csodákat kiváltani tudó fluidumot lehel ki magából, amelyet a magyar gyermek talán már az első lélegzéseivel magába szív; de varázsa van ennek még az idegenre is, hiszen aki csak pár napra is megfordul ebben a csodaországban, az már áradozva mesél róla odahaza, visszakívánkozik és elküld másokat is. Ez a kijelentés nem a túltengésbe hullott szószátyárkodás; ez egy minden nap megismétlődő tény. A kulturfölényes magyar fajta öregje, fiatalja, nője és férfija nyitott szemekkel járja az élet útjait, nem csak néz, de lát is. Talán nincsen is nevelve erre a magyar ember, hanem ebbe, — az életet valami kiemelkedő mély bölcseséggel vinni tudásba, — már beleszületik. Rengeteg példa igazolja, hogy: — születési, faji erénye ez a tökéletessége; egyetlen európai nemzet nem ad aránylag annyi ,,csodagyermeket“ a világnak, mint a területére kicsiny, de értékére hatalmasan nagy Magyarország! S mi szinte városi szent hiedelemmel hisszük, hogy ha egyszer le tudja vetni magáról a turáni tradíciók egyre jobban foszladozó gúnyáját és Istennek ez a 13 milliónyi kiválasztott embere egymást szerető, féltő, megértő, tisztelő, értékelő és segítő testvérré tud felemelkedni, éppen a saját kultúrfölénye magasba törő ranglétráján, akkor a világtörténelem mint csodanépről fog megemlékezni róla. Idegen népek, nemzetek fogják tanulni a történelmét, nagyjairól, vezéreiről legendák kelnek életre és világot átfogón magasan szárnyalva törnek elő a világtájak felé. Szelleme és lelki ereje, — a világtörténelem igazolja, — letűnt századok kiérlelte értékeket szívott fel magába és most él belőle a szent magyar — szentistváni —jövőbe vetett fanatikus hittel... A békeidőben templombajáró jámbor fajta, — a háborúkban a harcterek rettenthetetlen hőse... A munka az éltető eleme, a családi élet boldogsága, tisztasága az öröme, a szemefénye, az álmai vágya. Szellemileg, lelkileg, de a testi teljesítmények tekintetében is, csaknem a felmérhetetlen magasságokba tud fellendülni: Liszt, Munkácsy, László, Petőfi, Lehár, Arany, Madách, Szigligeti, Jókai, Kossuth, Pázmány, Széchenyi, Szent István, Attila, Hunyady, Rákóczi, Zrínyi Ilona, stb., stb. mindmind a televény magyar humusz diadémjai (hogy csak egy parányi maroknyit ragadjunk ki a magyar múlt nagyjaiból). Az olimpiászokon 80—120 milliós népeket hagyva maga mögött ott van a legelsők között. Ez a drága magyar föld kiapadhatatlanul ontja magából ezer esztendeje az emberi formára gyúrt aranyat, gyémántkristályt. Fiai hírneve határokon túlon messzire csillogó, pedig magas a Kárpátok bérce, mely körülöleli, mint édesanya az ő szíve gyermekét. A szentistváni keretekben: hegy, völgy, domb, patak, asztalsima puszta, szőlőtermő lanka csodálatos melegséggel ölelkezik össze. — Olyan, mint egy fantasztikusan sikerült Velazquez festmény: csupa derű, szín, hangulat, melegség, levegő. — élet! Testvérek! Hálát adva érte a Mindenhatónak, legyünk boldogok, hogy magyarnak születtünk s másokat nem bántó büszkeségünk teremtsen meg mindent országunk és népünk még nagyobbá tétele érdekében! Testvérek! Magyarország a Föld csodagyermeke... і -I-V TIV KÁRPÁT/ MAGYAR hírlap UNGVÁR-MUNKÁCS-BEREGSZÁSZ POLITIKAI NAPILAP XXL EVF. 30 SZÁM 1940 FEBR. 7 SZERDA 80 - BEREG - UGOCSA EGYESÍTETT VARMEGYÉK . ÉS A FELVIDÉKI EGYESÜLT MAGYAR PÁRT FELVIDÉKI KERÜLETÉNEK HIVATALOS NAPILAPJA Szerkeszti: Kováts Miklós Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: H. Zsigmond u. 8. szám - Csekk: 71.939 — Telefon: 367-177, 167-177 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: UNGYAR Munkácsy Mihály utca 67. szám. — Csekk: 71.939 — Telefon: 95 TRIANONI SZELLEMBEN VELÜNK TÁRGYALNI TÖBBÉ NEM LEHET! tömb tagállamai felé sohasem tanusítotttunk barátságtalan magatartást, sőt, ahol a kölcsönös jóindulat megvolt, könnyűszerrel megtaláltuk a gyümölcsöző együttműködés útját, amint ezt a magyarjugoszláv viszony alakulása, mutatja. Nem adott azonban választ a Balkán-konferencia arra a kérdésre, hogy „a nézetek azonossága“ a háborús okok kiküszöbölésére való törekvést jelenti-e, vagy pedig a mai helyzet fenntartását? — Nehéz megérteni azt is, hogy mit értett a hivatalos közlemény „nemzeti területekben, melyeknek megvédését és sérthetetlenségét hangoztatta. Vlasjon, a mai határokat-e, vagy pedig azt, amit mi értünk nemzeti területen? Végre is, nem körmönfont diplomáciai fogalmazásról és szavakon nyargalásról van szó, hanem csaknem kétmillió erdélyi magyar sorsáról. і Ezt a problémát nem lehet köny- Inyed fogalmazással elintézni. Ne gondoljatehátsenki, hogy Magyarország ezt a kérdést az idők végezetéig hajlandó elnapolni. — Trianoni alapon és trianoni szellemben tárgyalni velünk nem lehet. S a keleti határokon túl végrehajtott csapatmozdulatok, vagy bizonyos hattárvédelmi munkálatok és a status quo minduntalan felbukkanó hangsúlyozása a mi érzésünk szerint nem az eljövendő béke irányába mutat,hanem arrafelé, amit kihívásnak nevezhetünk. A magyarság európai gondolkodása nem a gyengeség jele. S ezzel a valósággal számolni kell. A Balkán-konferencia „határozatairól“ a világsajtó már beszámolt. A nyugati hatalmak, az olasz sajtó, de a berlini lapok szerint is az eredmény negatív. Róma szerint: „Nem szabad Magyarország és Bulgária ügyét holtvágányon vesztegelni hagyni.“ A magyar érdekek tudatában szintén nem nehéz választ adnunk a belgrádi eredményről. Magyarország soha sem vett részt különféle blokkok alakításában, mert ezek könnyen más hatalmak játékszereivé válhatnak. A balkáni Mikor vonulnak be az Egyesült Magyar Párt képviselői і МЕР klubhelyiségébe ? A belpolitikai szélcsend erősen érzett a Magyar Élet Pártja szokásos keddi klubnapján. Nem igazolódtak be azok a hírek, amelyek tudni vélték, hogy a felvidéki képviselők kedden vonulnak be testületileg az Esterházy utcai klubhelyiségbe. Ez a hír már csak azért is korai volt, mert hiszen a felvi■ déki Egyesült Magyar Párt és az MKP formális egyesítésére csak akkor kerülhet sor, amikor a fel- vidéki párt tömegei erről ünnepé- lyes határozatot hoznak. A FRONTHARCOS SZÖVETSÉG ÚJ CÍME: TŰZHARCOS SZÖVETSÉG Felülvizsgálják a tagokat A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően a tűzharcos törvény értelmében újjászervezte a frontharcosok társadalmi érdekképviseletét. Ezután a frontharcos szövetség mint Magyar Tűzharcos Szövetség folytatja működését. Kormányzói megerősítés alapján az átalakult Szövetség országos elnöke továbbra is vitéz gróf Tinkách-Tolvay József, társelnöke vitéz Bobory György, ügyvezető alelnöke pedig Kertész Elemér marad. A Tűzharcos Szövetség kormányhatóságilag jóváhagyott és életbelléptetett alapszabálya több érdekességet tartalmaz, így elrendeli, hogy a Szövetség, valamennyi tagja felülvizsgálat alá kerüljön. A felülvizsgálaton keresztülment tagok új zöldszinű tűzharcos jelvényt kapnak. A Tűzharcos bajtársi formaruhát a jövőben kizárólag a zöldszínű tűzharcos jelvény birtokosa viselheti. Az új alapszabály további érdekessége, hogy a helyi alakulatok elnökeiket csak országos elnökség hármas jelölése alapján választhatják. Érdekes újítás a Tűzharcos Szövetség szervezetében az is, hogy a Szövetség tisztviselőhara katonai illetményszabályzat szerinti javadalmazást élvez. 9 kg-os SÍNT 100-150g mennyiségben megvételre keres székelyhidasi Sebestyén Lajos okl. építész Debrecen, Fürdő u. 2. sz.