Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. július-december (23. évfolyam, 146-292. szám)
1942-10-15 / 233. szám
A fák lakói A Kaukázus északnyugati nyúlványait borító sarű erdőségek átfésülése közben a német csapatok számos fákon élő — katonaszökevényre bukkantak. Ily módon akarták elkerülni, hogy a bolsevizmusért kelljen harcolniiuk. A földtől 6—8 méteres magasságban valóságos fészkeket késztettek maguknak és már hosszú heteket töltöttek ebben a helyzetben A fészkek oly jól voltak elrejtve, hogy a szökevényeknek maguknak kellett észrevéteniük magukat, hogy a német csapatok oltalmába kerüljenek. — (A lustaság), mint feltaláló. — Szenzációs riportot hoz „Tolnai Világlapja“ a lustaság találmányairól. A humor városa. Európa legősibb lakó. A krokodilember. Aki legyőzte Napóleont s más szenzációs cikkek. Rengeteg időszerű kép. Bpest, VII. Dohány u. 12. Ára 24 fill. — (Igen sok) kerékpár szaladgál, és eszi a drága gumit, amely csak kényelmi vagy éppenséggel luxuscélokat szolgál. Nem volna jobb, gazdaságiosabb ezeket beszedni és az, iparban használni fel? A néptelen falu Orvlövészek nyomában Honvéd haditudósító század Csizmarek Mátyás, haditudósító (I.) Túl Novgorod-Szeverszkiij rommá égettházroncsain, Jampoli irányában különös meglepetés érte tisztogató csapatainkat. S. falut az orvlövészek felgyújtották és aláaknázták, hogy ezzel is akadályozzák honvédeteket az üldözésben. Az itteni csapatok azonban már teljesen ismerik az orvlövészszokásokat és a legjobb védekezést találták ki az aknamezők ellen. Sohasem abból az irányból közelítik meg a falut, amerről várják őket, hanem hátulról, vagy oldalrólígy aztán az aknákkal nem sok eredményt érnek el. S-ben is így törént. A község megtisztítása után csapataink erőltetett menetben haladnak tovább, hogy beérjék és harcrakényszerítsék az előlük fejvesztetten menekülő bandát. A nap már látóhatár alján vörösült, amikor kicsi, gyanús erdőszéli faluhoz értnek. A nyomorúságos vályogviskókat széppé varázsolja a lenyugvó nap, bíborba öltözteti a szennyet és a mocskot és rubinként csillogtatja az útszélen heverő üvegdarabokat... — Állj! — villan a századparancsnok szeme. Ő is gyanúsnak találja a nyomasztó csendet, amely kísérteties némasággal fekszi meg a környéket. Felderítőket küld ki, nézzenek körül, miért olyan csendes a falu, és főleg, honnan várhatnak tüzet, szo- kás szerint a templomtoronyból-e, vagy valami más rejtett tűzfészekből .. . A felderítők különös és érthetetlen jelentéssel térnek vissza. — A falu teljesen üres! — jelentik. Még csak egy macskát sem találtunk . .. A századparancsnok beleszív kurta szárú pipájába, aztán maga mellé vesz néhány embert és géppisztolylyal a hóna alatt, elindul, hogy maga is körülnézzen a gyanús faluban. Félóra múltán aztán ő is eredmény nélkül tér vissza. Valóban különös jelenség ez a falu. " ) Az orvlövészek útját miindig égő falvak és feldúlt földek jelzik, itt minden ház, minden kerítés, hid azi apró patakon és kút is épségben maradt. — Érthetetlen! — néz maga elé a keménykötésű főhadnagy. Valami disznóság van emögött, majd meglátjátok ... (Folyt.) GYERMEKKOCSIK, gyermekszékek, halászcikkek és sportfelszerelések legnagyobb választékban, és legolcsóbb árban. Stern Zoltán cégnél, UNGVÁR Szent István utca 8. (Corsó) . Érdekességek a villamostechnika világából Hogyan működik az időbemondó? Ki ne ismerné napjaink egyszerű időmegállapító tehetségét, amikor egyszerűen leemeljük hallgatónkat és egy biizonyos szám tárcsázásával egy kellemes női hangi fáradhatatlan egyformasággal duruzsolja fülünkbe hogy ... ennyi meg ennyi az idő. 1900-ban vetődött fel a terve a később megvalósított, de nem sokáig élt telefonhírmondónak. Poulsen híres találmánya, amely szerint hanghullámokat egy acéllemez mágnesezése folytán tárolni lehet — adta a gondolatot az új híreket ezen az útón a telefonelőfizetők tudtára adni. Ugyanebben az évben építette meg az első kísérleti időbemondóját Werner „Siemens“, a híres feltaláló, amelyen a mai bemondás is alapul. Ma már nem egy átfutó filmszalag helyettesíti az akkori is magnetizált acéllemezt, amelyen a hangosfilm ismeretes fényadása adta a hangot, jelen esetben az időbemondást. Európa majdnem minden nagyobb városában bevezették már ezt a nagy szerrű szolgálatot. * Villanykörte, mint üzlet a századfordulóban. Az 1900-as esztendőben egy szabadalmat adtak ki egy olyan villanykörte melynél egy bizonyos égési óra után a rézmenet és az égőszál között megszakadt az összeköttetés. A vásárlókat ezzel arra akarták szorítani, hogy több vilanylámpát vásároljanak. Az a tény, hogy az újkori villanyégők sem tartanak örökké, nem azt jelenti, mintha nem tehetne tényleg „örökké“ tartó villanykörtét gyártani, abban az, esetben azonban a fényereje sokkal kisebb lenne, erősebb, több áramot fogyasztó égőket kellene alkalmazni és a tudományos megállapítások szerint lényegesen többe jönne üzemük, mintha a kiégett lámpa helyett egy újat szerzünk be. * A kiskutya szerepe a villamostechnikában. A dím humorosan hangzik és kevés bizalmat ébreszt az olvasóban. Mert hát mi szerepe is lehet egy szegény egyszerű kiskutya пак a villamostechnikában. Pedligl van. Illetve: volt szerepe! Amikor 1894-ben Londonban elhatározták, hogy a villamos kábeleket többé nem oszlopokon és háztetőkön át vezetik, hanem a föld alá helyezik és a mai napig is használatos bevált főcsatornarendszert kiépítik, a föld alatt elhelyezett gyűjtőcsatornákba úgy húzták be a villamos kábeleket, hogy egy kiskutya nyakörvére drótot erősítettek és az azután keresztülfutott a csöveiken, maga után húzva a huzalt. A „Siemens“-Művek archivuma ma is őrzi néhány kiváló kutyasegítő fényképét. A nagyszerei és tanulékony — különösen foxterrifer fajta — kutyusok hamarosan felfogták „hivataluk“ fontosságát és bámulatra méltó biztonsággal közlekedtek az egyes szakaszok között drótokat cipelve és húzva be a földalatti kábelcsatornákba. (KK) Olvassa el, érdekes Olaszország ismét visszatért azokhoz a nyersanyagokhoz, amelyeket már évezredekkel ezelőtt használtak. Ilyen a „tengeri selyem“ is, amelynek előállítását Olaszország ismét tervbe vette. A „tengeri selyem“ egy kagyló fajta terméke, amely a Tarentumi-öbölben, a nápolyi partokon, Szardíniában és Zára vidékén nagy tömegekben található. A kagyló gyűjtése könnyes munka, mivel alig egy méternyi mélységben él. A selyemtermelés céljaira az a 3—20 centiméter hosszú fonál szolgál, amely a parthoz, erősíti magát. A fonalakból készített szövet hasonlít a selyemanyaghoz és előnye, hogy a molyok és más kártevők nem támadják meg. Rádió péntek, október 16. 10,15 Könnyű zene. 11,40 Az angolkórt. Felolvasás. 12,10 Rendőrzenekar. 2,00 Szórakoztató zene. 3,20 A kassai rádió műsorából. 3,50 Honfoglaláskor sírokat találtak Erdélyben. Hangifelvétel. 5,05 Assisi Szent Ferenc, a költő, Előadás. 5,25 Zitta Emma énekel. 5.50 Sportközlemények. 6.00 Német hallgatóinknak. 6.20 Magyar népmuzsika. 7,05 Gyimestől—Kőszegig. 8.05 Gitár-est. 9.10 A harcoló Finnország. Előadás. 10.10 Bura Sándor cigányzenekara. 10.40 Országos Postászenekar. 11,5® Liszt Magyar fantázia ■—.o.— Hirek: 7, 10, 12.40, 2.30, 4.45, 7, 8. 9.40, 12. — Ébresztő, 1 torna: 6.40. —Vízjelző szolgálat: 11 és 1.20. — Harangszó, himnusz: 12. — Honvédetek észennek: 1.30 — Műsorismertetés: 2.45. — Árfolyamhirek, piaci és élelmiszerárak: 3. — Időjelzés: 1.2® és 4.45. — Üzen az otthon- 0.15. Felelős szerkesztő és kiadó KOVÁTS MIKLÓS. Ungvár Med kácsi M. u. 69. Telefon: 95. Megjelenik mindennap. " Elf"" szám: 8 f. Egy hóra: 2 . Drugeth-téri házamat, adósságokkal együtt, szabad kézből, terhek átvételével, minden valamennyire elfogadható áron eladom Címem : Dr. Korláth Endre Budapest V. Gr. Klebelberg u. 25. könyvitt . md . Vállalta könyvet!, újságok, meghívók, plakátok és e szakmába vágó munkák szakszerű, pontos gyors és olcsó előállítását Ungvár КшшяГої* І VIKTOROK Dundában UngTÜro®. — Iliial nyomdavezető-cégtulajdono* Hornyák Sándor-