A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Évkönyve, 1976
Tartalomjegyzék
A REKTOR JUBILEUMI BESZÉDE 15 Az egyetem kapui a demokratizmusban nyitottak, nincs diszkrimináció az egyetemi diploma megszerzésében nők és férfiak között, nem úgy, mint a propagandagépezet által állandóan a szabadságot hirdető országokban, az úgynevezett szabad országokban. Egyetemünk a Magyar Népköztársaságban, ma már nemcsak munkahelye oktatóinknak, vagy tanuló helye diákjainknak, hanem tulajdona is. Az egyetem dolgozói és a diákok az egyetem tulajdonosai. Jóllehet mi általában a fiatalokról, mint „hallgatókról” beszélünk, valójában szívesebben beszélünk diákokról, sőt fiatal kollégáinkról, mert úgy érezzük, hogy a jelenlegi egyetemi élet nem degradálja hallgatókká a diákokat. A diákok részt vesznek az egyetem valamennyi testületi szervezetében, intézeteink tevékenységében, tulajdonosai, részesei az egyetemnek. Részesei abban is, hogy szüleik, dolgozó népünk fedezi az egyetem működési költségét és majdan ők a ma diákjai, a holnap dolgozói. Ebből az alkalomból is ki kell fejeznünk őszinte köszönetünket és hálánkat, hogy dolgozó népünk a legnehezebb napokban sem riadt vissza áldozatot hozni a tudományért, az egyetemért. A nemzetközi kapcsolatok, az internacionalizmus is jellemző egyetemünkre. Egyetemünkön 342 külföldi diák tanul ebben a tanévben, akik zömmel a fejlődő országok és a szocialista országok diákjai. Az elmúlt 25 évben 48 ország mintegy 400 diákja kapott diplomát egyetemünkön. Ezek közül is különösen büszkék vagyunk a harcos vietnami nép diákjaira. Azonkívül, hogy a háború napjaiban vért gyűjtöttünk Vietnamnak, ha egy kicsivel, de segítséget nyújtottunk azzal is, hogy orvosokat, gyógyszerészeket neveltünk ennek a hős, sokat szenvedett testvéri országnak. Tanulnak nálunk, tisztelt Vendégek, tisztelt Egyetemi Tanács, más társadalmi rendszerek diákjai is. Az egyetemnek kiterjedt tudományos kapcsolatai vannak a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Diákjaink diplomát, oktatóink tudományos minősítést szerezhettek szovjet egyetemeken, szakértőket és tanácsadókat kapunk. Ezek közül külön kiemelkedő Borisz Petrovszkij professzor, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, aki a mellkassebészet, nyelőcsősebészet és a hazai vérellátás megszervezésében kimagasló érdemeket szerzett. Köszönettel tartozunk más szocialista országok, sőt más társadalmi berendezésű országok egyetemeinek is, akik lehetővé tették, hogy igen jelentős számú oktatócserére kerüljön sor, kölcsönösségi alapon. Úgy érezzük, hogy a helsinki egyezmény 1975-ben már egy korábbi gyakorlatot deklarált, szélesített ki, amely a tudomány területén folyt az egyetemek között, és amelyért a szocialista országok küzdöttek, köztük első helyen a Szovjetunió. Hazánk fővárosában, Budapesten adtak először hangot a szocialista országok vezetői annak a gondolatnak, amely Európában végül is aláírásra került 1975-ben Helsinkiben. Tisztelt Vendégeink! Nem mulaszthatom el, hogy ebből az ünnepi alkalomból tisztelettel ne emlékezzek meg a közös Alma Materről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről. A csaknem 180 év, amelyet a tudományegyetem nagy családja egyik tagjaként töltöttünk el, igen jelentős történelmi korszakot ölel fel, amelyben társadalmi formák, társadalmi rendszerek tűntek el és születtek meg. E hosszú idő alatt közös úton jártunk, közösek voltak gondjaink és örömeink is. A köszönet és a testvéri üdvözlet szóljon e helyről az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, amellyel összetartozásunkat a szervezeti különállás soha nem fogja megbontani. Itt említem meg azt is, hogy szocialista szerződés köt össze bennünket több más hazai egyetemmel, a budapesti Műszaki Egyetemmel és a Kertészeti Egyetemmel. Az élet és a társadalmi szükséglet áttörte a szakegyetemek falait, először belülről az új tevékenységek életrehívásával, majd egy magasabb szinten intézett diszciplináris együttműködéssel.