IPARGAZDASÁGI SZEMLE 1988

1988 / 3. szám - Hazai és nemzetközi tapasztalatok - A kisvállalatok fejlődését segítő rendszerek

lományukat is a magánszektorból verbuválták. Ugyanez a helyzet Belgium és Hollan­dia hasonló típusú szervezeteinél. De az igazsághoz tartozik az is, hogy ezek az ügy­nökségek működésük első éveiben valamennyi országban jelentős pénzügyi támoga­tást kaptak. A holland kormány 1987-ben szüntette meg azt a 78 éves szolgáltatást, amely az ipart információval (gyors tanácsadással) látta el. Ezzel egyidőben — a helyi kezdemé­nyezések fontosságát hangsúlyozva — a norvégok is teljesen átalakították a kisválla­latokat támogató információs és tanácsadási rendszert. A brit kormány pedig 1988 elején hozta létre a „Vállalkozási kezdeményezést". A jól bevált nyugatnémet rendszerhez hasonlóan a „Vállalkozási Kezdeményezés" 2 napos, díjtalan, problémafeltáró konzultációt biztosít. Ennek keretében pontosan megállapítják, hogy a vállalkozásnak milyen típusú tanácsadásra van szüksége. Az elemzés alapján speciálisan képzett - a marketing, a gyártmánytervezés, a minőségel­lenőrzés, a fejlett technológiák, a tervezés, a pénzügyek stb. területén jártas - külső szakértőket alkalmaznak. Ennek költségeit legfeljebb kétharmad részben a kormány vállalja magára. Dánia olyan ország, ahol sok a kis vállalat, s ahol több nagyobb vállalat kialakulá­sát szeretnék elősegíteni. Ezért a jelenlegi iparpolitika erőteljesen szorgalmazza ha nem is az egyesüléseket, de legalábbis a vállalatok közötti együttműködést, így a kisválla­latok közvetlen támogatása inkább a magánszektor szervezeteire hárul. A Dán Munkaadók Szövetsége keretében működő „Skole for Ledelse af mindre Virksomheder" évente mintegy 1000 kisvállalati vezető képzéséről gondoskodik. A „tanfolyamokat" helyileg, a szokásos munkaidőn kívüli időpontokban szervezik. A témákat a helyi csoport szükségleteinek és igényeinek megfelelően alakítják ki, de általános tendencia, hogy a képzést pénzügyi és kereskedelmi témakörökkel kezdik, s később térnek rá a vezetés, a dolgozói képviselet és a stratégiaformálás kérdéseire. Napjainkban egyre jobban tudatosodik, hogy az Európai Gazdasági Közösség egyet­len piac, s így a piaci résekben működő kisvállalatok is egyre inkább felismerik az exportban rejlő lehetőségeket. A legtöbb kisvállalat azonban még részidős exportme­nedzserek alkalmazását sem engedheti meg magának, így más módszereket választa­nak. A két leginkább terjedőben levő megoldás: exportmenedzserek bérlése és gyak­ran, ehhez kapcsolódva, exportszövetkezések alakítása. Egy évtizeddel ezelőtt lényegében minden menedzser meg volt győződve arról, hogy egy vezető természeténél, nem pedig neveltetésénél fogva jó menedzser. Idő­közben számos példa igazolta, hogy az alapvető vezetési ismeretek és eszközök tanít­hatók és — legalábbis részben — integrálhatók az oktatási rendszerbe. A vállalatve­zetés minősége javítható professzionális menedzserek alkalmazásával. Ebben a tekin­tetben az olyan kezdeményezések jelentősége fokozódik, amelyek a kisvállalkozá­sokat friss diplomások alkalmazására ösztönzik. Svédországban a Gothenburg School of Economics végzős diákjainak lehetőségük van arra, hogy a kisvállalkozások témakörére szakosodjanak. Az utolsó évben tanul­mányi idejük jelentős hányadát a fejlődő régiókban töltik. Itt kisvállalatokat láto­gatnak — egyrészt, hogy tanuljanak, másrészt, hogy segítsenek. A helyi főiskolákon pedig az ottani diákok körében terjesztik a „vállalkozói szellemet". Példák a technológiai innovációt segítő programokra. A legtöbb technológiai

Next