STUD - Statisztikai Tudósító, 1935. április (3. évfolyam, 75-80. szám)
1935-04-02 / 75. szám
2.оldal, STUD/1935 . április 2. Kedd, tgen maradt, az erőátvitel céljaira szolgáló áram ellenben az idén 14,7 %-kal nagyobb volt, mint tavaly. Ennek megfelelően az árambevétel is nőtt, mégpedig 8.9 millió P-re a tavalyi 8.8 millió P-ről. A növekedés itt is az erőátvitel és melegszolgáltatás céljaira eladott áram ellenértékére esik. A STUD MAI ÉRTÉKTŐZSDEI GRAFIKONJA az olyan fontosabb, vállalatok alaptőkéjének árfolyamértékét mutatja, amelyeknek részvényei márciusban túlhaladták a névértéket. A budapesti értéktőzsdén ebben a hónapban az árfolyamok jelentősen javultak s ez a mozgalom csaknem minden értéknél tapasztalható.. A legmagasabb árfolyamokat március első hetének végén jegyezték. A rákövetkező két hét alatt az árszint általában gyengült, majd a legutolsó héten ismét erősen emelkedett.. A szinarany budapesti ára ebben a hónapban már nem szerepel az árgörbék között, mert - mint ismeretes - a piaci szabadforgalom megszűnt . Az aranybeváltások határidejének lejárta után /március 20/ az értéktőzsdén megélénkült a vállalkozási kedv, aminek kétségkívül az az oka, hogy az aranyban fekvő tőkék egy része ismét az értékpiacon keresett elhelyezkedést. Az árjavulás és az árhullámzás egységes jellege abból látható, hogy a Nemzeti Bank, a MÁK és több más nagy papír árvonala csaknem teljesen párhuzamos. Az időszak végén legerősebben a Nemzeti Bank és a Fegyver javult, aminek magyarázatát az aranybaváltás sikerében és a vasipari értékekkel szemben megnyilvánuló különösen erős érdeklődésben kell keresnünk. ROMÁNIA ÁLLATÁLLOMÁNYA HANYATLÓBAN VAN ■ Romániaállatállománya a mai területe szerint a háború előtthöz képest általában csökkent. A lóállomány apadása 10 %-os, a szarvasmarháé 12 %-os, a kecskéé 25 % és a sertéseké 25 /• Román becslés szerint a román állatállomány értéke /szárnyasok nélkül/ 1931-ben 33,6 milliárd lej /körülbelül 1 milliárd P/ volt, 1932/33-ban pedig 29,1 milliárd lej. Az állatállomány évi nyers hozamát ugyanakkor majdnem ugyanennyire, 28,8 milliárd lejre becsülték, ami azt jelentené, hogy az állatállomány nyers hozama évente majdnem az egész tőkeértékkel felér. Románia állatkivitele állatállományához mérten nem valami nagy. A legkedvezőbb volt e tkintetben az 1925-ös év, amikor Románia 2,5 milliárd lej értékű szarvasmarhát és másfél milliárd értékű sertést adott el külföldnek, 1934-ben azonban a szarvasmarhakivitel értéke mindössze egynegyed milliárd lej, a sertéseké nem egészen 200 millió lej volt. A szárnyaskivitel azonban az utóbbi években jelentősen emelkedett. 1925-ben nem ért el évi 40 millió lejt sem, tavaly ellenben 140 millióhoz közeledett. A román statisztikusok kiemelik, hogy Románia az általa eladott árukért kilogrammonként átlagban 1,85 lejt kap, ellenben az általa vásároltakért 25 lejt fizet. Zár,at ___________Állami pénztárjegyek T~ Hadi kölcsönök árfolyamok __1916 1917 1918 1922 ' 39~34 jNépszöv. IV T~V1~VLI Tí-vii IV... v~ '~7 vili ........................................................................... . 10G C -17 ' “ legutóble 100 "0 ; 17.............................................................................. JKV bete ’"""ITM ... ........ ICO.....................* "о'л?....................................................................................... négy hete 100 |...........................0.17................................................................................................................................... egy éve 100 | ...............0. 30......................................................................................... Székesfővárosi kölcsönök Aranypiac 1 ■ 1910 j 1914 i 1927 Szicaraiiy Napoleon ma 206 325 "é>1 .5 ' ' legutóbb 331.5 66 .5 egy hete 334.5 " Ь1~Щ.............. négy hete ЗЗб э5.00 egy éve i 43. 2 i 5 # 7 5 i , -T.nlj'u KI. , I I I1, I . l‘.l 1___ |J \