STUD - Statisztikai Tudósító, 1935. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)

1935-09-01 / 182. szám

Budapest i!., Keleh' Károly-uh» Г ■Telefon •• oOO — .2 Q. ЮЛКПВМЖММЯ1 Feleios sffirkesrfi és felelős kiadó • Mária Miklós eb. Kmunkalárs: Sényi Pét dr. чжцаииягцц opé «^хт\:^а^»аддяи5здпишУ4^«»1».»лам1 Mindert jog fért!áriásóvá!, -— Kézirat trió к tekintendő.------ Házi sokszoros ffÓS. 1 tej'.peri[ménfőid =. 1652 méter. — Uhg. mérföld * 1609 méter. law.yard - O’91 méter — taa§.iéb t* 0*20 méter. lang.négvzetoiéríöld~ ЪъЪ-ш*. — íacre ~ 0’4 hektár = 0'7 Kai.hold. — 1 hektár ** mkáhboM. ~■ 1 an$. negiiiter­­toint Jb 83 er. — imgbarrete 163’6 liier. — 1 amur.gallon * 3’6 liier. — lamer. hundredweight (ewig - 4§‘4 hg. t апд cwf. - 50 8 kg..— Isng.yuiKer* 12? kg. —Гщ.Ьпм = 1ÓI6 hg. — /ЙЙ &dte/ búzából és burgonyából *= 27*2 kg. Előfizetési díj pöslai szétküldéssel havíZO’-P.. III.évfolyam. 1S2 szára, 1935» szeptember 1.. . Vasárnap. MIRE ADNAK PÉNZ? A BANKOK? Nehéz időkben, amelyek uj problémákat vetnek fel és amelyek között ennélfogva-egya^ejnre -elégtelenné válik a hitel­­intézeteknek más körülmények között kialakult sablonos tőkekihelyezési rend­szere, a váltótárcának fedezet szempontjából való fokozatos átalakulása mu­tatja, hogy az üzleti életben lassanként uj erőviszonyok alakulnak ki. A statisztikái Évkönyv abban a gazdag és részletes anyagban, amelyet a hitelintézetek működésére nézve minden évben közzétesz, igen gondo­san elemzi a váltótárcában levő anyagnak fedezet szerint való megoszlását is. 1933 végén,- az 1934 évi adatok még nem állanak rendelkezésbe .,- egy és három­negyed márd P-nél valamivel több volt & r.t. formájú bankok éé takarékpénz­tárak tárcájában levő váltóanyag értéke. Ebből másfél márd P-nvi váltóra néz­ve részletesen megkapjuk a fedezetre vonatkozó adatokat és csak annak a mint­egy 270o0 mó P-nyi váltóanyagnak a fedezet szempontjából való megoszlását nem ismerjük, melyet ezek a hitelintézetek egymástól viszont leszámoltak, A viszontleszámolásba adott anyagnak a fedezet szempontjából való megoszlása szintén nagyon érdekes és nagyon fontos is lenne, mert hiszen a viszontle­számoló, intézet külön is cenzúrázza a hozzá kerülő anyagot.és igy igen termé­szetes,, hogy ez a negyedmárd P-nyi váltó pénzintézeti szempontból a legjava a pénzintézetek kezén levő váltóanyagnak. De végeredményben a fedezet tárgyi.' jellege szempontjából ezeknél sem. lehet nagy az eltérés a többitől, miután a cenzúra elsősorban főként az adós bonitásának-körülményeit mérlegeli. Valószí­nű tehát, hogy a váltóanyagnak fedezet szerint való megoszlását általában is, azok az arányszáraok jellemzik, amelyeket a viszont leszámolt váltókon kivül eső többi váltókra nézve a statisztikai adatok alapján megállapíthatunk.­­Viszont leszámolással, egyébként jóformán csak a fővárosi intézetek foglalkoz­nak és ezek is elsősorban a vidéki intézetek anyagát veszik-át,.A majdnem 270 mó P-nyi viszont le számolt váltóból 250 mó P-nyi volt 1933 végén a fővárosi intézetek tárcájában.- A pontosság kedvéért megjegyezzük itt, hogy ebben azz adatban nem szerepel a Nemzeti Bank váltótárcája, hanem csak a többi bankoké és takarékpénztáraké. Az egy és háromnegyed márd P-nyi összes váltóállományból egyébként körülbelül a fele jelzálogilag biztosított váltó, lényegében tehát nem váltóüzlet, hanem csak formája szerint az, mert hiszen ezeknél a hitel­ügyleteknél a váltóforma csavarra szolgál, hogy a hitelt közvetitő pénzinté­zet szamára a váltoeljarás előnyeit biztosítsa»- 1933 végén az egész országban 560 mó P értékű váltónak volt földbirtok- fedezete, 344 mó-nak házbirtok és mindössze 18 mó-пак volt gyári ingatlan a fedezete»- A többi fedezeti tipusok közül még mindig elég előkelő hely illeti meg a személyi váltók csoportját, amelyben 207 mó J3 értékű váltót találunk. Az áruval fedezett váltók összege ellenben nem több, mint 12 mó P és még kevesebb, 11 mó P azoké, amelyeknek biztosítéki alapja

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék