STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Móricz Miklós dr. Főmunkatárs: Sényi Pál dr. STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ. Telefon: 500 -20. Minden jog fentartásával.------Kéziratnak tekintendő. ---------- Házi sokszorosítás. Előfizetési dij postai szétküldéssel havi 20- IV. évfolyam. 76.szám, 1936. április 1. MAGYAR ISKOLAINSÉG A FELVIDÉKEN„ A cseh parlamentben most interpelláltak amiatt a tűrhetetlen eljárás miatt, amelyet a cseh iskolapolitika a magyarság kárára a volt magyar Felvidéken szakadatlanul folytat. Az elszomorító egyes eseteknél, amelyeket az interpelláció során felhoztak, még megdöbbentőbb a tőlünk elszakított területek iskolaügyének statisztikája, amely azt mutatja, hogy a cseh politika nemcsak a magyarságot, de a többi kisebbségeket is megakadályozza iskolai szervezetének kifejlesztésében s még kevésbé gondol arra, hogy állami költségen tartson fenn számukra iskolákat. A Felvidéken az 1930. évi nemzetiségi adatok szerint a lakosságnak 72.1 Да cseh és tót, 2.8 Да rutén, 176 Да magyar, 4.5 Да német. Ezek az arányszámok a cseh hivatalos statisztika eredményei, tehát Prágában meghamisított adatok és úgy készültek, hogy a magyar kisebbség létszámából több százezer lelket a cseh és tót elem számához csatoltak. A felvidéki magyarság a valóságban a lakosságból legalább húsz százalékot képvisel és így iskolai szervezetének is legalább ilyen arányúnak kellene lennie. Ehelyett az iskoláknak több, mint háromnegyed részében tisztán cseh és tót nyelven tanítanak s a magyarnyelvű iskolák arányszáma mindössze 15.8 , a németé 2.8 % a ruténé 2.2 , másféle tanítási nyelvű és többnyelvű iskolákra pedig az iskoláknak 2.5 Д ̋ esik. Minden kisebbségnek jóval kevesebb tehát az iskolája, mint amennyi arányszámának megfelelne és még rosszabb a helyzet,ha az egyes iskolafajokat külön-külön vizsgáljuk. A magyarságnak a Felvidéken csak elemi iskolából van tűrhető arányszáma, miután ezeket a felekezetek és néhol a községek a maguk erejéből is fenn tudják tartani -,ellenben középiskolák és szakiskolák tekintetében annál reménytelenebb a felvidéki magyar ifjúság helyzete. Az 59 középiskolából 49 /83*1 $/ cseh-szlovák, 6 /10.1 Ц magyar, 3 /5*1 %/ német, 1 /l.7 % rutén tannyelvű. Ideszámítottuk a tanítóképzőket is /15/, amiből csak 1 magyar nyelvű. Szakiskolák tekintetében áll legrosszabbul a magyarság. A 113 szakiskolából mindössze 5-ben folyik magyar nyelvű oktatás. A 433 továbbképző iskolából, melynek 3 típusát /mezőgazdasági,kereskedelmi,ipari/ különbözteti meg a cseh tanügyi statisztika, 351 /81.1 %/ cseh-szlovák, 52 /12.0 % magyar. A polgári iskolákból is igen kis mértékben részesedett a magyarság. A 168 polgáriból csak 12 /7.1 % magyar tannyelvű, míg a cseh-szlovákságnak 134 /79.8 %/ polgári iskolája van. Legjobban megközelíti a magyarság országos arányszámét az elemi iskolákból való részesedésben. A 4.167 iskolából 706 /16.9 |*1 magyar, 3*181 /76.4 |%/ cseh-szlovák. A 146 óvodából 102 /69.6 %/ cseh-szlovák és 22 /15.1 magyar. A Ruténföld magyarsága még elhanyagoltabb az iskolák tekintetében. Ezen a területen ugyancsak a cseh hivatalos adat szerint 4.8 fi csehszlovák, 63.61 fi rutén, 15.4 f* magyar, 129 / német és 3*8 fi egyéb nemzetiségű lakos él az 1930. évi népszámlálás szerint. Az 1.037 iskolából azonban 210 /20.3 fi/ csehszlovák, 131 /12.6 fi/ magyar, 172.7 fi/ német, 603 /58.1 fi/ rutén és 76 /73 fi/ egyéb, illetve többnyelvű iskola, vagyis a cseh-szlovákok kivételével, egyetlen kisebbség sem éri el a nemzetiségi aránya alapján őt megillető iskola-arányszámot. A ruténföldi magyarságnak nincs önálló közép- és szakiskolája, mindössze 101 /13 . 6 fi/ elemi, 16 /ll.7 fő/ továbbképző, 1 /5-3 fi*/ polgári iskolája és 13 /11.2 fi/ óvodája van. Ezzel szemben alig 34 ezer