STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
2.oldal. STUD/1936* április 1. Szerda: főnyi cseh-szlovákságnak 1 /12.5 // közép-, 4 /2.9 $/ továbbképző, 2 /10.5*/ polgári, 159 /21.З 7// elemi iskolája és 44 /37*9 // óvodája van. Letagadhatatlanul csehesítési törekvésekre mutat a ruténföldi cseh-szlovák óvodák feltűnően magas száma. Megfelelő számú óvodák hiányában ugyanis az egyes kisebbségek kénytelenek gyermekeiket cseh óvodába járatni, ahol természetesen cseh nyelven kapnak oktatást és cseh nyelven tanulják meg az elemi ismereteket. A ruténiai németségnek szintén nincs sem közép-, sem szak-,sem polgári iskolája, csupán 15 elemi, 1 továbbképző iskolában és 1 óvodában folyik német nyelven oktatás. A ruténség a közép-, szak- és továbbképző iskolákból számarányán felül részesült, míg az elemi, polgári iskoláknál és óvodáknál jóval alatta maradnak számarányuknak. A tótföldi 114.145 főnyi magyar tanulóifjúságból csak 92.625 /81.1 $/ jár anyanyelvével megegyező iskolába, míg 10.465 /92 $/ cseh-szlovák, 10.169 /8.9 // többnyelvű, 885 /0.8^/ német tannyelvű iskolába kénytelen járni. A Ruténföldön még rosszabb a magyar tanulóifjúság helyzete. Itt a: 24.254 magyar tanulóból 2.095 /8.6%/ csehszlovák, 2.097 /8.77%/ rutén, 18 /0,1 $/ német, 6.163 /25*4 %/ többnyelvű iskolát kényszerül látogatni és csak 57,2 %-e. 23.881/ járhat magyar iskolába. A Felvidék 934 iskolájából 750-nél többet tartanak fenn az egyes felekezetek, magyar községek. Az állam alig 180 iskolát tart fenn a magyar kisebbség részére. /N.A./ A VILÁG KAUCSUKTERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSA 1935-BEN. A nemzetközi adatok szerint 1935-ben világszerte 857.000 tonna kaucsukot termeltek, amivel szemben a fogyasztást 916 ezer tonnára becsülik, vagyis a felhalmozott készletek egy év alatt mintegy 60.000 tonnával csökkentek. A legnagyobb termelő, Brit Malaya az egész világtermelésnek csaknem felét, 410 ezer tonnát szállított a világpiacra. A holland-indiai ültetvények 133 ezer, a holland-Indiai bennszülöttek gyűjtés útján pedig 143 ezer tonna kaucsukot termeltek. A harmadik helyen Ceylon állott 54 ezer tonnás termelésével, míg a többi termelők /Siam, Indokina, Borneo, India és Burma, Délamerika, Mexikó és Afrika/ együttesen csak mintegy 120 ezer tonna évi mennyiséggel szerepelnek a nemzetközi statisztikában. A tavalyi világfogyasztásnak több mint felét, közel 500 ezer tonnát az Egyesült Államokban dolgoztak fel. A fogyasztók rangsorában 101 ezer tonnával Nagy-Britannia állott második helyen, Németország a harmadik helyen /60 ezer/. A többi fontosabb ország fogyasztása így alakult: Japán 56 ezer, Oroszország 32 ezer, Kanada 25 ezer, Olaszország 20 ezer, Ausztrália 10 ezer, Belgium 7 ezer, egyéb országok 61 ezer tonna. . A tavalyi kaucsuktermelés megfelel az 1933. évinek: 863.ООО tonna, de lényegesen kisebb az 1934. évinél, amely túllépte az egy millió tonnát. A kaucsuktermelés egyébként az utolsó tíz év alatt csaknem 100 százalékkal növekedett. 1925- ben a világtermelés alig volt több 5°0 ezer tonnánál Ez a mennyiség 1931-ig 812 ezer tonnára emelkedett, majd a termelés korlátozás folytán 1932-ben 721 ezerre hanyatlott, azóta azonban újból gyors ütemben növekszik. А каиезик egyike azoknak a nyersanyagoknak, amelyeknek nagyarányú túltermelése már jóval a világgazdasági válság előtt erős áresést okozott. A londoni nagykereskedelmi nyers kaucsukár tíz évvel ezelőtt kilogrammonként még 8 aranyfranknak felelt meg, 1926-ban már csak 5*5°, 1927- ben 4.27, 1928-ban 2.48, 1929-ben 2.37, 1930-ban 1.37, 1931-ben 0.66, 1932-ben pedig mindössze 0.40 frank volt egy kilogramm kaucsuk ára, vagyis az áresés során eddig az időpontig a régi ár tizenkilenc huszadrésze veszett el. Azóta a kaucsukáiak ismét javulnak, de még mindig egy frank körül maradtak. A világtermelés növekedésének legnagyobb része Holland-Indiára és a maláji vidékekre esik, amelyek termelésüket az utolsó évtized alatt megkétszerezték. Viszont a legutolsó évek során ezen a két legnagyobb területen valósították meg legerősebben a termelés korlátozását. /o.i./