STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. augusztus (4. évfolyam, 157-180. szám)

1936-08-01 / 157. szám

Feteíürszerktsztó és felelfc kiadó: Móricz Mi kiás dn. FómunkaIárs •• Sényi Pál dn. Budapest II., Keieli tóroly-ulca Telefon • 500 — 20. 4. Minden jog fentartásával. ----- Kéziratnak tekintendő. ----- Házi sokszorosítás. Előfizetési dij postai szétküldéssel havi 20-R IV. évfolyam. 157.szám. 1936. augusztus 1; Szombat. GABONAFÉIJSt-TERMELÉSÜKK EEJLŐBÉSE A MÜLT ÉVSZÁZAP 7 (VÉS ÉVEITŐL NAPJAIMIG. 3? múlt századév első 7 évtizedéből mezőgazdasági termelésünk eredményességéről nincsenek megbizható adataink. Köztudomású, hogy akkori őstermelő gazdálkodásunk minden szempontból nagyon alacsony színvonalú volt. Ez a megállapítás nem is annyira az egyes termények hozamára,- mint inkább a gazdálkodás általános módszereire és bizonytalanságára vöns-tkozik. Minden va­lószínűség szerint ebben az időben is voltak kivételesen bőtermésű esztendők és a gyengébb években is helyenként szerencsés körülmények között kitűnő ter­mésátlagok. A termények országos átlaghozamai azonban kétségtelenül lényege­sen alacsonyabbak voltak a háborúelőtti Nagymagyar ország termésátlagainál és minden bizonyossággal a maiaknál is. . Az első évtizedben, melyről már többé-kevésbé megbizható sta­tisztikai adatok állanak rendelkezésünkre, tehát az Í869-bep kezdődő évek­ben, a kalászosok kát. holdankénti termésátlage-i tyég mindig legtöbbször a 4 métermázsán alul maradnak és az 5 métermázsát csak ritka kivételkép haladják túl. Az előző évtizedek átlagos terméseredményei ennél csak gyöngébbek le­hettek. A fejlődés az országos statisztika bevezetése utáni időkben az általános kulturális fejlődéssel párhuzamosan rohamléptekben indul meg. A mezőgazdasági termelés fejlődése tex-mészetszerűleg kettős irányú, mert egy­részt folytonosan újabb, eddig parlagon hevert területeket von szántóföldi művelés alá, másrészt - és itt mutatkozik a jelentősebb eredmény,- a terü­letegységre eső termésátlagokat fokozatosan, hatalmas mértékben emeli. Az előbbi tényező, bár óriási területeket ölel fel, mindeneset­re kisebb szerepet játszik a háborúelőtti korszak 45 esztendei fejlődésébenpint a jobb művelés, a racionálisabb gazdálkodás folytán bekövetkezett, magasabb termésátlagokat produkáló többtermelés. Mert mig a szántóföldterület növeke­dése az I869-I914 évek folyamán 10 millió hektárról 13 millióra kereken csak ЗО ^-kal emeli a mindenkori terméseredményeket, a kalászosok learatott terü­letének növekedése pedig ezen idő alatt mindössze 22 $-os, addig a 4 kalá­szos főtermény terméshozamai átlagban kerek 100 százalékkal, 41 millió mé­termázsás évtizedes átlagról 82 millió q-s átlagra emelkedtek. A háborúelőt­ti utolsó évtizedben a kalászosok holdankénti országos termésátlagai már kivétel nélkül 5 métermázsán felül vannak és a legjobb esztendőben megkö­zelítik a 9 métermázsát. A KALÁSZOSOK ORSZÁGOS TERMÉSÁTLAGAINAK TÍZÉVES ÁTLAGAI. Időszak Búza Rozs Árpa Zab méter máz sa 1869-1880 4.31^ 4.041 4.681 З.451 1881-1890 6.89 5.77 / 6.21 4.84 I 1891-1900 6.75 >67$ 5-80 172 $ 6.48 173 % 5.57 i 98 % I9OI-I9IO 6.96 6.53 f 7.18* 6.3О I 1911-1914 7.19 \ ^-^6.98 j 8.10 6.85 ! 1915-19I8 6.Об .67 j 5• 57 J 5.36 J I* «VEtct I '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék