STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. augusztus (4. évfolyam, 157-180. szám)
1936-08-01 / 157. szám
Szombat, STKo/1936. augusztus 1. 3. oldal. AZ 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ANYALMAK NEGYEDIK KÖTETE MEGJELENT. A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki az 1930. évi népszámlálás negyedik kötetét, amellyel a népszámláláson egybegyűjtött hatalmas anyag részletes táblaszerű közlése be is fejeződött, így a gépesítés következtében két esztendővel hamarabb jutott el a közlésig a feldolgozás, mint az az előző népszámlálásnál lehetséges volt. A most megjelent negyedik kötet magában foglalja azt az anyagot is, amely az előző alkalommal a külön ötödik kötetet töltötte meg. Sajnos, pénzszűke miatt nem lehetett olyan részletesen közölni az anyagot, amint az tíz évvel ezelőtt történt és azt, amit akkor az akkori harmadik és negyedik egyesített kötet, valamint az ötödik kötet együtt 840 oldalon közölt, arra most mindössze 640 oldal, vagyis egynegyedrésszel kevesebb jutott. Ennek ellenére a most közölt részletes demográfiai,népleírási anyag igen gazdag és a táblák szerkezetének megváltoztatásával most is sikerült majdnem minden olyan fontos részletet megvilágítani, amelyek az előző népszámlálások során az akkori viszonyokra vonatkozóan feldolgoztattak. A népszámlálásnak rendelkezésre álló anyaga éppen ennek a mostani új kiadványnak a megjelenésével olyan sokoldalúvá és olyan gazdaggá lett, hogy a magyar társadalmi kutatás számára szinte kimeríthetetlen anyagot szolgáltat. Az új kötet első fele a foglalkozási viszonyok részletes ismertetését folytatja,amelyet az előző, harmadik kötet inyitott meg. A negyedik kötet a foglalkozása szerint tagolt népességnek korviszonyait, tilveltségét, anyanyelvét, vallását, másik nagyszabású táblában a családi állapotát, az állampolgárságát és a születési helyét mutatja be országos adatokban., majd a kötet harmadik tábláján a legfontosabb foglalkozási főcsoportok népét törvényhatóságok szerint is tárgyalja a dolgozó nép kora, műveltsége, anyanyelve és családi állapota szerint. A negyedik tábla külön-külön mutatja be a fontos foglalkozási köröket, így az őstermelés népét tizenhárom alcsoportra bontja és ezekben egymástól elkülönítve tárja fel a nagybirtokos, a középbirtokos, a kisbirtokos, törpebirtokosba közép- és nagybérlő, a gazdasági cselédség, munkásság és más nincsetlen elemek megoszlását, jellegét, sajátosságait; az ipar és a kereskedelem népességében külön választja az önállók, a tisztviselők és a többi segédszemélyzet rétegeit s a közlekedés és a bányászat, kohászat népét is több külön táblán foglalja össze. Egészen részletes adatokat kapunk a közszolgálati ágak és a szellemi szabadfoglalkozásúak rétegéről, egy nagy közös tábla és huszonkét alcsoportra nézve még külön táblák is közölnek anyagot az értelmiségi réteg e fontos elemének korára, családi állapotára, vallására és más fontos demográfiai adataira vonatkozóan, törvényhatóságonként is. A foglalkozási részt a férjes nők termékenységéről, a gyermekáldás nagyságáról és alakulásáról szóló adatok egészítik ki, a réginél sokkalta nagyobb részletességgel. Az új kötetnek igen fontos újítása, hogy most adatokat kapunk a gyermekáldás nagyságára vonatkozóan a házasság időtartama szerint is, aminek segítségével például tisztázhatjuk azt a nagyon fontos kérdést, hogy váljon a születések számának rohamos csökkenése, ez a világjárvány, amely hazánkban is oly nagy mértékben pusztít, milyen nagy mértékben teszi meddővé a fiatal házaspárokat és mennyiben következett be a hoszszabb ideig tartó házasságok gyermeklétszámának apadása folytén.* A közszolgálat és a szellemi szabadfoglalkozások népével a házasságok termékenysége szempontjából is külön tábla foglalkozik. A foglalkozási adatokat a népességnek a ház-és földbirtokára vonatkozó részletes adatok fejezik be, amelyek arra vetnek világot, hogy az ország földjében és lakóházvagyonában milyen mértékben osztozik a különböző foglalkozási ágak népe. A kötet második fele az együttes itthon talált népességre vonatkozóéul közöl nagyon fontos leíró adatokat. Az állampolgárság, a szü-