STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. október (4. évfolyam, 206-230. szám)

1936-10-01 / 206. szám

Felelős szerkeszd és felelős kiadd •• Móricz Miklós dr. K munkatárs ■ Sényi Pál dr. Tel 1 — 500 - 20. -ю^ажа,5аьл*ада*йжяю|Д^Е?та»ьи^' i.iá—w Minden jog fen­tartásáva/. -—­ Kéziratnak tekintendő. ——«...Házi sokszorosítás. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20-R, ‘ t \у ’ - 0*i9 éte*­b i** jmvflt IV. évfolyam, 206.szám, 1­936 október 1. Csütörtök. A JÉGBIZTOSÍTÁS FEJLŐDŐBEN VAN,DSi AZ ORSZÁGOS JÉGKÁRNAK BIZTOSÍ­TÁS RÉVÉN ÍGY"**la CSAK AZ SGYNSGYÍ­­ "tÉRÜL MEG."A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése számot ad arról, hogy évente mekkora területen pusztul el a termés elemi csapások és egyéb kártételek következtében s az adatgyűjtés szerint a leg­utóbbi 12 év alatt maga a jég 300.000 kat,hold termését tarolta le teljesen. Ha a részleges káreseteket is számba vennénk, ennek a területnek többszöröse len­ne az eredmény. Az a terület, amit teljesen elpusztított a jégverés a legutóbbi 12 év alatt, egyszer sem volt 11 000 kát.holdon alul, egy esetben pedig /1935- ben/ megközelítette a 90.000 kát .holdat. Az idei év eredménye sem fog emögött ma­radni, sőt azt valószínűleg meghaladja majd. Átlagosan 3°.000 kát.hold tehát az a terület, amelyről a termést minden évben a jég aratja le. Mezőgazdaságunk ma a hazai és külföldi biztosító intézetek által bevezetett jégkár elem­i biztosítás keretében védekezhet, illetőleg részesül kár­­raeltérítésben. A biztosítás ágazataiban a jégbiztosítás tarifája a legmagasabb s ez több más okokkal együtt hozzájárul ahhoz, hogy gazdaságainknak aránylag cse­kély százaléka veszi igénybe a biztosítást. A biztosító intézetek adatszolgáltatása ebben a tekintetben nagyon tanulságos és azt mutatja, hogy bár mezőgazdaságunk ebben az időben irtózatos válságot élt át, amelyhez egy pénzügyi válság csatlakozott, mégis anyagi erejé­nek utolsó megfeszítésével is évről-évre nagyobb arány­ban vett részt a jégbiztosításban. A kétéves időszak első évében 1927-ben 37­ 772 a kötvények száma, 1933-ban már 53.594. A termés értékének­ 12 %-át biztosították gazdáink 1927-ben, 1933-ban már 16 %-át. Az ország összes vetésterületéből /szőlőterülettel együtt/ ugyanilyen arányban 1927-ben 1,086.000 kát .hold, 1933-ban pedig 1,528.000 kát. hold a kiszámítható biztosított vetésterület. Ha figyelembe vesszük a mezőgazda­ság katasztrofális helyzetét, amelyben éppen a tárgyalt időszak alatt vergődött, a jégbiztosítás ilyen fejlődését nagyon is örvendetesnek kell mondanunk. A biz­tosított összeg 1927-ben 256 millió pengő, 1933-ban pedig csak 124 millió, ez az összegszerű hanyatlás azonban megérthető a mezőgazdasági cikkek 1927 és 1933 közötti 6­­ 7- os ár­hanyatlásából De ámbár így bizonyos fokú javulást, fejlő­dést látunk a jégbiztosítás terén, a mai eredményekkel még megelégedni nem sza­bad. Magyarország 13 millió kát,hold mezőgazdasági területén körülbelül másfél­­millió kis- és nagygazdaság osztozik. Másfélmillió gazdaságból 53­ 594 a biztosít’­tott, nem is egészen 3-6 Tehát gazdáinknak több mint 96 /1-a egész évi munká­ját, vagyonát, jövő évi kenyerét, boldogulását még mindig rábízza a véletlenre, a vaksorsra, an­m­ely jégverés alakjában mindent percek alatt tönkretehet .Sajnála­tos dolog különösen az, hogy a biztosításból épen azok a vidékek, azok a gazdasá­gok vonják k­i magukat, amelyek pedig a leginkább rá volnának utalva arra, hogy a károsodásból védve legyenek. Budapp 11, sreier Károly­ utca 7. •

Next