STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. október (4. évfolyam, 206-230. szám)

1936-10-01 / 206. szám

2.oldal. STUD/1936. október­ 1. Csütörtök. A jégbiztosítás vármegyei adataiból jellegzetes különbségek domborod­nak ki az egyes vármegyék között. A kötvények számát figyelembe véve megállapít­hatjuk, hogy Baranya, Somogy, Tolna, Hajdú, Szatmár, Borsod és Zemplén vármegyék­ben 1927 és 19ЗЗ között a kötvények száma csökkent. A kiszámítható biztosított vetésterület azonban nem­ csökkent olyan arányban, mint a kötvények száma és ennek az a magyarázata, hogy több kisbirtokos, esetleg törpebirtokos helyett a biztosí­tottak közé lépett néhány nagyobb földbirtokkal rendelkező gazdaság s igy a föld­terület aránya nem esett a kötvények számával együtt. A többi vármegyében erős len­dületet vett a biztosítás, különösen azokban a vármegyékben, amelynek gazdaközön­­sége a gazdálkodás szakszerűségében is és a termés megbecsülésében is előrehala­dottabb. Ilyen a dunántúli megyék nagy része /Fejér, Győr, Sopron, Vas, Veszprém/ és az Alföldön is néhány vármegye, különösen Pest vármegye. Az északi országrészen csak Nógrád vármegye gazdái közül siettek többen a biztosítás oltalma alá helyez­ni termésüket, a többi vármegye gazdaközönsége úgy látszik kiábrándult a biztosí­tás intézményéből, vagy a csekély biztosítási díj megfizetéséit is elviselhetetlen tehernek tartja. A biztosítási összegben együtt van a különféle termények biztosított összege, bár az egyes termények értéke nagyon különböző s ugyanígy különböző az egyes termények vetésterülete is, de ha a két számértéket összehasonlítjuk, ki­alakul előttünk az az összeg, amely a vetésterület 1 kát.holdjára az egyes várme­gyékben jut. S ebből látjuk, hogy majdnem következetesen azokban a vármegyékben esik legmagasabb összeg minden egyes kát.hold vetésterületre, amely vármegyéket mint szorgalmas biztosítókat kiemeltünk. Átlagosan az ország vetésterületéből 1927-ben minden egyes kát.holdra 25 pengő biztosított összeg esik, 1933-ban azon­ban már csak 13 pengő. Itt is visszatükröződik a mezőgazdasági cikkek árának ha­nyatlási aránya. A legalacsonyabb összeggel szerepel Szatmár, Abaúj, Borsod,He­ves, Zemplén megyék vetésterületének holdankénti biztosítása, aminthogy ezeknek a vármegyéknek terméshozama, gazdálkodása, gazdasági kultúrája is mögötte van a többinek. Magyarország mezőgazdasági termésének értéke 1927-ben 2.180,5 millió pengőre rúgott, az 1933. évi termés értéke azonban már csak 800 millió pengő.Hét év alatt a különbség 63.3 Ha a termés értékét szembeállítjuk a biztosított ösz­­szeggel ,azt látjuk, hogy 1927-ben Magyarország összes mezőgazdasági termésértéké­­ből biztosítva volt 12 %, 1933-ban azonban már 15,6 Legmagasabb százalékban /48/ szerepel ebben az összehasonlításban 1927-ben is és 1933-ban is Fejér várme­­gye, a nagybirtok hazája s hozzá csatlakozik 1933-ban Sopron, Vas, Veszprém és Nógrád vármegye. Ezek a vármegyék 24-30 %-á­t biztosították termésük értékének,a többi vármegyék megelégedtek azzal, hogy termésük kisebb hányadát, sokszor 10 %-onl aluli részét biztosították jégverés ellen. A jégverés egyes vidékeket évről-évre elkerül, vagy évről-évre sújt. Hét év alatt, 1927-1933-ig 156.000 kát.holdat vert el a jég teljesen, s ugyanezen idő alatt a biztosítóintézetek Ю7ч007 esetben állapítottak meg jogos kárigényt. A Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott 156.000 kát .holdból /amelyben csak a 100 %-osan letarolt terület van benn/ legmagasabb a részesedése Vas és Pest vármegyéknek a teljes vetésterület 17-18 %-á­va­l, a többi vármegye részesedési ará­­nya 10 %-on­ alul marad. A biztosítóintézetek által megállapított és felbecsült káresetekből /amiben a részleges jégverés is benne van/ legmagasabb Csongrád vár­megye részesedése. A 107.000 káresetből 12.757 esetről ebben a megyében adnak szá­mot a biztosítóintézetek. Magas aránnyal szerepelnek itt még Baranya, Somogy, Vas, Jász, Pest, Szabolcs és Nógrád vármegyék. A biztosító intézetek tarifaszámítását erősen irányítja az egyes vi­dékeken bekövetkezett és nyilvántartott jégverések száma, a csapás gyakorisága, úgy hogy egyes vidékek, amelyeket a biztosító intézetek nyilvántartása szerint a jégverés gyakrabban felkeres, drágábban biztosíthatják termésüket, mint a többiek Magasabb díjszázalék mellett fogadják el a biztosítók a termények egyes fajait is.

Next