STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. december (4. évfolyam, 255-277. szám)

1936-12-01 / 255. szám

Kedd, STUD/1936. december 1. 3.oldal. A korhatár egymagában semmit sem jelent. Látjuk azt, hogy a maga ide­jén legelévültebb, 1874. évi törvény igen alacsony - 20 éves-korhatárt szabott meg; ezzel szemben a statisztika azt mutatta, hogy 1904-ben a 20-24 év közötti férfiaknak csak 2 %-a­ volt választó, a 24 év felettieknek 24.7 /-a, 1911-ben pedig a 24-30 kö­zöttiek 9.З /£-a, a 30 év felettieké 28.8 $-a. Ennek tudatában terelték az illetéke­sek a választó jogosultságot lehetőleg az idősebb korosztályok felé, minthogy a meg­­állapodottabb, konzervatívabb irányok híveit ott vélték megtalálhatni. Újabban több jelből lehet arra következtetni, hogy ez nem így van és hogy a jobboldali politika hívei éppen a fiatalabb korosztályokból kerülnek ki. Arra nézve, hogy a régebbi jogforrások hány embert juttattak választó­joghoz, csak részben állnak rendelkezésünkre pontos számok /így az újabb törvények indokolásaiban/, körülbelül pontos becslések ala­pján azonban a következő képet kap­juk, az újabb adatok természetesen egészen pontosak. Végül a kérdés negatív oldala: a kizáró okok, amelyek alapján egyébként va­ló jogosultság esetén sem gyakorolhatja valaki választójogát. Ezek meglehetősen állandóak maradtak; a polgárjogok elvesz­tése, a testi és szellemi épség akarat - nyilvánítást befolyásoló mérvű hiánya,az anyagi és jogi önrendelkezés korlátolt vol­ta s a hadsereghez való tartozás. Ezt a hat jogforrás különböző kifejezésekkel,de azonos értelemben mondja ki. A háború utáni jogalkotás nóvuma, hogy kizáró oknak veszi a háború vagy az azt követő idők alatt ta­núsított hazafiatlan, vagy államellenes magatartást. A képviselőségre való j­e- 1­ö­­­ó­s szempontjából gátló körülmények ugyanezek, de varnnak még más gátló okok is; így, hogy nem választható képviselővé az, aki a választással összeférhetetlen hivatalt vagy tisztségeket visel, így el­sősorban a bírák, azután az illető választókerület területén működő főispán, alis­pán stb. II. PARLAMENT­ÁR IZI­ IlJ­S EURÓPÁBAN. /Az utolsó két év az akkor megtar­tott választásokban résztvettek számarányát mutatja,a jelenleg ér­vényben levő törvény alapján./ ’Mindenki boldoguljon a maga módszere szerint", volt Nagy Frigyes király mondása, és amikor össze akarjuk hasonlítani az Európában érvényben levő jog­szabályokat, ezt nem azért tesszük, hogy értékítéletet állapítsunk meg. Feltehető: Választó Választha-Jogforrás Nem Kor Helyben- Cenzus Ajánlók tok kora lakás száma legalább 5985/1919 férfi és nő 24­6 ho írás­ olvasás, vagy 500 30 hadviselt 2200/1922 férfi 24 2 év értelmiségi,családi 10 fiú vagy nő 30 2 '* állapot,háborús ki- 1000 30 tüntetés­­ 1925/ XXVI. férfi 24 2 év értelmiségi, családi 10 $ vagy 30 nő 30 2 ' állapot 1000 /volt képviselő­­nél 5 $,vagy 500/l­aj­str­om­nál legfel­jebb 5000 A NÉPESSÉGBŐL VÁLASZTÓJOGGAL BÍR AZ ILLETŐ ÉVBEN HOZOTT TÖRVÉNY ALAPJAK. 1848: 7.7 fi 1876: 6.8 " 1913: 9.З " 1918: 13.6 " 1919: 38.7 " 1922: 29.7 " 1925: 28.6 " 1931: 29.6 " 1935: 33.6 "

Next