STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

felelős szerkeszd és felelős kiadó: Móricz Mi­klós dr. , Sür Munkatéri s Lenti Pál dr. ST*'l STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ. Minden jog fentartásával kéziratnak tekintendő. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20-R­ V. évfolyam. 26.szám. 1937- február 2. Buttepest, .., Keleti Károly­ utca 7. Tel.­ 1 - 500 -20. Házi sokszorosítás Kedd. AZ ŐSTERMELÉS KÉT ELHANYAGOLT ÁGA. Az 1935. évi Magyar Statisztikai Évkönyv beszámol arról is, hogy mezőgazdaságunk két hasznos és szép ága: a méhé­szet és a selyemtenyésztés mily eredménytelenséggel küzd immár egy évtized óta. Hivatalos adatok szerint 1925-ben 52.277 méhtenyésztő volt Magyaror­szágon, 1935-ben pedig 37*938. A méhcsaládok száma 234*000 volt egy évtizeddel ezelőtt s 12 év alatt 357*000-re emelkedett. Egy tenyésztőnél ma sem található átlagosan több 10 méhcsaládnál, a termelt méz mennyiségéből 1 tenyésztőre egy méternázsa sem jut, egy méhcsaládra alig 10 kg. A méhtenyésztéshez nem kell birtok, mindenki űzheti, akinek néhány négyszögölnyi kertje van, sőt még az is, aki még ezzel sem rendelkezik./Vándor­­méhészek/. Tenyésztő lehetne tehát a földművelő népességen kívül minden más fog­lalkozású egyén, aki a falvakban, városokban, kertes családi házban,­­lakik,fog­lalkozásuk bármennyire le is köti őket, de különösen tenyésztők lehetnének a munkanélküliek, akiknek ez a foglalkozás nagyon csekély befektetéssel létala­pot nyújtana. Tenyésztőink száma meghaladhatná a több száz ezret, a méhcsalá­dok száma pedig a több milliót. Mai méztermelésünkre biztos vevő a belföldi fo­gyasztás, kivitelre alig néhány 1.000 g. marad, a termelésnek tehát tág lehető­séget ad, a belföldi fogyasztás és a kivitel egyaránt. Mi lehet a magyarázata annak a közönynek, amellyel a magyar társadalom a méhészkedéssel szemben visel­kedik? A magyar múlt tanúsága szerint az udvarházaknak éppen olyan elengedhetet­len kiegészítője volt a méhes, mint a jobbágykunyhóknak. Talán ezen a téren is üdvös volna az állami akció és megfelelő propaganda. MÉHÉSZETI TERMELÉS. *A pénzérték­e aranykorona. Nem örvendetesek, selyemtenyésztésünk adatai sem. Itt határozottan hanyatlást állapíthatunk meg. A legutóbbi évtized alatt a te­nyésztő községek száma ugyan emelkedett, de a tenyésztő családok száma közel kétezerrel kevesebb. Az évtized első fele a tenyésztés fellendülését igazolja, úgyhogy 1930-ban olyan eredményt mutat fel a tenyésztés, amilyent előzőleg re­mélni sem mertek, azóta viszont olyan hanyatlás mutatkozik, ami csakis súlyos okokra vezethető vissza. A termelt gubó mennyisége 1925-ben 373.000 kg, 1930- ban 772.OOO, 1935-ben pedig annak csak egyharmada, 230.000 kg. A tenyésztő csa­ládok száma 1925-ben 18.000, 1930-ban közel 30.OOO, 1935-ben pedig csak 16.163. Év A tenyész- Méhcsaládok száma A termelt tők száma kaptárban hasban- méz q értéke P Tiasz kg értéke P 1925* З2.279 162.798 71.4З4 19.168 1,985-773 46.235 159.645 1929 27.255 161.955 49.729 14.083 2,534.940 41.560 207.800 1934 З4.1З4 272.745 57.956 26.051 1,995.507 64.507 116.257 1935 37-938 295.921 61.118 15.081 1,115.994 35.833 69.516

Next