STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-02 / 26. szám
2.oldal. STUD/1938 • február2. Kedd. U L' SSS fi SJ 8 О 8 О .Г 3 о Ш ^ I 9 3 МвЗ.osbnoV О Ш?! ' tenyésztők keresete némileg megmagyarázza ezt'’ajúgyfoku hanyatlást .Ugyanis ha az 1925. évi’ gubótermés eredményét és atenyésztők keresetét laO-nak veszszük, akkor az 1935. évi gubótermés csak 6%, tenyésztők keresete pedig, csak 21. A tenyésztők keresetének ilyen nagyfokú csökkenése természetesen elkedvetlenítette meg azokat is, akik talán már évtizedek óta foglalkoznak a tenyésztéssel s visszariasztotta azokat, akik még nem, álltak a tenyésztők sorába. A selyemtenyésztéshez' sem kell' okvetlenül birtok. Földmivelésügyi kormányzatunk intézkedése folytán a kohurak méhtén vagy a köztereken ültetett eperfák lombja rendelkezésére áll minden tenyésztőnek s a tenyésztés mégis hanyatlik, sőt lassan megsemmisül. Az az elv, amely szerint ez a termelési ág a falusi birtoktalan munkás népréteg számára tartatott fenn, hogy az munkanélküliség idején is bizonyos kereseti forráshoz jusson, úgy látszik éppen akkor vallja a legteljesebb kudarcot, amikor a munkanélküliség éppen a legnagyobb. A világválság magyar vonatkozásban 1931-1933-ban érte el tetőfokát s falusi munkás néprétegünk munka-és keresetnélküli tömegei ebben az időben éppen nem siettek beállni a selyemtenyésztők sorába. És selyemóruk behozatala címén évről-évre szegényebbek leszünk 10-20 millió pengővel, sőt a legutóbbi évtized alatt voltak olyan évek is, amidőn 50-60 millió pengő vándorolt külföldre ezen a címen. Magyarország egész területe alkalmas a selyemtenyésztésre.Amikor erdősítünk, fásítunk, gondoljunk az eperfákra is. A földmivelésügyi kormány tegye lehetővé azt, hogy a gazdaságok földadó alá nem eső területüket /utak, árkok, vízmosások/, vagy a fásításra, erdősítésre kijelölt területeik egy részét epercserjékkel ültethessék be. A közutak mentén és a köztereken létesített eperfásítás célját tévesztett dolog, mert poros, piszkos, fertőző és csak egyszer lombozható, viszont az epercserjés a selyemtenyésztés két-három turnusának megvalósítását is lehetővé tenné. A gazdaságok, amelyek a selyemtenyésztésben üzleti realitást látnak és megfelelő területtel, megfelelő helyiségekkel rendelkeznek,annak érdekében áldozatra is hajlandók lesznek és annak a falusi néprétegnek, amely munka és kereset nélkül tengődik, nagyobb tömegeit fogja foglalkoztatni ebben a termelési ágban,mint, az ma a hivatalos adatokból kivehető. •SEbYMfeKYESBQffiS. Olaszországban a legutóbbi kimutatás szerint a selyemtenyésztők száma 1935~ben 180.000 volt s egy év alatt 260.000~re emelkedett. Még nagyobb arányú emelkedés állapítható meg a gubótermelésben. Olaszország 1935. évi gubótermése 17.8 millió kg, 1936-ban pedig az előzetes becslések 32 millió kg gubótekésről beszélnek. Olaszország közgazdasági életének fontos tényezője a selyemtenyésztés s az lehetne nálunk is, a tőlünk északra fekvő államok minden áldozatot meghoznának, hogy náluk a tenyésztést meghonosítsák,de minden áldozat hiábavaló, mert ott az eperfa meg nem honosul. Magyarországon, ahol a tenyésztésnek a lehető legkedvezőbb adottságok állnak rendelkezésére, olyan visszafejlődésről, mint amit az adatok igazolnak, csak sajnálkozással emlékezhetünk meg. év A tenyész- A tenyész— Termfil.tr*. Jelez ám A tenyénsz . -Jelaz. Selyem pa- Selyemtő kozsé- tő-csalár, _ gubó 1925=100. tök kér, 1925= runk beho- áruk ki' gek száma dók száma 1QQ0 kg. ]1Q0Q P 100 zatala vitele 1000 Г 1000 P 1925 1.581 te.ooi 575 100 B48 100 24.190 10.750 1950 2.066 29.700 772 207 1.689 200 55.739 14.031 1933 1.937 21.950 506 135 383 45 11.962 3.448 1934 1.966 18.620 425 114 327 38 12.649 2.806 1955 1.985 16.165 256 63 179 21 13.990 4.404 /dy./