STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

2.oldal. STUD/1938 • február­­2. Kedd. U L' SSS fi SJ 8 О 8 О .Г 3 о Ш ^ I 9 3 МвЗ.o­sbnoV О Ш?! ' tenyésztők keresete némileg megmagyarázza ezt'’aj­úgyfoku hanyatlás­t .Ugyanis ha az 1925. évi’ gubótermés eredményét és a­­tenyésztők keresetét laO-nak vesz­­szük, akkor az 193­5. évi gubótermés csak 6%, tenyésztők keresete pedig, csak 21.­ A­ tenyésztők keresetének ilyen nagyfokú csökkenése természetesen elkedvet­lenítette meg azokat is, akik talán már évtizedek­ óta foglalkoznak a tenyész­téssel s viss­z­ar­iasztotta azokat, akik még nem, álltak a tenyésztők sorába. A selyemtenyésztéshez' sem kell' okvetlenül birtok. Föl­dmivelésügyi kormányzatunk intézkedése folytán a kohurak méhtén vagy­ a köztereken ültetett eperfák lombja rendelkezésére áll minden tenyésztőnek s a tenyésztés mégis ha­nyatlik, sőt lassan megsemmisül. Az az elv, amely szerint ez a termelési ág a falusi birtoktalan munkás népréteg számára tartatott fenn, hogy az munkanélkü­liség idején is bizonyos kereseti forráshoz jusson, úgy látszik éppen akkor vall­­ja a legteljesebb kudarcot, amikor a munkanélküliség éppen a legnagyobb. A vi­lágválság magyar vonatkozásban 1931-1933-ban érte el tetőfokát s falusi munkás néprétegünk munka-és keresetnélküli tömegei ebben az időben éppen nem siettek beállni a selyemtenyésztők sorába.­ És selyemóruk behozatala címén évről-évre szegényebbek leszünk 10-20 millió pengővel, sőt a legutóbbi évtized alatt vol­tak olyan évek is, amidőn 50-60 millió pengő vándorolt külföldre ezen a címen. Magyarország egész területe alkalmas a selyemtenyésztésre.Amikor erdősítünk, fásítunk, gondoljunk az eperfákra is. A földmivelésügyi kormány tegye lehetővé azt, hogy a gazdaságok földadó alá nem eső területüket /utak, árkok, vízmosások/, vagy a fásításra, erdősítésre kijelölt területeik egy ré­szét epercserjékkel ültethessék be. A közutak mentén és a köztereken létesített eperfásítás célját tévesztett dolog, mert poros, piszkos, fertőző és csak egy­szer lombozható, viszont az epercserjés a selyemtenyésztés két-három turnusá­nak megvalósítását is lehetővé tenné. A gazdaságok, amelyek a selyemtenyész­tésben üzleti realitást látnak és megfelelő területtel, megfelelő helyiségekkel rendelkeznek,annak érdekében áldozatra is hajla­ndók lesznek és annak a falusi néprétegnek, amely munka és kereset né­lkül tengődik, nagyobb tömegeit fogja foglalkoztatni ebben a termelési ágban,mint, az ma a hivatalos adatokból kivehető. •SEbYMfeKYESBQffiS. Olaszországban a legutóbbi kimutatás szerint a selyemtenyésztők száma 1935~ben 180.000 volt s egy év alatt 260.000~re emelkedett. Még nagyobb arányú emelkedés állapítható meg a gubótermelésben. Olaszország 1935. évi gubó­­termése 17.8 millió kg, 1936-ban pedig az előzetes becslések 32 millió kg gubótek­­­­ésről beszélnek. Olaszország közgazdasági életének fontos tényezője a selyemte­nyésztés s az lehetne nálunk is, a tőlünk északra fekvő államok minden áldozatot meghoznának, hogy náluk a tenyésztést meghonosítsák,de minden áldozat hiába­való, mert ott az eperfa meg nem honosul. Magyarországon, ahol a tenyésztésnek a lehe­tő legkedvezőbb adottságok állnak rendelkezésére, olyan visszafejlődésről, mint amit az adatok igazolnak, csak sajnálkozással emlékezhetünk meg. év A tenyész- A tenyész— Termfil.tr*. Jel­ez ám A tenyénsz­ . -Jelaz. Selyem pa- Selyem­tő kozsé- tő-csalár, _ gubó 1925=100. tök kér, 1925= runk beho- áruk ki' gek száma dók száma 1QQ0 kg. ]1Q0Q P 100 zatala vitele 1000 Г 1000 P 1925 1.581 te.ooi 575 100 B48 100 24.190 10.750 1950 2.066 29.700 772 207 1.689 200 55.739 14.031 1933 1.937 21.950 506 135­ 383 45 11.962 3.448 1934 1.96­6 18.6­20 4­25 114 327 38 12.649 2.806 1955 1.985 16.165 256 63 179 21 13.990 4.404 /­dy./

Next