STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. március (5. évfolyam, 49-70. szám)

1937-03-02 / 49. szám

&•’«,!& siatesztí és felelte kád* ПП W T Mária Miklós d­f. к*®1 j| ,щ_р Budapest, l­eleti Klpal/ч*а 7. Hun^n Sínyi/Vidr. STATISZTIKAI TUDÁ­srr41 и'1 -­630 'JS i ' Г2»:-"'гэвСйг: i ni и mi ~ ni i iihwh unum in ui mir i in шттпг тггг n — гтпг iniiwinHiniT -щ in iiii ih iiniin—Hl I—и j i w in ■iiitmuij in i i Minden jog fentantásával. — Kéziratnak tekintendő. ——• Házi sokszorosítás. Elő­fizetési díj poster szétküldéssel havi 20-X­ V. évfolyam. 49 .­szám.­. 1931­ március 2. Kedd. KENÉZ BÉLA DE ELŐADÁSA aZ UTÓDÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK SORSÁRÓL. A Pázmány Egyetem Kisebbségjogi Intéze­tében Ke­néz Béla, az Intézet igazgatója hétfőn folytatta előadását az utódálla­mokban élő magyarság sorsáról. Kenés megdöbbentő eseteket sorolt fel az utódállamok magyarságának élet- én,vagy-­­bizonytalanságáról. A csehek és szerbek impériuma alatt sokszorosan több embert ítéltek el politikai bűncse­lekményekért, mint a magyar uralom idején. A román csendőrség ok nélkül elő­­állítja arotonra­ a­ magyarokat. A magyarok templomainak ablakából kitördösik a piros és zöld színű táblákat, mert esek irredenta színek. Viszont a magya­rokat az oláhok brutalitásai ellen nem védik meg. A sinfalvai magyarellenes atrocitások tettesei büntetlenek maradtak, de az újságírót, aki hű tudósítást közölt a törvényszéki tárgyalásról, államellenes izgatás miatt bezárták. Az oláhok önhatalmúlag beülnek a magyar birtokokba, ha birói ítélet elrendeli is a visszaadást, azt nem hajtják végre. A Vajdaságban a határ mentén 90 km széles övezetben a magyarok csak belügyminiszteri és hadügyminiszteri /­/ en­gedéllyel szerezhetnek ingatlant. A csehek N­ógrád és Gömör megye minden ma­gyar gazdasági egyletét bezárták, míg a németek és lengyelek hasonló egyesü­letei akadály nélkül működhetnek, Erdélyben a történelmi patinájú EMKE műkö­dése meg van bénítva. Elvették algyógyi földmíves iskoláját és minden birto­kát. A csehek a Felvidéken több mint száz magyar vonatkozású szobrot törtek össze és még a kripták magyar feliratait is eltávolítják. Hallatlan terrorral üldözik a sajtót. Cseh-Szlovákiában átlag minden harmadik napra esik egy lapelkobzás, Romániában a magyar újságírókat titkos tárgyalásokon ítélik el a szabadságvesztésen kívül internálásra és az újságírástól eltiltásra.- A magyar könyvek és újságok bevitelét, magyar­­országi művészek föllépését megakadályozzák, a könyvtáraktól még a régi ma­gyar klasszikusokat is elkobozzák.- De a cenzúrának nincs szava az ellen,ha az újságok az ottani magyar pártok és Magyarország megsemmisítését követelő, a magyarokat Szent Bertalan éjszakával, kiirtással fenyegető, Mussolinit ocsmány szavakkal gyalázó cikkeket közölnek. A politikai jogok terén dühöng a "választási geometria" és az erőszak. Ezek eredményeként Romániában az 1933-i választáson a magyarok mindössze 11 mandátumot tudtak szerezni az őket számarányuknál fogva megillető 30 helyett. Cseh-Szlovákia államvédelmi törvénye felhatalmazza a prágai kormányt, hogy nemcsak politikai pártokat,de egyesületeket is feloszlasson, rendőri ellenőrzést, telefoncenzúrát és inter­nálást rendelhessen el. A feloszlatott pártok képviselői és szenátorai elvesz­tik törvényhozási mandátumukat. Talán legfenyegetőbb a jogfosztás a közoktatásügy és földre­form terén. A Felvidéken 88 községben, ahol több mint 40 magyar iskolaköte­les van, nincs magyar elemi iskola. A magyaroknak 70 polgári és 11 középis­kolával, 73 középiskolai osztállyal kevesebbjük van, mint számarányuk sze­rint megilletné. A Rutánföldön 34.000 betelepített cseh számára három közép­iskola mellett vannak párhuzamos cseh osztályok, a 109.000 magyar részére csak a beregszászi főgimnázium mellett. Az egyetemek egyikén sincs magyar

Next