STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. március (5. évfolyam, 49-70. szám)

1937-03-02 / 49. szám

í ' Г2»:-"'гэвСйг: i ni и mi ~ ni i iihwh unum in ui mir i in шттпг тггг n — гтпг iniiwinHiniT -щ in iiii ih iiniin—Hl I—и j i w in ■iiitmuij in i i Minden jog fenfantásávai. — Kéziratnak tekintendő. ——• Házi sokszorosítás. Elé'fizeíéii díj postef szétküldéssel havi 20-R V. évfolyam. 49 .’szám.-. 1931- március 2. Kedd. KENÉZ BÉLA DE ELŐADÁSA nZ UTÓDALLAMOK MAGYARSÁGÁNAK SORSÁBÓL. A Pázmány Egyetem Kisobbségjogi Inteze tében Ke­néz Béla, az Intézet igazgatója hétfőn folytatta előadását az utódálla­mokban élő magyarság sorsáról. Kenés megdöbbentő eseteket sorolt fel az utódállamok magyarságának élet- éa.yagy- ^bizonytalanságáról. A csehek és szerbek impériuma alatt sokszorosan több embert Ítéltek el politikai bűncse­lekményekért, mint a magyar uralom idején. A román csendőrség ok nélkül elő­­állrtjag^otonza-a-magyarokat. A magyarok templomainak ablakából kitördösik a piros és zöld szinű táblákat, mert esek irredenta színek, Viszont a magya­rokat az oláhok brutalitásai ellen nem védik meg» A sinfalvai magyarellenes atrocitások tettesei büntetlenek maradtak, de az újságírót, aki hű tudósítást közölt a törvényszéki tárgyalásról, államellenes izgatás miatt bezárták. Az oláhok önhatalmúlag beülnek a magyar birtokokba, ha birói Ítélet elrendeli is a visszaadást, azt nem hajtják végre, A Vajdaságban a határmentén 90 km széles övezetben a magyarok csak belügyminiszteri és hadügyminiszteri /]/ en­gedéllyel szerezhetnek ingatlant. A csehek ITógrád és Gömör megye minden ma­gyar gazdasági egyletét bezárták, mig a németek és lengyelek hasonló egyesü­letei akadály nélkül működhetnek, Erdélyben a történelmi patinájú EMKE műkö­dése meg van bénítva. Elvették algyógyi földmives iskoláját és minden birto­kát. A csehek a Felvidéken több mint száz magyar vonatkozású szobrot törtek össze és még a kripták magyar feliratait is eltávolítják. Hallatlan terrorral üldözik a sajtót. Cseh-Szlovákiában átlag minden harmadik napra esik egy lapelkobzás, Romániában a magyar újságírókat titkos tárgyalásokon ítélik el a szabadságvesztésen kívül internálásra és az újságírástól eltiltásra.- A magyar könyvek és újságok bevitelét, magyar­­országi művészek föllépését megakadályozzák, a könyvtáraktól még a régi ma­gyar klasszikusokat is elkobozzák.- De a cenzúrának nincs szava az ellen,ha az újságok az ottani magyar pártok és Magyarország megsemmisítését követelő, a magyarokat Szent Bertalan éjszakával, kiirtással fenyegető, Mussolinit ocsmány szavakkal gyalázé cikkeket közölnek. A politikai jogok terén dühöng a "választási geometria" és az erőszak, Ezek eredményeként Romániában az 1933-i választáson a magyarok mindössze 11 mandátumot tudtak szerezni az őket számarányuknál fogva megillető 30 helyett. Cseh-Szlovákia államvédelmi törvénye felhatalmazza a prágai kormányt, hogy nemcsak politikai pártokat,de egyesületeket is feloszlasson, rendőri ellenőrzést, telefoncenzurát és inter­nálást rendelhessen el, A feloszlatott pártok képviselői és szenátorai elvesz­tik törvényhozási mandátumukat. Talán legfenyegetőbb a jogfosztás a közoktatásügy és földre­form terén. A Felvidéken 88 községben, ahol több mint 40 magyar iskolaköte­les van, nincs magyar elemi iskola. A magyaroknak 70 polgári és 11 középis­kolával, 73 középiskolai osztállyal kevesebbjük van, mint számarányuk sze­rint megilletné, A Rutónföldön 34.000 betelepített cseh számára három közép­iskola mellett vannak párhuzamos cseh osztályok, a 109.000 magyar részére csak a beregszászi főgimnázium mellett. Az egyetemek egyikén sincs magyar &•’«,!& siateszfí és felelte kád* ПП W T Mária Miklós d-f. к*®1 j| ,щ_р Budapest, lUeletiKlpal/ч*а 7. Hun^n Sínyi/Vidr. STATISZTIKAI TUD<{srr41 и'1 - 630 'JS

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék