STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. március (5. évfolyam, 49-70. szám)
1937-03-02 / 49. szám
&•’«,!& siatesztí és felelte kád* ПП W T Mária Miklós df. к*®1 j| ,щ_р Budapest, leleti Klpal/ч*а 7. Hun^n Sínyi/Vidr. STATISZTIKAI TUDÁsrr41 и'1 -630 'JS i ' Г2»:-"'гэвСйг: i ni и mi ~ ni i iihwh unum in ui mir i in шттпг тггг n — гтпг iniiwinHiniT -щ in iiii ih iiniin—Hl I—и j i w in ■iiitmuij in i i Minden jog fentantásával. — Kéziratnak tekintendő. ——• Házi sokszorosítás. Előfizetési díj poster szétküldéssel havi 20-X V. évfolyam. 49 .szám.. 1931 március 2. Kedd. KENÉZ BÉLA DE ELŐADÁSA aZ UTÓDÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK SORSÁRÓL. A Pázmány Egyetem Kisebbségjogi Intézetében Kenéz Béla, az Intézet igazgatója hétfőn folytatta előadását az utódállamokban élő magyarság sorsáról. Kenés megdöbbentő eseteket sorolt fel az utódállamok magyarságának élet- én,vagy-bizonytalanságáról. A csehek és szerbek impériuma alatt sokszorosan több embert ítéltek el politikai bűncselekményekért, mint a magyar uralom idején. A román csendőrség ok nélkül előállítja arotonra a magyarokat. A magyarok templomainak ablakából kitördösik a piros és zöld színű táblákat, mert esek irredenta színek. Viszont a magyarokat az oláhok brutalitásai ellen nem védik meg. A sinfalvai magyarellenes atrocitások tettesei büntetlenek maradtak, de az újságírót, aki hű tudósítást közölt a törvényszéki tárgyalásról, államellenes izgatás miatt bezárták. Az oláhok önhatalmúlag beülnek a magyar birtokokba, ha birói ítélet elrendeli is a visszaadást, azt nem hajtják végre. A Vajdaságban a határ mentén 90 km széles övezetben a magyarok csak belügyminiszteri és hadügyminiszteri // engedéllyel szerezhetnek ingatlant. A csehek Nógrád és Gömör megye minden magyar gazdasági egyletét bezárták, míg a németek és lengyelek hasonló egyesületei akadály nélkül működhetnek, Erdélyben a történelmi patinájú EMKE működése meg van bénítva. Elvették algyógyi földmíves iskoláját és minden birtokát. A csehek a Felvidéken több mint száz magyar vonatkozású szobrot törtek össze és még a kripták magyar feliratait is eltávolítják. Hallatlan terrorral üldözik a sajtót. Cseh-Szlovákiában átlag minden harmadik napra esik egy lapelkobzás, Romániában a magyar újságírókat titkos tárgyalásokon ítélik el a szabadságvesztésen kívül internálásra és az újságírástól eltiltásra.- A magyar könyvek és újságok bevitelét, magyarországi művészek föllépését megakadályozzák, a könyvtáraktól még a régi magyar klasszikusokat is elkobozzák.- De a cenzúrának nincs szava az ellen,ha az újságok az ottani magyar pártok és Magyarország megsemmisítését követelő, a magyarokat Szent Bertalan éjszakával, kiirtással fenyegető, Mussolinit ocsmány szavakkal gyalázó cikkeket közölnek. A politikai jogok terén dühöng a "választási geometria" és az erőszak. Ezek eredményeként Romániában az 1933-i választáson a magyarok mindössze 11 mandátumot tudtak szerezni az őket számarányuknál fogva megillető 30 helyett. Cseh-Szlovákia államvédelmi törvénye felhatalmazza a prágai kormányt, hogy nemcsak politikai pártokat,de egyesületeket is feloszlasson, rendőri ellenőrzést, telefoncenzúrát és internálást rendelhessen el. A feloszlatott pártok képviselői és szenátorai elvesztik törvényhozási mandátumukat. Talán legfenyegetőbb a jogfosztás a közoktatásügy és földreform terén. A Felvidéken 88 községben, ahol több mint 40 magyar iskolaköteles van, nincs magyar elemi iskola. A magyaroknak 70 polgári és 11 középiskolával, 73 középiskolai osztállyal kevesebbjük van, mint számarányuk szerint megilletné. A Rutánföldön 34.000 betelepített cseh számára három középiskola mellett vannak párhuzamos cseh osztályok, a 109.000 magyar részére csak a beregszászi főgimnázium mellett. Az egyetemek egyikén sincs magyar