STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. március (5. évfolyam, 49-70. szám)

1937-03-02 / 49. szám

2.oldal. STUD/1937. március 2. Kedd, nyelvi és irodalmi tanszék. A magyar egyetemi diplomák érvényét nem isme­rik el. A magyar középiskolai tanárképzés és ezzel a magyar gyermekek ma­gyar középiskolai oktatása a jövőben lehetetlenné válik. Romániában 666 óvoda közt egyetlen magyar nyelvű sincs. A magyar felekezeti iskolákat egyre-másra zárják be, a magyar tankötelesek több mint fele már az oláho­­sító állami népiskolákba jár. A magyar elemi iskolák száma 15 év alatt 1,420-al fogyott, eredeti létszámának több mint felével. A székely megyék külön "kultúrzónába" tartoznak, az ókirályságból odahozott, magyarul nem tudó tanítókkal. A magyar felekezeti középiskolák egész sorát zárták be,a megmaradtaknak nincs nyilvánossági joguk. Növendékeiknek az érettségi vizs­gát külön bizottság előtt oláh nyelven kell tenniök, ahol pl. 1934-ben a magyar katolikus felekezeti középiskolák 123 tanulója közül mindössze 26 ment át, 80 %-uk megbukott. Nemcsak szellemi, de anyagi javaiból is kiforgatják a magyar­ságot . Ennek legalkalmasabb eszköze a földreform. Cseh-Szlovákia 2.000.000-t sajátított ki a Felvidéken s a hivatalos becsérték alacsony meg­­állapitásával 100 millió aranykorona kárt okoztak a magyaroknak. Cseh légio­náriusokat telepítettek szinmagyar vidékekre,­­ viszont a magyar igénylők a kisajátított földnek csak csekély részét kapták. Erdélyben kíméletlenül haj­tották végre az agrárreformot,nem egy esetben 1-2 holdas földecskéjüktől is megfosztva magyar hadirokkantakat és hadiözvegyeket. Három millió holdat vet­tek el a magyaroktól telepítés, két milliót kényszerbérletek létesítésére a valóságos érték 1/60-adán is messze alul maradó kisajátítási áron, amelyet azonban nem készpénzben, hanem problematikus értékű kötvényekben fizetnek. A magyar földbirtokosok ezen a címen másfél milliárd pengő kárt szenvedtek. A magyar felekezetek 372.000 hold földjéből 314.000-re tette rá kezét az ál­lam. De nemcsak a földreform, hanem az ipari, kereskedelmi, hitel- és adópo­litika is a magyarságot pusztítja. A magyar vállalatokat "racionalizálják". A Felvidék ipara a cseh állami közszállításokból csak 9 ft-os részesedést kap s régi virágzó iparát felfalta a cseh gyáripar. Nagyváradon az oláh imperium 15 éve alatt 1.200-zal fogyott a magyar iparosok száma.­ Tordán 1933-ban 47 kereskedő zárta be az üzletét, közülük 20-at adóhátralék miatt árvereztet­­tek el. A magyar megyéket és vállalatokat nagyobb adóteherrel sújtják. Kis- Küküllő magyar községeiben az előírt adó 90 %-á­t hajtották be, de az oláh községekben csak 15 %-át. A nemzeti eszményeiből, kulturális és anyagi javaiból kiforga­tott magyarság kénytelen kivándorolni. Mindegyik utódállam területén lénye­gesen nagyobb a magyarok aránya a kivándorlók közt, mint a népességben. A Felvidék gyarmati sorsát jellemzi, ,hogy az 1926-35 közt eltelt 10 év alatt 240.000-en hagyták el szülőföldjüket , minden 14-ik felvidéki lakos hazát­lanná lett. Az előadás végső konklúziója az, hogy a nemzetközi szerződések­­nek a kisebbségek jogait védő rendelkezéseit nem tartották meg, ennélfogva a területi rendelkezéseik és így maguk a szerződések teljes egészükben ér­vénytelenek. A Nemzetek Szövetségétől a múltak tapasztalatai alapján alig lehet eredményes intézkedést várni.­ Célszerűbb lenne a kisebbségek vé­delmét egyenesen a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságra bízni, amely pártat­lan nemzetközi bizottság útján a helyszínen vizsgáltatná meg a panaszokat s kontradiktórius tárgyalás alapján döntene.­ Mindaddig, míg a magyar ki­­­sebbségek jogai nincsenek biztosítva, állandóan figyelmeztetnünk kell Euró­pát azokra a veszedelmekre, amelyekkel a kisebbségi kérdés megoldatlansága a nemzetközi békét, az államok belső konszolidációját, az emberiség haladá­sát és a jogrendet fenyegeti. Az előadássorozatot jövő hétfőn d.u. 6 órakor folytatják Elekes Dezsőnek a Dunamedence problémáiról szóló előadásával.

Next