STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. március (5. évfolyam, 49-70. szám)
1937-03-02 / 49. szám
2.oldal. STUD/1937. március 2. Kedd, nyelvi és irodalmi tanszék. A magyar egyetemi diplomák érvényét nem ismerik el. A magyar középiskolai tanárképzés és ezzel a magyar gyermekek magyar középiskolai oktatása a jövőben lehetetlenné válik. Romániában 666 óvoda közt egyetlen magyar nyelvű sincs. A magyar felekezeti iskolákat egyre-másra zárják be, a magyar tankötelesek több mint fele már az oláhosító állami népiskolákba jár. A magyar elemi iskolák száma 15 év alatt 1,420-al fogyott, eredeti létszámának több mint felével. A székely megyék külön "kultúrzónába" tartoznak, az ókirályságból odahozott, magyarul nem tudó tanítókkal. A magyar felekezeti középiskolák egész sorát zárták be,a megmaradtaknak nincs nyilvánossági joguk. Növendékeiknek az érettségi vizsgát külön bizottság előtt oláh nyelven kell tenniök, ahol pl. 1934-ben a magyar katolikus felekezeti középiskolák 123 tanulója közül mindössze 26 ment át, 80 %-uk megbukott. Nemcsak szellemi, de anyagi javaiból is kiforgatják a magyarságot . Ennek legalkalmasabb eszköze a földreform. Cseh-Szlovákia 2.000.000-t sajátított ki a Felvidéken s a hivatalos becsérték alacsony megállapitásával 100 millió aranykorona kárt okoztak a magyaroknak. Cseh légionáriusokat telepítettek szinmagyar vidékekre, viszont a magyar igénylők a kisajátított földnek csak csekély részét kapták. Erdélyben kíméletlenül hajtották végre az agrárreformot,nem egy esetben 1-2 holdas földecskéjüktől is megfosztva magyar hadirokkantakat és hadiözvegyeket. Három millió holdat vettek el a magyaroktól telepítés, két milliót kényszerbérletek létesítésére a valóságos érték 1/60-adán is messze alul maradó kisajátítási áron, amelyet azonban nem készpénzben, hanem problematikus értékű kötvényekben fizetnek. A magyar földbirtokosok ezen a címen másfél milliárd pengő kárt szenvedtek. A magyar felekezetek 372.000 hold földjéből 314.000-re tette rá kezét az állam. De nemcsak a földreform, hanem az ipari, kereskedelmi, hitel- és adópolitika is a magyarságot pusztítja. A magyar vállalatokat "racionalizálják". A Felvidék ipara a cseh állami közszállításokból csak 9 ft-os részesedést kap s régi virágzó iparát felfalta a cseh gyáripar. Nagyváradon az oláh imperium 15 éve alatt 1.200-zal fogyott a magyar iparosok száma. Tordán 1933-ban 47 kereskedő zárta be az üzletét, közülük 20-at adóhátralék miatt árvereztettek el. A magyar megyéket és vállalatokat nagyobb adóteherrel sújtják. Kis- Küküllő magyar községeiben az előírt adó 90 %-át hajtották be, de az oláh községekben csak 15 %-át. A nemzeti eszményeiből, kulturális és anyagi javaiból kiforgatott magyarság kénytelen kivándorolni. Mindegyik utódállam területén lényegesen nagyobb a magyarok aránya a kivándorlók közt, mint a népességben. A Felvidék gyarmati sorsát jellemzi, ,hogy az 1926-35 közt eltelt 10 év alatt 240.000-en hagyták el szülőföldjüket , minden 14-ik felvidéki lakos hazátlanná lett. Az előadás végső konklúziója az, hogy a nemzetközi szerződéseknek a kisebbségek jogait védő rendelkezéseit nem tartották meg, ennélfogva a területi rendelkezéseik és így maguk a szerződések teljes egészükben érvénytelenek. A Nemzetek Szövetségétől a múltak tapasztalatai alapján alig lehet eredményes intézkedést várni. Célszerűbb lenne a kisebbségek védelmét egyenesen a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságra bízni, amely pártatlan nemzetközi bizottság útján a helyszínen vizsgáltatná meg a panaszokat s kontradiktórius tárgyalás alapján döntene. Mindaddig, míg a magyar kisebbségek jogai nincsenek biztosítva, állandóan figyelmeztetnünk kell Európát azokra a veszedelmekre, amelyekkel a kisebbségi kérdés megoldatlansága a nemzetközi békét, az államok belső konszolidációját, az emberiség haladását és a jogrendet fenyegeti. Az előadássorozatot jövő hétfőn d.u. 6 órakor folytatják Elekes Dezsőnek a Dunamedence problémáiról szóló előadásával.