STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. július (5. évfolyam, 140-166. szám)
1937-07-01 / 140. szám
Csütörtök 2 . oldal SZIUD/1937 •• július 1 . Az időjárás nagy szélsőségei, amelyek nálunk rendkívül szembetűnőek,valóban az egész extenzisre űzöttgabonatermelésen épülő mezőgazdaságunkra a legnagyobb veszélyt vagy a legerősebb támogató tényezőt jelenthetik. A bizonyos szabályossággal visszatérő szárazságok és esős évek határa messzehatóan látszik a csatornázási tervek újból való felbukkanásán és letörésén, négy-öt száraz év megérleli és felszínen tartja az öntözés szükségességét, azután beáll a néhány éves normális eső, rendesen egy túlcsapadékos évvel megtoldva, erre a nemrég hangoztatott tervek lekerülnek a napirendről.. Ezt mindenki észreveheti, aki a sajtóban és a szakirodalomban figyelemmel kíséri a kérdés tárgyalását, természetesen, ha már régen kiépült volna megfelelően egy csatorna- és öntözési rendszer, akkor minden ezzel kapcsolatos gondtól, a velejáró gazdasági megrázkódtatásoktól és károktól meg volna óva az ország, még inkább, ha megfelelő birtosa megoszlás lehetővé tenné a termelés átirányítását olyan értelemben, hogy a gabona túlsúlya megszűnnékMindez - sajnos - csak elmélet, legalább egyelőre. Az ország szélsőséges éghajlati, főleg csapadékviszonyait illetőleg igen jellemző az, hogy Réthe . professzor kutatásai szerint Magyarország történelmi területét 1 989 óta 83 olyan száraz éghajlatú év volt, amelyik gazdasági katasztrófát okozott, ezzel szemben pusztítóan nedves év évek alatt elsősorban nyarak értendők - mindössze 19 volt. Az aszályok olyan állapotokat teremtettek, hogy inséggabona szétosztása vált szükségessé, a g . Lajos alatt ármaximálás volt,a XVIII. század végén egy esetben pedig emberevés gyanúja miatt számos kóbor cigányt végeztek ki. Erősen esős nyarak voltak, a fennmaradt feljegyzések szerint a következő években: 1193, 1303, 1338, 1402, 1429, 1568, 1515, 1535, 1578, 1650, 1795, 1716, 1757, 1759, 1785, 1736, ITSS, 1013, 1830. Mindez azt mutatja, hogy éghajlatunk állandóan fenyegette a mezőgazdasági termelés folytonosságát, de mutatja azt is, hogy amennyire a tudomány mai eszközeivel visszatekinthetünk, lényeges változás az utolsó évezred alatt éghajlatunk jellegében nem állott be. Megdőlnek tehát azok a feltevések, amelyek szerint az utolsó évszázad vagy évszázadok folyamán az ország középső része erdeinek kipusztítása, vagy vizeinek lecsapolása következtében kiszáradt volna. Az időszerű valóság az, hogy aratás előtt állunk egy olyan gazdasági év végén, amelyik éghajlati tényezők szempontjából aggasztóan rendszertelen és a megszokottól eltérő volt. A megelőző tizenöt nyári évaddal összehasonlítva azt látjuk, hogy az őszi terményekre fontos hónapok /szeptember-június/ között egy sem volt a normálishoz hasonlító hőmérséklet vagy csapadék szempontjából.. Hideg, esős őszre hideg és száraz tél következett, rendkívül hideg januárral, kevés hóval; a tavaszi hőmérséklet szempontjából kielégítő lett volna, de a példátlan esőzés, főleg márciusban a katasztrófa előszelét hozta magával; a májusi felmelegedést is nagy csapadék kísérte . Az éghajlati tényezők az egyes hónapokban nemcsak egymástól, hanem az átlagtól is száz és még több százalékos eltéréseket mutatnak. Különösen így van ez az idei évben, amelyik az átlagosnál hidegebb és lényegesen csapadékdúsabb volt. Ha már most megkíséreljük a jóslást arra vonatkozólag, hogy milyen termés várható adott hőmérsékleti viszonyok között, úgy azt mondhatjuk: az őszi termények - melyeknek képviselőjéül az előbbiekben az őszi búzát állítottuk be - számára szükséges esőmennyiség szeptembertől következő év júniusáig 530 mm. A százas esztendők volttk: 989, 1006, 1007, 1015, 1022, 1042, 1043, 1044, 1062, 1092, 1135, 1137, 1142, 3147, 1304, 1310, 1346, 1353, 1363, 1393, 1473, 1474, 1477, 1494, 1540, 1561, 1570, 1585, 1615, 1Ы0, 1622, 1631, 1635, 1636, 1638, 1639, 1653, 1661, 1681, 1698, 1704, 1708, 1709, 1717, 1718, 1720, 1723, 1726, 1732, 1730, 1745, 1746, 1755, 1758, 1761, 1768, 1769, 1771, 1773, 1777, 1781, 1782, 1783, 1790, 1792, 1794, 1795, 1797, 1798, 1З01, 1821, 1817, 1818, 1822, 1824, 1834, 3835, 1841, 1847, 1863, 1865,