STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. november (5. évfolyam, 226-248. szám)

1937-11-04 / 226. szám

2. oldal. STUD/1937. november 4» Csütörtök. A magyar módszer szerint nyersen,minden korrekció nélkül 13.9 % A spanyol ,­,ll.régi németalföldi módszer szerint 12.4 % /absz. »• 22.774/ A francia i ll. belga módszer szerint 11.7 % / " " 21.418/ Az angol módszer szerint 7.8% / " n 14.285/. Látható tehát, hogy a módszertani különbségek mind lényeges részt tesz­nek a magyar csecsemőhalandóság magas színvonalában, sőt, hogy a külföldi módszere­ket alkalmazva a magyar arány a nyugateurópai csecsemőhalandóság 5 % körüli színvo­nalát egyre jobban megközelíti­.­ Pl. már 1956-ban a magyar arány a francia módszer szerint 11.7-ig, az angol szerint pedig egészen 70 Q £-i­g esnek vissza. % /SZÉL TIVADAR DR./ EGY PESTKORNYÉKI MUNKAS-Budapest környékéről naponta sok ezer munkás érkezik ,а/£4чгагозЪаД munkásoknak”ez a része , amelyik munkahelyétől 15g -Sok­szor- 20 kur. távolságba lakik, más életet él, mint a Pesten lakó­ munkás. Egy ilyen szakmunkás, kb.nek e feeti keresete 25­0 - 50-60 filléres órabér alapján­­ naponta át­lagban, a várakozási­ időt is beszámítva 5 órát tölt el villamoson. Egy évben 300 mun­kanap és nyolcórás munkaidő mellett 112 munkanapot tesz ki az utazás s ha 25 éven ke­resettül teszi meg ugyanezt az utat, 2.812 munkanapot tölt el a villamoskocsikon.­Ha belépünk a vidéki munkás otthonába, amely rendesen egy különálló egy, vagy kétszo­bás kis ház, 160-200 négyszögöl kerttel, mindjárt megkapjuk a magyarázatot arr­a,hogy miért vállalja a munkás naponta az utazás fáradalmait és miért nem megy­ munkahelyei­hez­ közelebb­ vagy Budapestre lakni. Azért nem teszi ezt, mert vidéki otthona-egy­b, kü­lön kis világ, ahol a maga kedve szerint pihenheti ki a nap fáradalmait. A házhoz tar­tozó kis kertjében szívesen foglalatoskodik a hazatérő munkás.- Sajnos, kevés közülük azoknak a száma, akik saját házukban és nem bérelt lakásban laknak­.- Az egyszobás la­kások havibére 15-20­­.- Heti keresetének egy­harmadát, min­tegy 8 pengőt tehát utazás­ra is lakásra költi A vidéken lakó munkás.­ Az utazási költség ugyanis a H.É.V.vo­nalain heti 4 , és ebben még nincs benne a budapesti villamos költsége.­ A munkás fi­zetésének megmaradt kétharmad része kell tehát, hogy fedezze a heti szükségletet. Egy háromgyermekes, öttagú munkáscsalád heti élelemszükséglete,amint azt egy­ helybeli keretkedő hitelkönyvéből megállapítottuk, 18.70 pengőt tesz ki.- A fejadag napi 55 fillér.- A 18.70 pengőből 14.96 pengő esik élelmiszerre, 2.84 P tüze­lésre és világításra, 90 fillér a háztartási cikkekre.- Szembeállít­sa sezeket az ösz­­szegeket a Szakszervezeti Értesítőben közölt heti szükségletek összegével, az élel­miszerre fordított összeg annak 76.3- a tüzelésre és világításra 73.5 és~a háztartá­si cikkekre tett kiadás 21.2.§-át teszi.­ Heti keresetéből azonban minden erre csak 17 P-je marad.­ Ez a magyarázata annak, hogy fizetéséhez viszonyítva minden munkás meglehetősen nagy összegű adóssággal szerepel a kereskedőknél.­ A megmaradt 17 pen­gőt ugyanis nem­ fizetheti ki teljes egészében tartozására, mert 1-1.50 pengőt visz­­szatart a háziasszony más természetű kiadásokra.­ A kereskedők hitelkönyve szerint a hetenként átlagban teljesített fizetés összege 15 %. Szolgáljon itt például két munkáscsalád élelmiszer-adósságának ösz­­szege és az arra t­eljesített fizetések. Az egyik munkás tartozása október elején 1-2-3,92 P, a másiké 55-17 P, a teljesített fizetés összege 13 illetőleg 15 P.- A kö­vetkező héten teljesített fizetéssel az időközi vásárlások után 102,37 és 42-87 P-re csökken a két munkáscsalád adóssága.- E két összeg egyúttal jellemzőire a 25 pengős jövedelemmel rendelkező munkások hitelképességének is, mert az első­ összeg a hite­lezés felső határának, a második pedig a leggyakoribb tartozások összegének kifejező­je.- A munkás főtápláléka a kenyé­r, a fált tészta­,­­burgonya és a főzelékfélék.-Hús сзак egyszer kerül az asztalára, vasárnap, akkor is meglehetősen ki­s mennyiségben. /absz. szám 25.489/

Next