STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. február (6. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-01 / 24. szám

2.oldal. STUD/1938. február 1 Kedd nyárunk volt, 15-éig a fagyos napok sorozata tartott, ettől kezdve azonban már ezek megritkultak, igaz ugyan, hogy márciusban újabb 15 fagyos nap következett egy sorban. Február első fele tehát valószínűen hideg, második felében az eny­hébb napok­ valószínűek, de félő, hogy ekkor fagyos március eleje következik. Цояуап állunk a meleg februárokkal? A legmelegebb februári hőmér­séklet az utolsó években 1925-ben volt, amikor 17­7 -et is mértek. Általában rit­ka esztendő az,amikor a legmelegebb februári nap nem éri el a 10 fokot.­ Ez a­­zonban inkább a hónap második felében észlelhető, ritkán azonban a hónap első felében is jegyeztek 10 fokon felüli meleget. 1926-ban, amikor a legmelegebb februárt éltük, több mint egy héten keresztül emelkedett a higany a 14 fok fö­lé is. Az ilyen év azonban igen ritka. Fabruár a legszelesebb hónapok egyike. A szélerő gyakran emelke­dik az 5 fölé, ami már erős szelet jelez és a hideg északkeleti szél erősen é­­rezteti hatását. Tizenkét év közül csupán négy volt olyan, amikor a szélcsendes napok száma nagyobb volt és mindössze egy évben volt február uralkodó széljárás é­szakkeleti. Február még meglehetősen sötét hónap, az eget rendszerint felhő­ borít­ják és nem engedik a meleg napsugarakat hozzánk. A 0-tól 10-ig terjedő ská­la szerint az égbolt februárban legfeljebb 40Q-rél felhős, vagy ezen felül is bo­rult. Nem ritka esztendő, amikor február borultsága 7 felett van. Csapadék tekintetében változatos a február. Volt olyan esztendő, amikor februárban 131 és volt amikor nem egészen 9 milliméter csapadékot, inkább esőt mértek. A havas napok száma ritka. Az 1936. év rekord februári csapadéka a hónap második felére esik, amikor egy nap alatt 40 milliméter eső esett, ez egy­úttal ebben az évben a legnagyobb eredmény volt e tekintetben.­ Általában a legnehezebb volna azt körvonalazni, hogy csapadék tekintetében milyen lesz feb­ruár, mert az elmúlt évek meglehetősen távol álló értékeiből erre nézve a leg­kevesebbet lehet csak következtetni. /R.R./ KÓRHÁZAIM EGY ÉVTIZEDES FEJLŐDÉSE: A Magyar Statisztikai Év­könyv legújabb kötete beszámol kórházi ügyünk állásáról, s a felsorolt adatok­ból megállapíthatjuk, hogy az utolsó tíz év folyamán kórházi ügyünk helyzetében jelentőségteljes és örvendetes fejlődés következett be. Tíz­ évvel ezelőtt, 1927 végén 216 kórházban 32*324 ágy nyújtott elhelyezési lehetőséget társadalmunk beteg és kórházi ápolásra szoruló tagjainak. Rövidebb-hosszabb ideig tartó fek­vőbetegséggel ebben az évben 339*418 beteg vette igénybe a kórházak ápolását. Tíz évvel később 293 a kórházak, 47*825 az ágyak és egy év alatt 584*809 fő volt a kórházakban kezelt betegek száma. Tíz év fejlődése a kórházak gyarapodásában közel 36 az ágyak emelkedésében 48 % és 72 %-kal több beteg részesült kór­házi ápolásban 1936-ban, mint tíz évvel ezelőtt. Százezer lakosra 1927-ben 381, tíz évvel később, 1936-ban 532 kórházi ágy esett, ami, a népesség tízéves fejlő­désétől függetlenül is mutatja a kórházi férőhelyek gyarapodásának arányait.­­Kórházaink fejlődésére fontos adat az is, hogy az utolsó tíz év vitájában a ré­gieknél jóval nagyobb befogadóképességű kórházi intézményeket teremtett. 1927- ben átlag 150 ágy volt egy-egy kórházunkban, 1936 végén 162 s az 1927 óta kelet­kezett. új kórházban az ágyak átlagos száma 320, ami eléggé mutatja azt a nagy­szabású áldozatkészséget, amellyel az állam és az autonómiák a kórházi ügy gyors megoldása érdekében éppen a legnehezebb időkben vállalták az alkotó és építő mun­kát.

Next