STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. március (6. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-01 / 47. szám
2. oldal STUD/1938. március 1» Kedd a magyar értelmiség önmagában annyira nem tud megújulni és hogy az értelmiség soraiban támadó hiányokat mindig kívülről kell kipótolni. Egyenest megdöbbentő az a tábla, amely megmutatja, hogy éppen ebben a talán minden másnál fontosabb tekintetben a viszonyok az utóbbi időben milyen nagy mértékben megromlottak. János Gyula dr. kimutatja, hogy azoknak a tanítóknak, akik ma már 30-35 éve szolgálnak, háromnegyed része foglalta el állását legfeljebb 24 éves korában, de ezeknek az aránya azok között, akik ma 16-20 éve szolgálnak, már csak kétharmadrésze, azok között pedig, akiknek szolgálati évei száma nem több ötnél, mindössze negyven százalék. Odáig jutottunk tehát, hogy a tanítóknak hattizedrésze, minden tíz képesített tanító közül hat csak huszonnegyedik életévén túl jut álláshoz, nem beszélve azokról, akik meg egyáltalában nem is jutnak olyan körülmények közé, hogy taníthassanak és akik így más pályákon kallódnak el, nyilvánvalóan kárára az idegen pályának is, mert hiszen képesítésük nem arra szól, amiből egy életen át majd élniük kell. A legutolsó évben, amelyet ez a statisztika vizsgál, az újonnan alkalmazott férfi tanerőknek 36,3 %-a, a nőknek pedig 43 ,3 %-a legalább 25 éves volt és még az újonnan alkalmazott harminc éves tanítók száma is kétszer annyi volt, mint a 20 éveseké. A tanítónők között pedig a fiatalabb korosztály képviselete még gyengébb, mint a férfi tanerők között, holott nyilvánvaló, hogy éppen a női tanerőknél esik nagy súllyal latba az, hogyha csak a gyötrő várakozás évei utáns-aegkínzottan kerülnek a gyermekek közé, a tanítás lehetőségéhez, amire olyan komoly munkával készültek. Az adatok bizonyos tekintetben meglepő módon azt tanúsítják, hogy a tanszemélyzet szolgálati ideje átlagban rövidebb, mint amilyennek azt a szolgálati rendtartás alapján várnunk kellene. Ugyanis a férfi tanerők közül 26,9 Í°i a nők közül 17,8 fő működik legalább 26 év óta. A nők többségének általában is rövidebb a szolgálati ideje, mint a férfiaké. Ez a szám egyúttal azt is megmutatja, hogy a női tanerők számaránya az utolsó negyedszázad alatt igen nagy mértékben erősödött. A kornak a családi állapottal való egybevetése azt világítja meg, hogy a tanszemélyzet általában harmincadik életéve körül házasodik meg. Ugyanis a 25-29 éves korcsoportban a férfi tanerőknek hattizedrésze még nőtlen, a 30-34 éves korcsoportban ellenben már csak egynegyedrész az. Ez az adat az értelmiségre nézve általában jellemző, a más munkaterületen dolgozó réteg azonban általában ennél jóval hamarabb megnősül. Országos átlagban ugyanis a 25-29 éves férfiaknak 60 %-a nős, a 30-34 éveseknek pedig 81 fő-a. A női tanerők ebben a tekintiben még sokkalta rosszabb helyzetben vannak, mint a férfiak, mert amíg országos átlagban a legutolsó népszámlálás szerint a 25-29 éves nők közül 73 % volt férjnél,a női tanerők között ezeknek arányszáma csak 25,9 %, 30 és 34 év között pedig a férjes női tanerők aráyszáma mindössze 44 halott országos átlagban ebben a korban már a nők 80 fő-a van férjnél. Viszont a tanszemélyzeten belül a nők soraiban aránylag nagyobb az elváltak és az özvegyek száma, mint a férfiak között, ami azonban nem jelent kárpótlást azért, hogy a női tanerők férjhezmeneteli lehetőségei általában véve ilyen kicsinyek. A női tanerők közül ugyanis végeredményben is 54*8 % a hajadon, holott a férfiaknak csak 23*1 nőtlen. S például 50-54 év között a férfi tanerők közül csak 7,2 fő nem nős, a hasonló korú női tanerők közül ellenben majdnem minden második hajadon. Az adatok megmutatják azt is, hogy amint a tanerő álláshoz jut, a megházasodásnak többé alig van akadálya, vagyis a pálya maga a családalapításra kellő biztonságot teremt. A férfi tanerők zöme szolgálatának első öt éve alatt meg is házasodik és a nők közül is a legtöbb ilyenkor megy férjhez, csakhogy náluk átlagosan jóval kisebb a férjezettek száma, mint a férfiak között a házasoké. Ha tehát a tanszemélyzet általában véve olyan későn nősül, annak tisztán az az oka,hogy az iskola elvégzése után nehéz évek telnek el állás nélkül, így a tanszemélyzet családjaiban a gyermekek száma is kicsiny. Az adatok szerint az elemi iskolák nős férfi tanerői közül százra 196 gyermek esik, a középfokú iskolákban 159, a közös átlag pedig a tanszemélyzet házas fér.