STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. március (6. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-01 / 47. szám
4.oldal. STUD/1930. március 1. Kedd, határától a legtávolabb eső részeken vannak, ezért a következő évtizedek építkezése a főváros határától jóval messzebb fekvő körzeteket fogják benépesíteni. Igaz, Budapesten is vannak, földszintes házak /55-7 $/, azonban ezek lassan-lassan eltűnnek s helyüket városiasabb építkezés céljaira engedik át, a budai dombos, vidék földszintes házai azonban jól megépített és minden kényelmi berendezéssel ellátott városias családi házak, amelyek példaképül szolgálhatnak és elterjedésre alkalmasak. A szomszédos községekben azonban sajnos nem ilyeneket találunk . A környékbeli községekben, városokban I. emeletnél magasabb házakat nem igen építettek, a 21 községben, városban levő 52.702 ház közül mindössze csak 92 épület magasabb egy emeletnél. Tény az, hogy 19Ю óta eltelt két évtized alatt 24З % a földszintesnél magasabb házak szaporodása, míg a földszinteseknél 156,2 %, az I emeletnél magasabbakénak száma pedig elenyésző / 1.357/. Ami az építőanyagot illeti, általában kedvező a helyze és a fejlődés iránya is megnyugtató. A kő- vagy téglaépületek száma Pest környékén már a 85 $-ot is meghaladja, holott 1910-ben a házak egynegyedrésze még gyengébb minőségű anyagból / fából, vályogból/ volt. Általában fogyóban vannak az ilyen építények, azonban sajnos, még vannak községek, sőt városok is, mint pl. Pestszenterzsébet is, ahol 1920-1930-ig a lakásszaporulat 16 %-a, Rákoscsabán 44 %-a, Rákoskeresztúron 40 %r-a, Cinkotán és Pesthidegkúton 35-35 %-a, Csepelen 17 %-a esik ilyen, silárgy építményekre. A fából, vagy fával vegyes anyagból épült házak száma kevés /1.404/, de 1910 óta háromszorosára emelkedett. Különösen Rákospalotán, Pestszentlőrincen, Pestszenterzsébeten, Sashalmon, Pesthidegkúton, Kispesten van belőlük jelentékeny számmal. A háborús évek alatt és a nagy lakásínség idején építették ki a segítésül ezeket a fa vagy favázas tégla barakk-épületeket. A fővárosban is van belőlük majdnem 500. Minthogy ezek az épületek rövid élettartamúak és ezen a vidéken a faépítkezés nem szokásos, a következő évtizedekben ezeknek erős fogyására lehet számítani. A tűzbiztonsági szabályrendeletek következtében a tetőzet anyagánál adatai még kedvezőbbek, mint a falazatéi, mert a főváros környékén 95 %-ot meghaladó tűzbiztos tetőzet van. Egészségügyi szempontból rendkívül fontos a földszintes lakások alápincézettsége.A két utolsó évtized adatai arról tanúskodnak, hogy a lakóházak alápincézettségének mértéke a fővárosban is, a környéken is csökkenőben van.- A fővárosban 71,6 ^~a az egészben vagy részben alápincézett lakások arányszáma a környéken csak 33,5 %•- Igaz, hogy újabban/a módon építkezésinél eléggé meg tudják oldani a talajtól való tökéletes elszigetelés problémáit, mely az egészségügyi követelményeket kielégíti, azonban tekintettel arra, hogy az alápincézetlen földszintes házak mind a fővárosban, mind a környéken nem új keletűek, tehát kellőképen a talajnedvességtől szigetelve nincsenek, ezért egészségügyi szempontból erősen kifogásolhatók. Az alápincézettség tekintetében legkedvezőbb helyzetben van Rákosliget /85.6 $‹/ és Újpest mv. /60.1 $‹/. Minthogy a csatornázott és vízvezetékkel ellátott községek, városok száma aránylag kevés és ezek is csak részben vannak kiépítve, azért a szomszédos községekben a helyzet egészségügyi berendezés tekintetében még a falusi kultúra színvonalán áll.- Majdnem 53 ezer ezekben a nyitott árnyékszékek száma, ami 70.6 ^-ot jelent.- A legjobb viszonyok uralkodnak e téren Kispesten /18.7 °-os és Albertfalván /4.4 $/•Mindkét helység az utolsó évtizedben jutott ebbe a kedvező helyzetbe.- A többi községekben több mint a felerésze nyitott, sőt helyenkint erős visszaesés mutatkozik, mint pl. Budatétényben.- Újabban általában javul a helyzet ezen a téren.-