STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. április (6. évfolyam, 72-94. szám)

1938-04-01 / 72. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztős&.g ’és kiadóhivatal: BPEST II, KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20— F. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10'— P. KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS főmunkatArs: Dr, SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. - Házi sokszorosítás. Heti kiadós előfizetési díja évi Й0*-- pengő. VI. évfolyam. 72» szám. I930® április 1< Péntek. CSEH-SZLOVÁICIÁBM A LAKOSSÁGNAK EGYHABMADRÉSZE TARTOZIK A KÜLÖN­BÖZŐ ÉTI BÉGEKHEZ u A Magyar Stat.1 sztikai Szemle új száma közli Cseh-Szlovákia lakosságának nemzetiségi adatait. Ezek az adatok a hivatalos cseh népszámlálások eredményei, ennélfogva tehát,amint azt maguk a cseh statisztikusok is megállapitol­ták, a csehek és részien a tótok javára is igen nagymértékben elfogultak. Minda­zonáltal ezekből az adatokból is az tűnik ki, hogy az új állam lakosságának 1931- ben még mindig csak 51*2 volt cseh és nem több mint 15.7 %-a tét, A két ural­kodó nemzet tehát együtt a lakosságnak csak kétharmadrészét érte el. Az 1910-es népszámlálás szerint a csehek aránya még csak 46.9 $ volt, a tótoké pedig 12.6 tehát akkor - a valóságnak a mainál sokkalta jobban megfelelő adatok szerint -, a két szláv nemzet lélekszámaránya az egész terület lakosságának még a 60 $u-án is alul maradt. A mai Cseh-Szlovákia területén a legnagyobb nemzetiség a német, amelynek lélekszámút az 1930-as népszámlálás 3,232.000 főben állapította meg,ez pedig az ország akkori lakosságának 22.3 volt. Pejszám szerint ezután a ma­gyarság következik, 1931-ben - a magyarságot megtizedelő hivatalos adatok sze­rint -, 692.OOO főnyi lakossággal, ami az egész lélekszámnak 4*7 $-a volt. A ru­tének száma 550.000 fő /4 %/, a zsidók pedig 1930-ban mindössze 186.642 főt szám­láltak, vagyis a lakosságnak 1.3 $-át teszik. Vannak még ezenkivül lengyelek /81.737 fő/, cigányok /32.209/, románok /13.004/, valamint szerbek,, horvátok és szlovénok is /3.113/, az ismeretlen nemzetiségűeknek csoportja pedig 1.300 főre rúg. Országrészenkint természetesen egészen máskép alakulnak ezek az arányszámok, igy a történelmi Csehországban a németség számaránya 32.7 %, Morva­országban és Sziléziában 21 <>3 %» a Tótföldön ellenben mindössze 4«6 %, a Rutén­földön pedig még a 2 %-ot sem éri el. Viszont a magyarok a történelmi Csehország­ban mindössze 0.1 ^-ot tesznek.; a Tótföldön ellenben számarányuk 17,8 %, a Rutén­földön pedig 15.9 $»- Jellemző, hogy az utolsó két népszámlálás alatt a cseh hi­vatalos adatok szerint a legnagyobb mértékben éppen a magyarság számaránya csök­kent, mert 1921-hen, tehát már akkor 1 e seb számlálás szerint a Felvidéken a ma­gyarság még mindig 21.6 ot te+A, a Rutónföldön peder 1' Cot,- A zsidók Cseh­országban mindössze 0.2 &-ka! szerepelnek, Mérvű-. srágban p^di.g 0.6 %-kal. A Fel­vidéken ellenben arányuk 2,2 %~ra nő, 1b1 ! énföldön pedig tekintélyes kisebbséget alkotnak, mert itt a lakosság J %-a tartozik hozzájuk. Cseh-Szlovákia nemzetiségi viszonyaira is különösen jellemző az, hogy amint, ismeretes, a németek és magyarok főként; a határszéleken egységes töm­bökben helyezkednek e.i és szórványokban aránylag csak kisebb részüket lehet meg­talál ni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék