STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. június (6. évfolyam, 120-140. szám)

1938-06-01 / 120. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatalt BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20—P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10­ P. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ VI. évfolyam, 120. szám. 1938. június 1. Szerda. AZ UTOLSÓ HAT ÉV ALATT 2,139 ÉRTELMISÉGI KERESŐ KAPOTT HÁLYI LAK­HATÁSI ENGEDÉLYT. Az 1930- évben tartott népszámlálás 81.491 külföldi honost talált hazánkban /37. 293 férfit és 44.198 nőt/.­ Közülük magyar anyanyelvű volt és az el­szakított területekről származott 46.381, azaz 56.­ Őket természetesen nem so­rolhatjuk az idegenek közé. Leszámításukkal 35*Ш főre fogy az idegenek fejszáma, ami az akkori lakosságnak 0.4 /3-a.­ A külföldi honosok soraiban 17.983 főnyi német anyanyelvűt vettek számba, akik a szorosan vett idegenek 51*2 %-át tették. Ezek túl-1 xyc jórészt a nagy németlakta területekről, elsősorban Ausztriából, Németországba és Cseh-Szlovákiából kerültek ide.­ A németség után a lengyel anyanyelvűek /jóik­­ galíciai zsidók/ szerepelnek a legnagyobb arányszámmal: 3*302 fővel.- Az idegen ho­nos tótok száma 2.693, a bolgároké 2.432, végül az oroszoké 1.953*- A beköltözöttek­­ 85 fő-a. tartozott különböző keresztény felekezetekhez, 15 %-uk pedig a zsidósághoz. Ez pedig azt mutatja, hogy a nem lengyel anyanyelvűek között csak nagyon kevés zsi­dó lehetett. A belügyi hatóságok ezután revíziót hajtottak végre.­ Ennek eredmé­nyeként 1931-ben 49*504 lélek,közülük 29*700 kereső és családfenntartó kapott lak­hatási és munkavállalási engedélyt. Egyébként a népszámlálás alkalmával itt talált külföldi állampolgárok közül 37*201 1921 és a régebbi években kezdte meg itt tartóz­kodását. Az 1921-es esztendőtől kezdve már csekélyebb mérvű volt a bevám­olási fo­lyamat.­ Innen az 1930-as népszámlálásig 44*209 fővel gyarapodott a beszivárgók szá­ma, ami évenkénti 4*921 főnyi átlagnak felel meg.­ Az 1931 és 1937 év között az évi átlag 2.000-nél is kevesebb, tehát mintegy 60 %-kal csökkent a beköltözések aránya, illetve évi átlaga. A Magyar Statisztikai Évkönyvek 1926-tól kezdődően közük a lakhatá­si bizonylatot és ennek folytán munkavállalási engedélyt szerzettek adatait anya­nyelv, származási ország és vallási megoszlás szerint.­ Az 1926-tól 1931-ig terjedő időben azonban az évenkénti kimutatásban nemcsak az újonnan bejöttek szerepelnek,ha­nem azok is, akik az előző években már itt voltak, mivel minden évben meg kellett úyítaniuk engedélyüket. Az 1931. évben végrehajtott nagy revízió alkalmával 29*700 kereső munkavállaló kapott lakhatási bizonylatot.- Létszámuk családtagjaikkal együtt 49*544*- A kereső munkavállalók közül 15*642 magyar s az elszakított országrészek­ből költözött be.- A tulajdonképeni idegenek száma tehát 14.058 volt s túlnyomóré­szük 7*345 fő /52.2­00/ a német nyelvközösség tagjának vallotta magát.­ Sorrendben utánuk az­ egyéb és ismeretlen név alatt összefoglaltak következnek 5*372 fővel.­­Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy ebben a csoportban a lengyel anyanyelvűek dominálnak, valamivel kisebb számmal pedig a bolgárok következnek.­ A többi anya­nyelvűek csekély töredéket alkotnak csupán. Az erőteljesebb határellenőrzés, a külföldiek szigorúbb nyilvántar­tása s elsősorban a lakhatási engedélyek megszerzésének nehezebb feltételekhez való kötése 1931-től kezdődően valósult meg a Külföldieket Ellenőrző Hivatal felállításá­val.- innen 1937-ig, vagyis az utóbbi hat esztendő folyamán 10.279 kereső nem magyar állampolgár kapott tartózkodási engedélyt.­ Családtagjaikkal, illetve eltartottjaik­kal együtt létszámuk 11.384-re emelkedett, ami meglehetősen kevés és kis számú csa- KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : Dr. S­É­NY­I PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 10'— pengő.

Next