STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. június (6. évfolyam, 120-140. szám)

1938-06-01 / 120. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztőség és kiadóhivatalt BPEST II, KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20—P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10- P. KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : Dr. S É NY I PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi П0'— pengő. VI, évfolyam. 120. szám. 1938, június 1. Szerda. AZ UTOLSÓ HAT ÉV ALATT 2,139 ÉRTELMISÉGI KERESŐ KAPOTT HÁLUI LAK­HATÁSI ENGEDÉLYT, Az 1930- évben tartott népszámlálás 81,491 külföldi honost talált hazánkban /37• 293 férfit és 44*198 nőt/.- Közülük magyar anyanyelvű volt és az el­szakított területekről származott 46.381» azaz 56.8 Őket természetesen nem so­rolhatjuk az idegenek közé. Leszámításukkal 35*Ш főre fogy az idegenek fejszáma, ami az akkori lakosságnak 0.4 /&-a.~ A külföldi honosok soraiban 17.983 főnyi német anyanyelvűt vettek számba, akik a szorosan vett idegenek 51*2 %-át tették. Ezek túl-1 xyc .órészt a nagy németlakta területekről, elsősorban Ausztriából, Kémetországbc és Cseh-Szlovákiából kerültek ide.- A németség után a lengyel anyanyelvűek /jóik t galíciai zsidók/ szerepelnek a legnagyobb arányszámmal: 3*302 fővel.- Az idegen ho­nos tótok száma 2.693, a bolgároké 2.432, végül az oroszoké 1.953*- A beköltözöttek i 85 io-в. tartozott különböző keresztény felekezetekhez, 15 ^-uk pedig a zsidósághoz. Ez pedig azt mutatja, hogy a nem lengyel anyanyelvűek között csak nagyon kevés zsi­dó lehetett, A belügyi hatóságok ezután revíziót hajtottak végre.- Ennek eredmé­nyeként 1931-ben 49*5б4 lélek,közülük 29*700 kereső és családfenntartó kapott lak­hatási és munkavállalási engedélyt. Egyébként a népszámlálás alkalmával itt talált külföldi állampolgárok közül 37*201 1921 és a régebbi években kezdte meg itt tartóz­kodását. Az 1921-es esztendőtől kezdve már csekélyebb mérvű volt a bevánrolási fo­lyamat.- Innen az 1930-as népszámlálásig 44*209 fővel gyarapodott a beszivárgók szá­ma, ami évenkénti 4*921 főnyi átlagnak felel meg.- Az 1931 és 1937 év között az évi átlag 2.000-nél is kevesebb, tehát mintegy 60 %-kal csökkent a beköltözések aránya, illetve évi átlaga. A Magyar Statisztikai Évkönyvek 1926-tól kezdődően közük a lakhatá­si bizonylatot és ennek folytán munkavállalási engedélyt szerzettek adatait anya­nyelv, származási ország és vallási megoszlás szerint.- Az 1926-tól 1931-ig terjedő időben azonban az évenkénti kimutatásban nemcsak az újonnan bejöttek szerepelnek,ha­nem azok is, akik az előző években már itt voltak, mivel minden évben meg kellett ujitaniok engedélyüket. Az 1931* évben végrehajtott nagy revízió alkalmával 29*700 kereső munkavállaló kapott lakhatási bizonylatot,- Létszámuk családtagjaikkal együtt 49*5б4*- A kereső munkavállalók közül 15*642 magyar s az elszakított országrészek­ből költözött be.- A tulajdonképeni idegenek száma tehát 14.058 volt s túlnyomóré­szük 7*345 fő /52.2 $>/ a német nyelvközösség tagjának vallotta magát.- Sorrendben utánuk az- egyéb és ismeretlen név alatt összefoglaltak következnek 5*372 fővel,­­Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy ebben a csoportban a lengyel anyanyelvűek dominálnak, valamivel kisebb számmal pedig a bolgárok következnek.- A többi anya­nyelvűek csekély töredéket alkotnak csupán. Az erőteljesebb határellenőrzés, a külföldiek szigorúbb nyilvántar­tása s elsősorban a lakhatási engedélyek megszerzésének nehezebb feltételekhez való kötése 1931-től kezdődően valósult meg a Külföldieket Ellenőrző Hivatal felállításá­val.- innen 1937-ig, vagyis az utóbbi hat esztendő folyamán 10.279 kereső nem magyar állampolgár kapott tartózkodási engedélyt.- Családtagjaikkal, illetve eltartottjaik­kal együtt létszámuk 11.384-re emelkedett, ami meglehetősen kevés és kis számú csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék