STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. augusztus (6. évfolyam, 151-173. szám)

1938-08-02 / 151. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztőség és kiadóhivatalt BPEST II, KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20 — P. Knzirttézményéknek.magánosqknak havi JO -P. KŐNYOM AT OS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ES FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMŰNK ATÁRS Dr, SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00-2 0 Minden jog fenntartásává!. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00 pengő VI. évfolyam. 151'.szám. 1938. augusztus 2. Kedd. GAZDAG-E JUGOSZLÁVIA? Jugoszláv hazafiak beszédében közhellyé vált az, hogy minduntalan Jugoszlávia kimeríthetetlen gazdagságára hivatkoz­nak. Puc Dinko dr. laihachi polgármester most erre vonatkozóan reális adato­kat állitott össze, amelyek ezt az állitást egyáltalán nem igazolják. Amint azt Puc dr. kimutatja, tizenkét év előtt Jugoszlávia gabo­natermése 60 millió métermázsa volt', 1936-ban a termelés 75 millió métermá­zsát ért ugyan el, de tekintetbe véve a lakosságnak időközben 3 millió fővel történt szaporodását, a fejátlagok nem növekedtek, sőt a hektáronkinti átlag­termés alább szállott, mert időközben közel 3.5 millió hektár újonnan nyert termőterületet állitott he a mezőgazdaság, részben vizlecsapolás, részben er­­dőir-cás révén.- Az 500 kg-os fejátlag azonban bőségesen elég s jól termő esz­tendőkben számbavehetó kiviteli feleslegggel is rendelkezik az ország.- De a népesség évenkintifélmilliós szaporodása beitérjesebb és okszerűbb földmive­­lés nélkül könnyen odavezethet, hogy a lakosság élelmezésére nem terem meg­felelő mennyiségű gabona;,~ Ennek a jele mutatkozik az idén is, amikor fenye­getővé vált a liszthiánynak a veszedelme. Tizennyolc éve az ország területén 4,752.220 szarvasmarha és 3,268.503 sertés volt.- Az 1936. évi statisztika 4,073.729 szarvasmarhát,te­hát 678.491-gyel kevesebbet és 3,126.241 sertést, 142.262 darabbal keveseb­bet talált.- Négyzetkilométerenkint 16.4 szarvasmarhaállománnyal szembe*1 — netországban 1 Q km-re 36.4, Franciaországban 26, Olaszországban. 20.12,Angol­országban 54.3 és Dániában 64.1 darab átlag jut.- A négyzetkilométerenkintf 12.65 darabos sertésátlaggal szemben Németországban áll 34.23, Belgiumban 57.83, Svájcban 15.5, Magyarországon 28.33 és Dániában 58.5.- Épen ez a két gazdasági ág az, amelyre Jugoszláviában, mint Jugoszlávia gazdaságának az is­mérveire, legtöbbet hivatkoznak.- Ha a szarvasmarha-és sertéskivitel lényeges tétele is a jugoszláv külkereskedelmi forgalomnak,a nagyobb átlaggal rendel­kező országokba is nagy mennyiségeket szállítanak, ez csak annak a jele, hogy a jugoszláv lakosság életszínvonala alacsonyabban áll más népekénél. A földből élő közel másfélmillió jugoszláviai család megélheté­se egészen bizonytalan. Öt tagú család a megélhetését legalább öt hektárnyi területen találhatja meg.- Ezzel szemben félmillió földmives családnak egy­általán nincs földje, l60„000~ne?s: félhektáron alul marad a földbirtoka, I75.000-nek van 0-5-1 hektárig, 338,000-rek 2 hektárig, 67О.000-nek 2-5 hek­tárig terjedő földbirtoka.- Ez és a fejlődés alacsony fokán álló gazdálkodási rendszer az oka annak, hogy a szerb földmivesnek sokszor még sóra sem telik.­­A szerb parasztság ruházkodására forditott összegből fejenkint és évenkint egy fél pár cipőre jut,,- A lakásviszonyok közismerten minden követelményen alul maradnak. A fejenkinti és évenkinti cukorfogyasztás Jugoszláviában alig éri el a 4.5 kg-ot.- Angliában ős Dániában a fogyasztási átlag 50 kg. Szap­panból Jugoszláviában évenkint 1.5 kg fogyasztás jut egy személyre, szemben más államok 12-20 kg-сз fogyasztásával.- Az ország évenkinti fejátlagban 8—10 kg vasat használ el, szemben Németország l60 kg-os fogyasztásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék