STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. augusztus (6. évfolyam, 151-173. szám)
1938-08-02 / 151. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatalt BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 200 P. Közinttézményeknek,magánosoknak havi J0P. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ KŐNYOM AT OS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS Dr. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00-20 Minden jog fenntartásává!. Kéziratnak tekintendő. — Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00 pengő VI. évfolyam. 151.szám. 1938. augusztus 2. Kedd. GAZDAG-E JUGOSZLÁVIA? Jugoszláv hazafiak beszédében közhellyé vált az, hogy minduntalan Jugoszlávia kimeríthetetlen gazdagságára hivatkoznak. Puc Dinko dr. laibachi polgármester most erre vonatkozóan reális adatokat állított össze, amelyek ezt az állítást egyáltalán nem igazolják. Amint azt Puc dr. kimutatja, tizenkét év előtt Jugoszlávia gabonatermése 60 millió métermázsa volt, 1936-ban a termelés 75 millió métermázsát ért ugyan el, de tekintetbe véve a lakosságnak időközben 3 millió fővel történt szaporodását, a tejátlagok nem növekedtek, sőt a hektáronkénti átlagtermés alább szállott, mert időközben közel 3,5 millió hektár újonnan nyert termőterületet állított be a mezőgazdaság, részben vízlecsapolás, részben erdőircás révén. Az 500 kg-os tejátlag azonban bőségesen elég s jól termő esztendőkben számbavehető kiviteli feleslegggel is rendelkezik az ország. De a népesség évenkénti félmilliós szaporodása bellerjesebb és okszerűbb földmivelés nélkül könnyen odavezethet, hogy a lakosság élelmezésére nem terem megfelelő mennyiségű gabona... Ennek a jele mutatkozik az idén is, amikor fenyegetővé vált a liszthiánynak a veszedelme. Tizennyolc éve az ország területén 4,752.220 szarvasmarha és 3,268.503 sertés volt. Az 1936. évi statisztika 4,073.729 szarvasmarhát,tehát 678.491-gyel kevesebbet és 3,126.241 sertést, 142.262 darabbal kevesebbet talált. Négyzetkilométerenként 16,4 szarvasmarhaállománnyal szemben Jémetországban 10 km-re 36.4, Franciaországban 26, Olaszországban 20.12,Angolországban 54.3 és Dániában 64.1 darab átlag jut. A négyzetkilométerenkénti 12.65 darabos sertésátlaggal szemben Németországban áll 34.23, Belgiumban 57.83, Svájcban 15.5, Magyarországon 28.33 és Dániában 58.5. Épen ez a két gazdasági ág az, amelyre Jugoszláviában, mint Jugoszlávia gazdaságának az ismérveire, legtöbbet hivatkoznak. Ha a szarvasmarha-és sertéskivitel lényeges tétele is a jugoszláv külkereskedelmi forgalomnak,a nagyobb átlaggal rendelkező országokba is nagy mennyiségeket szállítanak, ez csak annak a jele, hogy a jugoszláv lakosság életszínvonala alacsonyabban áll más népekénél. A földből élő közel másfélmillió jugoszláviai család megélhetése egészen bizonytalan. Öt tagú család a megélhetését legalább öt hektárnyi területen találhatja meg. Ezzel szemben félmillió földmives családnak egyáltalán nincs földje, 160.000~neks: félhektáron alul marad a földbirtoka, 175.000-nek van 0-5-1 hektárig, 338.000-nek 2 hektárig, 670.000-nek 2-5 hektárig terjedő földbirtoka.- Ez és a fejlődés alacsony fokán álló gazdálkodási rendszer az oka annak, hogy a szerb földművesnek sokszor még sóra sem telik.A szerb parasztság ruházkodására fordított összegből fejenkint és évenkint egy fél pár cipőre jut.,- A lakásviszonyok közismerten minden követelményen alul maradnak. A fejenkénti és évenkinti cukorfogyasztás Jugoszláviában alig éri el a 4.5 kg-ot. Angliában és Dániában a fogyasztási átlag 50 kg. Szappanból Jugoszláviában évenként 1.5 kg fogyasztás jut egy személyre, szemben más államok 12-20 kg-сз fogyasztásával. Az ország évenkénti fejátlagban 8—10 kg vasat használ el, szemben Németország 160 kg-os fogyasztásával.