STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. február (7. évfolyam, 25-47. szám)
1939-02-01 / 25. szám
2.oldal. STUD/1939. február 1. Szerda. lenes adatgyűjtés igen jó tájékoztatást szerzett számunkra és hogy az első adatgyűjtés során nyert kép csak egészen lényegtelenül fog módosulni. A Statisztikai Szemlének ez az új száma tehát teljes értékű gyűjteménye a Felvidék statisztikájának és annál becsesebb, mert nemcsak száraz számadatoknak a felsorolása, hanem gondos elemző munka foglalata is,amelyben a hazai statisztika legelsőrendű szakemberei foglalják egységes képbe a Felvidékre vonatkozó ismereteinket. Az értekezések sorrendje megfelel a hagyományos és régóta kikristályosodott beosztásnak, amely tárgy szerint halad végig a gazdag statisztikai anyagon. A közigazgatás alakulását vitéz Mike Gyula ismerteti, aki számot ad a régi magyar közigazgatási beosztásról, a csehek által végrehajtott közigazgatási változásokról és az új magyar rendelkezésekről, amelyek lehetőleg alkalmazkodtak a régi magyar beosztáshoz, de számbavették az időközben bekövetkezett természetes fejlődést is, valamint a visszakapott felvidéki sáv szerkezetét. A terület és népesség adatait Thirring Lajos ismerteti, a népmozgalmat Mará . Gyula, a kivándorlást Szabó Béla, a közegészségügyet pedig Szél Tivadar. A demográfiai rész befejezésének tekinthető M 0 7’o - 10 Vszel Sándor cikke, amely a lakóházak, lakások és építkezések adatait foglalja magában, főként a visszacsatolt területek városaira nézve. A közgazdasági rész a gazdasági élet egyes ágai szerint ismét egy egész sorozatértekezést foglal magában. A mezőgazdaságot Sajóhelyi István, az állattenyésztést Szőllősy Zoltán ismerteti, a bányászattal, amely a visszakapcsolt területek egyes részein jelentős értékeket hozott, szalay Zoltán értekezése foglalkozik. Farkasfalvy Sándor dolgozta fel az ipari részeket, Szalay Zoltán az energia kérdést, Farkasfalvy Ervin a kereskedelemmel, Rácz Jenő pedig a külkereskedelmi forgalom alakulásával foglalkozik; a közlekedés fontos kérdéseit Petrichevich Horváth Miklós báró elemzi és ismerteti, az átalakulást pedig, amelynek éppen a visszakapcsolás olyan nagy közgazdasági, sőt szociális jelentőséget adott, Szőnyi Gyula dolgozza fel. Szigeti Gyula a hitelintézetek és biztosítás szervezetét, egy külön értekezésében pedig a községek és városok háztartási mérlegét és vagyoni helyzetét mutatja be összefoglaló képben. A közgazdasági részhez tartozik Varga István értekezése, amely az északi terület visszacsatolásával kapcsolatos szerkezeti jellegű gazdasági változások problémájával foglalkozik. A visszacsatolt nép kultúráját mutatja be egynéhány magas színvonalú értekezés, így a közoktatás ügyét Asztalos József, a közművelődését Elekes Dezső, a sportéletet, mégpedig elsősorban a sportlétesítmények és sportegyesületek szempontjából vitéz Miler Gyula ismerteti. Schneider Árpád értekezése a vendégforgalom kérdéseit tárgyalja s ez a kérdés nagyon fontos az egész csonka terület közegészségügyi szempontjából, mert hiszen a visszakapcsolt területeken gazdag erdőségeket és bőséges természeti kincseket találunk, amelyeknek a most már tíz milliós magyarság szempontjából való hasznosítása rendkívül fontos. A tanulmányok sorozatát Elekes Dezső értekezése fejezi be, aki a történelmi, a trianoni és a most megnagyobbodott Csonka-Magyarország adatait hasonlítja össze és a Statisztikai Szemlében elvégzett sokoldalú statisztikai munka nagyvonalú összekapcsolását szolgáltatja. A Magyar Statisztikai Szemlének ez a száma visszakapcsolt területeinkre nézve ugyanolyan bőséges adatforrás, mint amilyet a trianoni Magyarország számára jelent a Szemle tavalyi Hungária száma. A két hatalmas méretű füzet együtt nélkülözhetetlen a mai csonkaország ismeretéhez és biztos megalapozása mindazoknak a munkálatoknak, amelyek akár a kormány kezdeményezéséből, akár a magán gazdasági élet soha nem lankadó erőfeszítéseinek eredményeképen a szétszakított részek összeforrasztására és a megnagyobbodott ország eleven erejének fokozására irányulnak. A Szemle rovatai között is találunk így olyan értékes adatgyűjtést, amelynek főként a tudományos kutatás fogja hasznát venni. A Szemle ugyan-