STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. március (7. évfolyam, 48-71. szám)

1939-03-01 / 48. szám

Sz­erda STUD/1939. március 1. 3.oldal. FRANCIA ÉRDEKEK ÉS SPANYOL GAZDASÁGI ÉLET. A két és fél évig tartó spanyol polgárháború végkifejlése elérkezett. Remélni lehet, hogy ezzel a huszonötmilliós nép s a természeti adottságokban gazdag ország visszatér a békés termelő munkában versenyző államok sorába.­ Az utolsó esztendők politikai és vi­lágnézeti okokból bekövetkezett feszültségének lassú feloldódását lehet kiolvas­ni azokból a tárgyalásokból, melyek a győzelmes nemzetiek és a francia kormány megbízottjai közt egyelőre még csak tapogatózás, iránykeresésként megindultak. Ebből az alkalomból felvetődik az a kérdés, milyen érdekközös­ség áll fenn a két állam gazdasági élete között. A kapcsolatok újrafelvétele nem lesz könnyű. Jóllehet Francia­­ország a háború után sokáig első helyen állott az ibériai félsziget szállítói között, ezt a helyzetet azonban Németország fokozatosan veszélyeztetni kezdte, majd elvette. A polgárháború kitörése után, az akkor uralkodó irányzat felfogá­sának megfelelően, csak a köztársasági országrésszel folyt árucsere, ami egy­részt igen egyoldalúvá, másrészt pedig a francia kereskedelem szempontjából koc­kázatossá és eredménytelenné tette a forgalmat.­ Ugyanekkor teljesen elsorvad­tak a nemzeti — és végeredményben győzelmes — országrésszel szemben a lehetősé­gek s ott a német és olasz szállítók vetették meg a lábukat.­ Nemcsak abban rej­lik a nehézség Franciaország számára, hogy legyőzze a vele szemben esetleg érzel­mi okokból fennálló akadályokat, hanem abban is, hogy a már kiépült forgalomba, amely a totalitásos államok rendszerének megfelelően árut­ áruért alapon bonyoló­dik le, a maga termékeit beiktassa. A többi nyugati hatalmak, elsősorban Anglia nem mentek el i­­lyen messze a politikai konzekvenciák levonásában s ezért sikerült helyüket a spa­nyol piacon megtartani. A közeljövőben meginduló normális forgalomba­­ való áttérés tehát ezek számára nem lesz nehéz.­ Mint tudjuk, Spanyolország rendkívül gazdag bányászati kincsekben, melyekre Franciaország hadiiparának nagy szüksége van.­­Másrészt azonban az újjáépítés gondjai között élő Spanyolországnak is szüksége lesz arra, hogy minél szélesebb alapozottságot adjon gazdasági életének s ezért a közeledést nem fogja visszautasíthatni, hanem valószínűleg olyan feltételeikhez fogja kötni, amelyek révén nagyobb előnyöket nyer /fizetési módozatok, szállítás stb./.­ Főleg a devizában való fizetés előnyeit fogja az új államvezetés a maga számára értékesíteni, míg a többi üzletféllel szemben megmaradhat a túlnyomórész­ben áruk kicserélésén épülő forgalom alapján.­ Igaz, hogy ezzel szemben a spanyo­loknak is helyre kell hozniuk egyes változásokat, melyek a kényszerű szünet a­­latt az ő hátrányukra következtek be,­ így az időközben nagy lendülettel kiépí­tett és újabban a Reynaud-féle terv központjába állított francia gyarmatbirodalom igen sok olyan árut, főleg tropikus élelmiszert, gyümölcsöt stb. termel és szál­lít az anyaországnak, amelyet három-négy év előtt még a déli szomszédtól szerez­tek be. Miután az új uralom elsősorban a kisbirtokos parasztságra kíván támasz­kodni s valószínűleg fel kell számolnia a nagybirtokrendszer kinövéseivel, fő­gondja az lesz,hogy az agrárcikkeknek vevőkört teremtsen.­ Nem lehetetlen, hogy ezek a találkozási pontok hamar le fogják győzni a más természetű nehézségeket, különösen, miután a kereskedelmi viszony felélénkítése még egyáltalában nem je­lenti a politikai közeledést. Az a körülmény, hogy a kereskedelmi mérleg Franciaország szem­pontjából az utolsó évek során újból aktív lett, szintén hozzájárul a kérdés fi­gyelmet érdemlő körülményeihez. 1937 és 1938 évek folyamán ugyanis összesen mint­egy kétszáz millió francia frank értékű árukövetelés gyülemlett fel, de ennek nagy részét nem fizették még ki, úgyhogy a pénzügyi természetű adósságokkal együtt járásban 500 millió frank kinnlevőséggel számolnak. Erre más fedezet, mint a me­nekülő bankok által kimentett nemesfém tartalék nincs, mert hiszen azok a köztár­sasági területen működő cégek, melyek a szállított áruért tartoznak, már jogilag

Next