STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. június (7. évfolyam, 119-142. szám)

1939-06-01 / 119. szám

2.oldal. PÁL-STUD/1939 június 1. Csütörtök­ ben külföldön tökéletesített faszénbrikettező eljárás is, amely az értéktelen tűzi­fa és fűrészüzemi hulladéknak racionális értékesítését teszi lehetővé. Ez az új el­járás az eddig értéktelen faszénport is értékesíteni tudja. A falepároló üzemek e­­gyéb termékeinek ipari és haditechnikai jelentősége ismeretes. Közismertek azok az eredmények, amelyeket egyes külföldi államok a fának és faszénnek motorhajtó anyagként való felhasználásánál elértek. Franciaország, Svájc, Németország igen nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek és a fagázas jármi motorok alkalmazását igen messzemenő kedvezményekkel segítik elő. Ugyancsak az utóbbi évek valósították meg a bükkfának cellulózé-terme­lés céljaira való felhasználását. A rövid farostoknak fonallá való feldolgozása tudva­lévően hatalmas iparnak, az u.n. "Zellstoff" gyártásnak alapjait vetette meg.­ Ez az ipar Németországban, de az északamerikai Egyesült Államokban és más államokban is i­­gen nagy jelentőségű.­ A "Zellstoff" felhasználása főleg gyapjúval való keverés útján történik. A fának technikai téren való felhasználását már fentebb érintettük.­­A már említett lehetőségeken túl kínálkoznak a faiparnak olyan egyéb ágai is,amelyek hazánkban részint ismeretlenek, részint nem elég kihasználtak. Ezeknek a lehetőségek­nek a felkutatása, a köztudatba való terjesztése nagyban hozzájárulna a bükkanyag ér­tékesítésének problémájához. Ezzel szemben nélunte konzervatív módon változatlanul t­vább gyártanak olyan cikkeket is, amelyek értékesítése komoly nehézségekbe ütközik,­­így nehezen értékesíthető a keskeny bükk parkettfries, aminek gyártása hazánkban és a Kárpátalján tovább­ra folyik, holott belőle már évek óta jelentős eladhatatlan kész­letek tárolnak. Tudunk olyan esetről is, hogy egyik fűrészünk a keskeny bükk frier termelésével teljesen felhagyott és az arra való anyagot hulladéknak hagyta, holott külföldön ismeretesek olyan eljárások, amelyek ennek a keskeny anyagnak más termel­­vénnyé való gazdaságos feldolgozását teszik lehetővé. A magyar enyvezett lemezipar is olyan terület, amelyen bükkfafeles­legeink egy része szintén kedvező módon értékesíthető. Nem állanak pontos adatok ren­delkezésünkre arról, hogy milyen mennyiségű belföldi és külföldi bükkrönköt dolgo­zott fel a magyar enyvezett lemezipar. Csupán utalunk arra, hogy 1934-ben 1.422 vá­gón, 1935-ben 1.612 vágón, 1936-ban 4.197 vágón, 1937-ben 6.824 vágón, 1958-ban 5.699 vagon lombos gömbfa jött be az országba, aminek tudomásunk szerint tekintélyes része bükkrönk volt, mely fanemet csaknem kizárólag az enyvezett lemezipar dolgozott fel. A Külkereskedelmi Hivatal máris intézkedett, hogy ez a behozatal megszűnjék. De emel­hető a bükkrönknek az­­enyvezett lemeziparban való felhasználása más úton is.­ Az eny­vezett lemezipar a masiparok közé tartozik, amely a nemzetközi fakereskedelemben mind nagyobb szerepet játszik és termékeinek felhasználása évről-évre növekszik.Bennünket legjobban érdekel, hogy Lengyelország,­­Litvánia, Finnország és a többi Balti állam jelentékeny mennyiségű enyvezett lemezt exportál.­ A nálunk még aránylag kis mérték­ben alkalmazott u.n. száraz enyvezési eljárással a magyar enyvezett lemezkivitel fej­leszthető. A bükkanyagnak fenti felhasználási módjain kívül vannak lehetőségek, amelyek a fenyőnek bükkel való helyettesítését teszik lehetővé.­ Tág tere van ennek a tömegbútor­iparban. A bútoripar és a fejlett asztalosipar termékeinek belföldi el­helyezését növelni csak korlátozott mértékben lehet és éppen ezért ezeknek a faipari termékeknek értékesítése továbbra is a kivitel mértékétől függ.­ A kivitel lehetővé tételéhez azonban a gazdaságos export-kalkuláció biztosítása és tervszerű piackutatá­si munka szükséges.­ Az első tényezőnek megvalósítása egy határozott kiviteli politi­ka folytatásától függ, amely a jelenlegi, szinte napról-napra váltakozó szempontoktól eltérőleg hosszabb időre biztosítja az exportőrnek nyújtott kedvezményeket. A piacku­tatás feladata a kereskedelemre hárul, amely igen gyakran már egy ízben megszerzett üzleti összeköttetéseit igyekszik visszaszerezni és újabb piacot teremteni. A faanyagoknak vegyi úton való felhasználásával a magyar műegyetem Varga József egyetemi tanár iparügyi államtitkár vezetése mellett mér évek óta értékes munkát fejt ki.M­istf,amikor Kárpátalja visszacsatolásával a fának mint nyers­anyagnak, ipari úton való felhasználása előtérbe került, kívánatos lenne, ha a kisér-

Next