STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. június (7. évfolyam, 119-142. szám)
1939-06-01 / 119. szám
2.oldal. PÁL-STUD/1939 június 1. Csütörtök ben külföldön tökéletesített faszénbrikettező eljárás is, amely az értéktelen tűzifa és fűrészüzemi hulladéknak racionális értékesítését teszi lehetővé. Ez az új eljárás az eddig értéktelen faszénport is értékesíteni tudja. A falepároló üzemek egyéb termékeinek ipari és haditechnikai jelentősége ismeretes. Közismertek azok az eredmények, amelyeket egyes külföldi államok a fának és faszénnek motorhajtó anyagként való felhasználásánál elértek. Franciaország, Svájc, Németország igen nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek és a fagázas jármi motorok alkalmazását igen messzemenő kedvezményekkel segítik elő. Ugyancsak az utóbbi évek valósították meg a bükkfának cellulózé-termelés céljaira való felhasználását. A rövid farostoknak fonallá való feldolgozása tudvalévően hatalmas iparnak, az u.n. "Zellstoff" gyártásnak alapjait vetette meg. Ez az ipar Németországban, de az északamerikai Egyesült Államokban és más államokban is igen nagy jelentőségű. A "Zellstoff" felhasználása főleg gyapjúval való keverés útján történik. A fának technikai téren való felhasználását már fentebb érintettük.A már említett lehetőségeken túl kínálkoznak a faiparnak olyan egyéb ágai is,amelyek hazánkban részint ismeretlenek, részint nem elég kihasználtak. Ezeknek a lehetőségeknek a felkutatása, a köztudatba való terjesztése nagyban hozzájárulna a bükkanyag értékesítésének problémájához. Ezzel szemben nélunte konzervatív módon változatlanul tvább gyártanak olyan cikkeket is, amelyek értékesítése komoly nehézségekbe ütközik,így nehezen értékesíthető a keskeny bükk parkettfries, aminek gyártása hazánkban és a Kárpátalján továbbra folyik, holott belőle már évek óta jelentős eladhatatlan készletek tárolnak. Tudunk olyan esetről is, hogy egyik fűrészünk a keskeny bükk frier termelésével teljesen felhagyott és az arra való anyagot hulladéknak hagyta, holott külföldön ismeretesek olyan eljárások, amelyek ennek a keskeny anyagnak más termelvénnyé való gazdaságos feldolgozását teszik lehetővé. A magyar enyvezett lemezipar is olyan terület, amelyen bükkfafeleslegeink egy része szintén kedvező módon értékesíthető. Nem állanak pontos adatok rendelkezésünkre arról, hogy milyen mennyiségű belföldi és külföldi bükkrönköt dolgozott fel a magyar enyvezett lemezipar. Csupán utalunk arra, hogy 1934-ben 1.422 vágón, 1935-ben 1.612 vágón, 1936-ban 4.197 vágón, 1937-ben 6.824 vágón, 1958-ban 5.699 vagon lombos gömbfa jött be az országba, aminek tudomásunk szerint tekintélyes része bükkrönk volt, mely fanemet csaknem kizárólag az enyvezett lemezipar dolgozott fel. A Külkereskedelmi Hivatal máris intézkedett, hogy ez a behozatal megszűnjék. De emelhető a bükkrönknek azenyvezett lemeziparban való felhasználása más úton is. Az enyvezett lemezipar a masiparok közé tartozik, amely a nemzetközi fakereskedelemben mind nagyobb szerepet játszik és termékeinek felhasználása évről-évre növekszik.Bennünket legjobban érdekel, hogy Lengyelország,Litvánia, Finnország és a többi Balti állam jelentékeny mennyiségű enyvezett lemezt exportál. A nálunk még aránylag kis mértékben alkalmazott u.n. száraz enyvezési eljárással a magyar enyvezett lemezkivitel fejleszthető. A bükkanyagnak fenti felhasználási módjain kívül vannak lehetőségek, amelyek a fenyőnek bükkel való helyettesítését teszik lehetővé. Tág tere van ennek a tömegbútoriparban. A bútoripar és a fejlett asztalosipar termékeinek belföldi elhelyezését növelni csak korlátozott mértékben lehet és éppen ezért ezeknek a faipari termékeknek értékesítése továbbra is a kivitel mértékétől függ. A kivitel lehetővé tételéhez azonban a gazdaságos export-kalkuláció biztosítása és tervszerű piackutatási munka szükséges. Az első tényezőnek megvalósítása egy határozott kiviteli politika folytatásától függ, amely a jelenlegi, szinte napról-napra váltakozó szempontoktól eltérőleg hosszabb időre biztosítja az exportőrnek nyújtott kedvezményeket. A piackutatás feladata a kereskedelemre hárul, amely igen gyakran már egy ízben megszerzett üzleti összeköttetéseit igyekszik visszaszerezni és újabb piacot teremteni. A faanyagoknak vegyi úton való felhasználásával a magyar műegyetem Varga József egyetemi tanár iparügyi államtitkár vezetése mellett mér évek óta értékes munkát fejt ki.Mistf,amikor Kárpátalja visszacsatolásával a fának mint nyersanyagnak, ipari úton való felhasználása előtérbe került, kívánatos lenne, ha a kisér-