STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. augusztus (7. évfolyam, 169-181. szám)

1939-08-01 / 169. szám

STUD Szerkesztőség: KŐNYOMATOS NAPILAP Kiadóhivatal: BPEST,V., KELETI KÁROLY-U. 7. BUDAPEST, V., CSÁKY -U. 15.1.1. TELEFON: 15 — 00 — 20 felelős szerkesztő és felelős kiadó TELEFON: 12 — 54 — 4­9. Min­den Jog fenntartásával. T)»* M Í) RT 1] 7 MIKI Minden kedden Kisebbségi­ STUD, csütörtökön Kéziratnak tekintendő. - Házi sokszorosítás. iVll­VLAJO Fás-STUD, szombaton Agrár-STUD. Külön-Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 2°.-p. c F­­r­V­T­pii számok e­l­ő­f­i­z­e­t­é­s­i d­íj a heti egyszeri Közintézményeknek,magánosoknak havi 10.-P. FŐMUNKATÁRS. DI­­SÉNYI PÁL szétküldéssel évi 24-­ félévre 12- Pengő STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ VII. évfolyam. 169. szám. 1939. augusztus 1 Kedd, KiS­EBBSási S­T­U­D«­I évf. 28.szám. /РЖ a Pécsi Egye­tem­i Kisebbségi j­­­ezei / FELELŐS SZERKESZTŐM, dr. Móricz Miklós szabadsága miatt a STUD augusztus hó folyamán hetenkint озак háromszor jelenik meg, mégpedig kedden /Kisebbségi STUD/, csütörtökön /Fás STUD/ és szombaton /Agrár STUD,/, AZ OLASZORSZÁGI~ NÉMET KISEBBSÉG KÉRDÉSÉHEZ. Nemrégiben bejárta a világsajtót az a hír, hogy a északolaszországi német kisebbségek ügyét gyöke­resen és a két érdekelt nagyhatalom teljes egyetértésével rendezni­ fogják. Az 1910. évben tartott népszámlálás szerint a volt osztrák csá­szárság 29,1 millió lakosából mindössze 768 ezernek volt olasz az anyanyelve. Ezek a fővároson kívül, ahol minden nemzetiség szép számmal volt képviselve főleg Trieszt, Görz, Gradiska, Isztria és Tirol tartományokban laktak. A St.Germainban­ aláírt békekötés kivétel nélkül elcsatolta az ösz­­szes olasz területeket, sőt kettévágta Tirolt is és ezáltal jelentős német tö­megeket juttatott olasz uralom alá.­ Ezen, a németül Südtirolnak, olaszul az ott eredő Etsch-Adige nevű folyóról Al­to Adigenek nevezett provinciában három tájegység különböztethető meg. Az egyiknek ma is német többsége van, a másik az olasszal rokon, de nem azonos ladinoké, a harmadik pedig olasz többségű, foltokban és nyelvszigetekben jelentkező német kisebbséggel.­ Az elsőhöz tar­toznak: Schlanders-Silandro, Meran-Merano, Brixen-Bressanone, Bozen-Bolzano és Bruneck-Brun­ge. A ladin vidék a Dolomitokra korlátozódik, az olasz pedig ezek­től délre, a felsőitáliai tavak mentén terül el. Az 1910. évi népszámlálás szerint a lakosság száma itt 630.279 volt s ebből 234.568, tehát 37­0 német.­ Az 1921. évi első, olasz népszámlálás viszont 647.70З lelket talált s ennek csak 30 %-a, azaz 1950.650 volt német.­­A csökkenés tehát elég számottevő, bár a fentiekből nem derül ki az egész prob­léma súlya. Jelentőséget ugyanis az ad az egésznek, hogy a németség néhány kör­zetben- s ezek éppen a határ mentén vannak - még mindig túlnyomó többséget al­kot és aránya az uralomváltozás alatt is alig szállott alább.­ A szóban levő vi­déken 1910-ben 92,4, 1921-ben még mindig 83.8 %-ot tettek, s a különb­özetet nagyrészt kiegyenlíti az, hogy sokan nem adták fel osztrák, illetve ma már né­met állampolgárságukat és idegenekként szerepelnek a statisztikában.­ Az ide­gen állampolgárok aránya 1910-ben például 3«7 % volt, 1921-ben pedig« 9»­­ •”

Next