STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1940-01-02 / 1. szám

2.oldal. STUD/1940. január 2. Kedd. A nyugati hat­alma-ч .kedvesebb ел,!. adottsága te­hát még akkor is szembe­tűnő, ha számot vetünk­ azzal, hogy a nagyobb termelésnek sokkal nagyobb lélek­­szám felel meg.­ A német határok között ezidőszerint 113 millió ember él, a nyi­­gati hatalmak országaiban, gyarmataik pedig 639 millió. A BARNASZÉN CSODÁI. A német bányászat kellőleg tud gondoskodni a szénszükség­let fedezéséről, ezenkívül azonban a legtöbb érc és fém terén hiánya, van.­:" Ugyancsak kedvezősén a helyzet a texti­lny­ersanyagok és a gumi terén is. Nyil­vánvaló, hogy a pótanyaggyártásnak elsősorban ebben az irányban kell haladnia. A német nyersanyaggazdálkodásnak két fontos alapanyaga van még nagy mennyiségben: a szén és a fa.­ Elsősorban tehát ezeknek a felhasználásával kí­sérleteztek.- A­ német barnaszén felveszi a harcot a petróleummal, amiből a ter­mészet nem juttatott neki. Mialatt a világpiacon a különböző érdekeltségek har­ca folyt a forrásvidékek megszerzéséért és majorizálásáért, a német tudomány megteremtette Bergius professzor szabadalmát és hozzálátott a barnaszén feldol­gozásához. Hogy eredményesen,azt bizonyítja a telepek nagy fejlődése. Szakkörök különösen kiemelik azt, hogy a gőzgéprendszer mellett a szénenergia kihasznált­,­­­si foka kedvező esetben is csak 15 % körül van, ha szintetikus benzint készíte­­nek belőle, akkor a kihasználás lényegesen fokozható.­ Más kérdés, hogy helyt­­állanak-e a vele szemben emelt kifogások. Ezeket a szakirodalom két pontban szokta összefoglalni, nagyon sok munkáskezet igényeli és így háborúban álló or­szág a termelést csak nagy áldozatokkal végezheti; a másik pedig, hogy a ma előállított derivátumok más motorrendszert kivánnak, mert a természetes ben­zin­­ használatára gyártott motorok tartósságát a "Leuna"­­így hívják a szinte­tikus benzint az után a kis falu után, ahol gyártásának központja van/ veszélyez­teti. Miután a mesterséges üzemanyag elsősorban hadicélokra szolgál, érthetően keveset árulnak el róla.­ Minden állam, amelyik hasonló természeti adottságok közt él, felfigyelt a német eredményekre és a maga módján igyekezett azokat hasznosítani. A fa minden téren nagy szolgálatokat tesz.Sergius professzor és munkatársai már az első világháború alatt kísérleteztek facukorral. Elméletileg a dolog rendben lett volna, hiszen a fa szénhidráttartalma 60-70 %, míg a ré­páé csak 20 %. Gyakorlatilag mégis nyolc évig tartott,amíg 1924-ben megindulha­tott az е1зб ipari jellegű előállítás, bár még mindig csak laboratóriumi kere­tek közt.­ Az újabb háború nagy ösztönzést adott a munkálatoknak, amelyeknek egész kihatását még az emberiség nem is sejti. A fa megnemesítése azért is nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi rengeteg, ma még értéktelenné váló hulladé­k anyag- Neme tér- Nyugati ha- Európai sem- Több semleges szág­­almak legesek állam termelése felesleges Szén 291.50 557*4 13.2 21.7 Vasérc 12.50 69.65 18.46 8.50 Magnánérc 0.11 2.27 1.01 0.71 Acél .5.79 24.79 0.47 O.44 Réz 0.05 O.58 ■ 0.66 O.90 Ólom 0.10 0.64 O.65 O.54 Ón — 0.10 — 0.10 Horganyérc 0.26 0.55 0.11 0.21 Nikkel — 0.11 Kőolaj 0.56 5.88 7.50 71.00 Gumi — 0.58 — 0.40 Gyapjú 0.03 0.89 0.04 0.24 Gyapot — 1.22 0.19 2.17

Next