STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-01 / 26. szám
2.oldal. FÁS-STUd/1940. február 1. Csütörtök. Ennek előrebocsájtása mellett a szakma sérelmei a következők:/ a telepes fakereskedő részére megengedett 20 os bruttó haszonkulcs alacsony és nem áll arányban a telepes fakereskedő rezsi és egyéb költségtételeivel, amit a beadvány részletes számadatokkal igazol. 2/ A rendeletnek az az intézkedése, mely az eladási ár megállapításának alapjául nem a készleten lévő áruk tényleges piaci árait veszi, hanem — első ízben — a leltározás időpontjától visszamenően az utolsó beszerzési áraikból indul ki, súlyosan sérelmes azokra nézve, akik nagyobb, régebbi készletekkel rendelkeznek. Kiemeli a beadvány e részben a határsávban lévő alsótiszai telepes fakereskedők helyzetét, akik még ma is jelentékeny készletekkel rendelkeznek. Amennyiben ezeket a kereskedőket arra kényszerítenék, hogy önköltségi számításaik alapjául a korábban vásárolt készletek alacsony beszerzési árait vegyék figyelembe,úgy a készleteknek ily áron való kiárusítása az üzleti tőke felemésztését jelentené. Ezért kívánatos lenne a beszerzési árak első izbeni megállapításánál, hogy a vonatkozó árufajták és minőségek számláira csak 1958. december 51-ig kelljen visszamenni, az ezt megelőző időből származó tételek árainak megállapításánál pedig az 1958- december 51-i árak szolgáljanak alapul. Ilyennek nemlétében pedig a legolcsóbb 1959. évi beszerzések szolgáljanak az önköltségi számítás alapjául. Amennyiben pedig valakinek 1939. évi beszerzése ilyen áruban nem volna, úgy az 1958. évi decemberi ár tekintessék irányadónak. 5/ A rendelet kimondja, hogy az átlagárszámításnál az egységes ármegállapítás érdekében a hazai termelésű mennyiségeket is számításba kell venni és ezeknek beszerzési áraira az augusztus 26-i árszínvonalat veszi irányadónak. Minthogy azonban a telepes fakereskedő legtöbb esetben nem ellenőrizheti, hogy eladója korábbi eladásainál betartotta-e augusztus 26-i egyéni árszínvonalát, szükséges lenne annak kimondása, hogy a telepes fakereskedő jóhiszemű eljárása esetén eladójának jogtalan eljárásáért felelősségre vonható ne lehessen. Az ilkotmánybiztosság mondja ki továbbá, hogy a rendelet intézkedései, a kizárólag saját termelvényeiket forgalomba hozó belföldi fűrészüzemek és azok retail-eladási telepeinek kivételével - minden telepes fakereskedő cégre egyaránt vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy a kereskedő raktárkészlete átmenetileg esetleg csak belföldi áruból áll. 4/ A telepes fakereskedőnek súlyos sérelme, hogy a rendelet lehetetlenné teszi számára, hogy a fogyasztónak vagon tételekben adhasson el anélkül, hogy az áru telepét érintené ú.n. "tranzit" eladások. Ily esetben ugyanis csakis a nagykereskedői 16 fos bruttó haszon számítható fel, a telepes fakereskedő ellenben nem számíthat fel semmit. Minthogy a telepes fakereskedő tevékenysége csaknt. nélkülözhetetlen abban az esetben is, ha a fogyasztó vagontételekben szerzi be szükségletét, feltétlenül szükséges a telepes fakereskedőnek e rendkívül fontos tevékenységét továbbra is biztosítani. Ezért szükséges lenne a rendeletnek oly irányban való kibővítése, hogy a telepes fakereskedő a rendeletben meghatározott legmagasabb árat számíthassa fel azoknál a tételeknél, melyeket közvetlenül behozott, vagy a behozatalt végző nagykereskedőtől vásárolt meg és ezeket telepéről adja el, viszont a beszerzési árhoz csak a fő fo-os haszonkulcsot számíthassa, ha az áru a telep érintése nélkül vagontételekben közvetlenül kerül a fogyasztóhoz. Abban az esetben, ha a telepes fakereskedő közvetlenül külföldről szerzi be áruját és telepéről adja tovább, a külföldi beszerzéssel járó költségek fedezésére a tényleges beszerzési árhoz 8 % hozzászámításának lehessen helye. 6/ Nincsen szabályozva a telepes fakereskedők egymásközti forgalmának kérdése. Erre vonatkozólag az egyesületnek az a javaslata, hogy a 5~400 m -t forgalmazó telepes fakereskedők, amennyiben szükségletüket más telepes fakereskedőtől szerzik be, az árkormánybiztosságtól megállapítandó bruttó hasznot, a szállítási költséggel nagyobbított beszerzési árhoz hozzászámíthassák. Ez az intézkedés számos kis exisztenciát repítene meg, amelyek mint a fővárosban, mint a községekben évtizedek óta fennállanak és kiszolgálják a kisipari és mezőgazdasági fogyasztóközönség egy részét. 7/ Kéri az egyesület, hogy 90 napnál húz-