STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. március (8. évfolyam, 50-70. szám)

1940-03-02 / 50. szám

4.oldal. KISEBBSK­GI-KTUD/1940.március 2. S­zombat A temerini Gazdakör tisztikara az 1940 évben a következő: elnök: Stuchlik Lajos, alelnök: Uvalics Bogdán dr. , titkárok: Döme Ferenc és Benedek Mi­hály, jegyző: Bognár Sándor, pénztárosok: Ökrész László és Varga Somogyi Imre, könyvtáros: Kovács Mihály, háznagy: Majoros Pál, zászlótartó: Tóth István. A vá­lasztmány tagjai: Bognár József, Báli Pál, Csévári János, Csikós Pál, Mészáros János, Mészáros András, Nagy János, ifj. Nagy Gáspár, Novák Mihály, Ökrész Lász­ló, Puskás István, Varga Somogyi Antal, Varga Somogyi Ferenc, Varga Mihály, Var­ga János, Vigh György, Vigi Ferenc, Vid­pert Antal, Wirtz István. Póttagok: Ba­kos Mátyás, Zavarkó Szilveszter. Számvizsgálók: Bognár Pál, Göbel Ottó, Kovács Sándor, Tóth Imre, Tóth Szilveszter. A gyümölcstermelési szakosztály elnöke: Macher Mihály dr. , a lótenyésztési szakosztály elnöke : Zavarkó Ferenc. /R.F./ ADATOK A DUNABáNSáG NÉPESKÜÉSI HELYZETÉHEZ. /РЕКI/ A dunabánsági egészségügyi osztályfőnök kimutatása szerint Jugoszláviában a Dunabánságban a legkisebb a népszaporulat. A Bácskában, a Bánátban és Baranyában az évi természe­tes szaporulat ezer lélekre 6.2, a Szerémségben 9.4 és Sumádiában 16.6. A szüle­tések száma tehát a Dunabánságnak a szerblakta részén a legnagyobb,ezenkívül pe­dig a halálozások száma itt a legkisebb. A legrosszabb a helyzet b­aranyában, ahol évente több ember hal meg, mint, amennyi születik, úgyhogy évente minden tízezer lélekre egy főnyi csökkenés esik. Ezzel szemben Bácskában évente minden ezer lé­lekre 6.6, Bánátban pedig 6.3 főnyi szaporodás jut. A szaporodás aránya nemzeti­ségek szerint a következő: az évi szaporulat ezer lélekre a szerbeknél 7.4, bu­­nyevácoknál 6.2, szlovákoknál 9, ruténeknél 16, magyaroknál 7.5, németeknél 4.1, románoknál 1.7 fő. Végeredményben a szlávoknál 7.2, a nemszlávoknál pedig 6 az ezer főre eső évi szaporulat. A lakosság szaporodása vallási megoszlás szerint a következő: ezer lélekre esik a görögkeletieknél 6.5, a katolikusoknál 6.4, a 5, és a zsidóknál 6.2 főnyi szap­­podás. Figyelemreméltó az a kö­rülmény, hogy a katolikus magyaroknál az évi születések száma ezer lélekre 2 , halálozás 18.7 és a természetes szaporulat 3.8. A református magyaroknál az évi születések száma ezer lélekre 19, halálozás 17.7, a természetes szaporulat 1.З.­­A katolikus németeknél a természetes szaporulat 3.8, a református és evangélikus németeknél pedig 5*­ 1926-ban a Dunabánságban száz közül 16.02 csecsemő halt meg, ami némi javulást mutat, mert 1930-ban 17.18 volt a csecsemőhalálozások száma. Az országos átlag 1936-ban 13.66 volt. A csecsemőhalandóság a Bácskában, a Bánát­ban és Baranyában nemzetiségi megoszlás szerint a következő volt: 100 élveszüle­­tett közül meghalt a szerbeknél 23, a bunyevácoknál és sokácoknál 25.3, a szlová­koknál 19.2, a ruténeknél 20.4, a magyaroknál 19.2, a katolikus németeknél 14.2, a protestáns németeknél 11, a románoknál 21.8. Vallási megoszlás szerint Bácská­ban, Bánátban és Baranyában a csecsemőhalandóság a következő: görögkeletieknél 22.8, a katolikusoknál 20.1, a protestánsoknál 15.9, a zsidóknál 14.4. Járványok következtében a Dunabánságban.1936-ban 1.166 ember halt meg. Tüdővész következté­ben 1936-ban a Dunabánságban minden ezer lélekre 18.15 halálozás esik, ugyanakkor az egész országban 18,80 százalék.­ A fenti adatok tehát azt mutatják, hogy a Dunabánság Jugoszláviának néperő szempontjából leggyengébben álló részei közé tartozik.

Next