STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. március (8. évfolyam, 50-70. szám)
1940-03-02 / 50. szám
4.oldal. KISEBBSKGI-KTUD/1940.március 2. Szombat A temerini Gazdakör tisztikara az 1940 évben a következő: elnök: Stuchlik Lajos, alelnök: Uvalics Bogdán dr. , titkárok: Döme Ferenc és Benedek Mihály, jegyző: Bognár Sándor, pénztárosok: Ökrész László és Varga Somogyi Imre, könyvtáros: Kovács Mihály, háznagy: Majoros Pál, zászlótartó: Tóth István. A választmány tagjai: Bognár József, Báli Pál, Csévári János, Csikós Pál, Mészáros János, Mészáros András, Nagy János, ifj. Nagy Gáspár, Novák Mihály, Ökrész László, Puskás István, Varga Somogyi Antal, Varga Somogyi Ferenc, Varga Mihály, Varga János, Vigh György, Vigi Ferenc, Vidpert Antal, Wirtz István. Póttagok: Bakos Mátyás, Zavarkó Szilveszter. Számvizsgálók: Bognár Pál, Göbel Ottó, Kovács Sándor, Tóth Imre, Tóth Szilveszter. A gyümölcstermelési szakosztály elnöke: Macher Mihály dr. , a lótenyésztési szakosztály elnöke : Zavarkó Ferenc. /R.F./ ADATOK A DUNABáNSáG NÉPESKÜÉSI HELYZETÉHEZ. /РЕКI/ A dunabánsági egészségügyi osztályfőnök kimutatása szerint Jugoszláviában a Dunabánságban a legkisebb a népszaporulat. A Bácskában, a Bánátban és Baranyában az évi természetes szaporulat ezer lélekre 6.2, a Szerémségben 9.4 és Sumádiában 16.6. A születések száma tehát a Dunabánságnak a szerblakta részén a legnagyobb,ezenkívül pedig a halálozások száma itt a legkisebb. A legrosszabb a helyzet baranyában, ahol évente több ember hal meg, mint, amennyi születik, úgyhogy évente minden tízezer lélekre egy főnyi csökkenés esik. Ezzel szemben Bácskában évente minden ezer lélekre 6.6, Bánátban pedig 6.3 főnyi szaporodás jut. A szaporodás aránya nemzetiségek szerint a következő: az évi szaporulat ezer lélekre a szerbeknél 7.4, bunyevácoknál 6.2, szlovákoknál 9, ruténeknél 16, magyaroknál 7.5, németeknél 4.1, románoknál 1.7 fő. Végeredményben a szlávoknál 7.2, a nemszlávoknál pedig 6 az ezer főre eső évi szaporulat. A lakosság szaporodása vallási megoszlás szerint a következő: ezer lélekre esik a görögkeletieknél 6.5, a katolikusoknál 6.4, a 5, és a zsidóknál 6.2 főnyi szappodás. Figyelemreméltó az a körülmény, hogy a katolikus magyaroknál az évi születések száma ezer lélekre 2 , halálozás 18.7 és a természetes szaporulat 3.8. A református magyaroknál az évi születések száma ezer lélekre 19, halálozás 17.7, a természetes szaporulat 1.З.A katolikus németeknél a természetes szaporulat 3.8, a református és evangélikus németeknél pedig 5* 1926-ban a Dunabánságban száz közül 16.02 csecsemő halt meg, ami némi javulást mutat, mert 1930-ban 17.18 volt a csecsemőhalálozások száma. Az országos átlag 1936-ban 13.66 volt. A csecsemőhalandóság a Bácskában, a Bánátban és Baranyában nemzetiségi megoszlás szerint a következő volt: 100 élveszületett közül meghalt a szerbeknél 23, a bunyevácoknál és sokácoknál 25.3, a szlovákoknál 19.2, a ruténeknél 20.4, a magyaroknál 19.2, a katolikus németeknél 14.2, a protestáns németeknél 11, a románoknál 21.8. Vallási megoszlás szerint Bácskában, Bánátban és Baranyában a csecsemőhalandóság a következő: görögkeletieknél 22.8, a katolikusoknál 20.1, a protestánsoknál 15.9, a zsidóknál 14.4. Járványok következtében a Dunabánságban.1936-ban 1.166 ember halt meg. Tüdővész következtében 1936-ban a Dunabánságban minden ezer lélekre 18.15 halálozás esik, ugyanakkor az egész országban 18,80 százalék. A fenti adatok tehát azt mutatják, hogy a Dunabánság Jugoszláviának néperő szempontjából leggyengébben álló részei közé tartozik.