STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. május (8. évfolyam, 96-120. szám)
1940-05-01 / 96. szám
4.oldal. STUD/1940.május 1. Szerda Ъап együtt vannak a kereskedelem és hitel "egyéb alkalmazotti-jaival. A házi cselédekre nézve ugyanez a helyzet, azzala különbséggel, hogy az iskolai statisztikákban az "egyéb és ismeretlen" csoportban szerepelnek. A külön meg nem nevezett napszámosok népességbeli aránya 1.4 $, főiskolai arányuk pedig 0.1 %• Tekintve, hogy a közlekedési munkások gazdasági helyzetük és kultúrköveteményeik szempontjából az ipari munkásokkal egy színvonalon vannak, főiskolai arányuk kiszámítható az ipari munkások aránya alapján. Jobb híjján ugyanezt a módszert követhetjük a házi cselédekre vonatkozólag is, noha ez utóbbiak kultúrigényei alacsonyabb fokon állnak mint az ipari munkásoké,tehát az ilyen alapon való számítás feltétlenül javítani fogja a közös arányt, mivel a házi cselédek népességbeli aránya mindössze 2,2 az arányfeljavítás csak csekély mértékű, különösen, mert ennek a rétegnek gyerekes számaigen kicsiny. Tehát ha a következő statisztikai csoportokat: 1/ ipari és bányászati segédszemélyzet, 2/ közlekedési segédszemélyzet, 3/ külön meg nem nevezett napszámosok és 4 házi cselédek, együtt a "munkásság"-nak vesszük ■ arányukat fenti elgondolás alapján számítva ki , és az összes többi csoportot,az őstermelők kivételével, a szigorúan vett polgársághoz számítjuk, a következő képet nyerjük: A munkásság A polgárság Ez a táblázat jól részesedése részesedése mutatja,hogy a polgárszázalékság mennyire a kultúra privilegizáltja. A magyar felsőbb értelmiségi réteg 80-85 /6-ban polgári eredetű. Noha a szegényparasztság és a munkásság főiskolai részesedése meglehetősen különbözik egymástól,mégis tisztán kulturális síkon szemlélve a helyzetet - ha összehasonlítjuk külön-külön a szegényparasztság arányait a birtokos osztály arányaival és a munkásság arányait a polgárság arányaival, akkor nyilvánvaló, hogy a társadalmi kulturális valóságot akkor közelítjük meg legjobban, ha a szegényparasztság és a munkásság közös arányait összehasonlítjuk a birtokososztály és a polgárság közös arányaival. Ezt a szemléletet csak megerősítheti a gazdasági síkon való helyzetvizsgálat. A szegényparasztság és a birtokososztály és a munkásság részesedése polgárság részesedése ■ tíf t1 7° a lakosságban 21»4 26.8 Egyetemeken és főiskolákon együtt 3*9 . 83 »3 Jogi karon és jogakadémiákon 3*3 89«4 Bölcsészeti karon 3*9 88»2 Orvosi karon 3*0 88.9 Hittudományi karon és főiskolákon együtt 6 el 6.4*7 Műegyetemen 4*7 ■ 89 *8 Közigazgatási karon 4*1 82.4 Gazdasági főiskolákon 3*5 64*1 Egyéb főiskolákon 2,5 • • 91*9 A lakosságban 56.4 43*6 Az egyetemeken és főiskolákon együtt 5*4 94*6 Hittudományi karon és főiskolákon együtt • 11.2 88.8 Gazdasági főiskolákon 6.9 93*1 Orvosi karon 6.2 93*8