STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. július (8. évfolyam, 144-160. szám)
1940-07-01 / 144. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: DR. KONKOLY THEGE GYULA EGY. M. TANÁR, NY. ÁLLAMTITKÁR KŐNYOMATOS NAPILAP. • KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, II., Keleti Károly utca 5/7. szám. Kéziratnak tekintendő — Minden jog fenntartásával. — A STUD különszámai Telefon: 150—020. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai szót- betenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A különszámok előfizetési küldéssel havi 20.—P. Közintézményeknek, magánosoknak, havi 10.—P. díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, fél évre 12.-P VIII. évfolyam. 144.szám. 1940. július 1 Hét 16. HITELINTE/JETEIFTT ТШ1ШМ0ZGALMA 1925 ÓTA; 160 MILLIÓ UJ KIBOCSATÁS. 60 MILLIÓ ELVESSEgf/~ALAr.‘X)!5i" ES iqq MILLTOhll IflBOCSAtASI FYERESEG^ A Magyar StatisztikaiÉvkönyv hitelstatisztikai adatai ismeríthet et i епзк, így például az Évkönyv minden esztendőről közli a hitelintézetek alaptőkeemeléseinek és leszállításainak adatait. Sajnos, a leszállításokra nézve csak az intézeteknek a számát, amelyek ilyet végrehajtottak, 1925 óta ebben a csoportban 47 intézet szerepel s ezek közül a fellendülés időszakában, azaz 1950 végéig mindössze 10. Almái élénkebbvolt az alaptőke emelés elő mozgalma. A statisztika e 14 év folyamán, 1925-1959 években 1,109 intézetet foglal össze, mint amelyek alaptőkéjüket felemelték. Mivel pedig a részvénytársasági formájú hitelintézetek száma 1925 -ben 941 vett , 1959 végén pedig 456, vagyis az átlag kereken 100, ez azt jelenti, hogy e 14 év folyamán átlagban nemcsak minden intézet felemelte az alaptőkéjét, hanem ezenfelül még minden második intézet kétszer és majdnem minden tizedik intézet háromszor. Az alaptőkeemelési láz természetesen a pengőkorszak első felében volt nagyon erős, a külföldi tőkebőség és a látszatfellendülés idején. E hat év folyamán /1925-1950/ a statisztika 1,047 tőkeemelést jegyzett fel,az erre következő 8 év alatt pedig már összesen csak 62 emelést. A fellendülés évei alatt meglepő módon nemcsak a pénz inflációjának lehetett a jeleit érezni, 1925-ben és 1926-Ъад a számolás még koronában, tehát milliókban és milliárdokban ment, hanem a részvényinfláció jóformán éppen ezekben az években tört ki. Az emelések rettentő nagy tömegű részvényre és ennélfogva parányi részvényértékre szóltak. 1925-ben a r.t.formájú pénzintézetek 48.6 millió darab részvényt bocsátottak ki, aminek a névértéke mindössze 6.1 millió pengő volt, ebben az évben tehát - elméletileg - bárki szerezhetett érdekeltséget egy hazai pénzintézetben, ha erre hajlandó volt 12 fillért megkockáztatni. A pengőkorszak fellendülési korszakában bankjaink összesen 62 millió részvényt bocsátottak ki, 142,8 millió pengő névértékben. De a túlméretezett részvénytömeg csak 1925-ben és 1926-ban fordult előr e két év alatt majdnem 60 millió darab részvénnyel "gazdagodott a magyar részvénytőkepiac, összesen 13,4 millió névértékben. 1927-ben a kibocsátott részvények darabszáma már csak 1,8 millió és a következő évben is körülbelül ugyanennyi, még 1929-ben is majdnem kilencszázezer új részvényt kapott a részvénypiac, 1950-ban azonban e szám már 175.000-re esett. A kibocsátott részvények együttes névértéke 1927-29 években volt a legnagyobb, így 1927-ben 50,9 millió, e három év alatt pedig együtt 125 millió pengő. A bankok mai 316 milliónyi alaptőkéjének majdnem a fele142,9 millió p/ a pingőkorszak fellendülési szakaszából származik.A kibocsátások méretei később nagyon összezsugorodtak. 1956-ban például még tízezer darabbal sem gyarapodott kibocsátás útján a hazai részvényvagyon, s ennek az értéke csak kevéssel haladt meg egy fél millió Pt. Az átlagos érték tehát ekkor darabonként már felül volt 50 pengőn. A statisztika szerint a bankok alaptőke-vagyona ezalatt a korszak alatt főként a régi részvényesek tőkéjéből növekedett. Összesen 159,1