STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. augusztus (8. évfolyam, 161-176. szám)
1940-08-02 / 161. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: DR. KONKOLY THEGE GYULA EGY. M. TANÁR, NY. ÁLLAMTITKÁR KŐNYOMATOS NAPILAP. • KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, II., Keleti Károly utca 57. szám. Kéziratnak tekintendő - Minden jog fenntartásával. - A STUD.különszámai Telefon: 150-020. — Házi sorrszorosítás. — Előfizetési díj postai szót- hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A különszámok előfizetési küldéssel havi 20.— P. Közintézményeknek, magánosoknak, havi 10. P. díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, fél évre 12.- P VIII. évfolyam. 161. szám 1940. augusztus 2. Péntek. BUDAPEST. KISIPARA A VILÁGVÁLSÁG ALATT. Szigeti Gyula dr. most megjelent könyve, amely a harmincas évek első felében lefolyt gazdasági válságnak Budapest életében megnyilvánult jelenségeivel foglalkozik, egyik fejezetében megvilágítja a budapesti kisipar alakulását a válság során. Ennek a magyar főváros életével és fejlődésével szorosan összefüggő kérdésnek tárgyalása nemcsak érdekes, hanem felette hasznos is, mert rámutat a gazdasági élet egyik ágának sebezhető pontjaira. Ha azonban a konjunktúrák és a válságok hatásai tisztán állnak előttünk, akkor ezek ismeretében a gazdaságpolitika előre felkészülhet és könnyebben orvosolhatja a bajokat, bár gazdasági téren a múlt korszakok tanúságai ma kevésbé értékesek, mint eddig voltak. Szigeti dr. szerint a budapesti kézművesipar helyzete már abban az időben sem volt elég kedvező, amikor általános gazdasági válságról még nem lehetett beszélni. A kisipari tervmelvények fogyasztásának csökkenése mellett nyomasztóan nehezedett a budapesti kézműves iparra a közterhek súlya, a kiélesedett verseny és a hanyatló árszínt. A válsághullámok első nagyobb csapásai sokkal inkább lesújtó hatással voltak a vidéki, mint a budapesti kézműiparosság helyzetére, mivel a válság elmélyülésének első mozgatója a mezőgazdasági termények árzuhanása és a népesség fogyasztóképességének ebből folyó nagy leromlása volt. A mezőgazdasági lakosság gazdasági teljesítőképességének megrendülését azonban az 1931.év második felében nyomon követte a tisztviselők és más fix fizetésű alkalmazottak járandóságainak leszállítása.A budapesti kézművesipar helyzetében még az 1933 év sem mutat olyan általános enyhülést, amilyet a gyáripar több fontos ágazatánál ebben az időben tapasztalhatunk, habár a kisipar egyes ágaiban a munkaalkalmak szaporodtak, így például az építőipar munkaalkalmainak növekedését vonta maga után a kormánynak az az intézkedése, hogy a házak újjáalakításával kapcsolatban messzemenő könnyítéseket engedélyezett a háztulajdonosoknak adómegtérítés alakjában és a munka elvégzéséhez olcsó hitellehetőségeket nyújtott. Könnyített budapesti kisiparos társadalmának helyzetén a forgalmi adónál a fázisrendszer további kiépítése, az adó- és társadalombiztosítási járulék hátralék részletfizetési kedvezményét biztosító kormányrendelet és a hitelviszonyok javítása. A magyar hivatalos statisztika a kisiparra vonatkozóan csak egyetlen behatóbb felvételt eszközölt éspedig az 1930 évi állapot szerint. A felvétel eredménye alapján megállapítható, hogy a Budapesten végbemenő értéktermelésben a kisipar igen tekintélyes tényező; az 1930.évben a magyar főváros kisipari termelésének értéke 291.2 millió,ebből 256.3 millió új munkára, 34.9 millió pedig javításra esik. A termelés 23.293 önálló kisiparost és 54 933 alkalmazottat foglalkoztatott, tehát Budapest lakosságának elég tekintélyes része jut a kisipar révén keresethez. A Magyarországon 1930-ban előállított 756.7 milliós értékű kisipari termék 30.5 fiát Budapest állította elő. Az ország összes önálló kisiparosaiból 14.5 cn, kisipari telepeiből 143 fő, kisipari alkalmazottaiból 32,4 db jutott Budapestre.