STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. augusztus (8. évfolyam, 161-176. szám)

1940-08-02 / 161. szám

2.oldal. MUD/1940. augusztus 2. Péntek. A 291.2 milliós termelési értékből 67.4 millió­­­t,tehát csaknem egy­negyedrészt a ruházati ipar állított elő. Az egész budapesti kis- és kézművesipar alkalmazottainak 54.933 főnyi létszámából 10.256, tehát mintegy harmadrész a ruházati ipar alkalmazottaira esik. A ruházati ipar is Budapestnek aközé a­ kisipari ágai közé tartozik, amelyek már a gazdasági válság elmélyülése előtt nehéz helyzetben voltak. A válság ismertető jele ebben az iparágban a közönség­­vásár­lóképesei­gginek csökkenésében nyilvánult meg, továbbá az árak lemorzsolódásában. A ruházati ipar után a budapesti kisipari termelésben 1930-ban az élel­mezési iparágra jut a legnagyobb­­termelési érték, mégpedig 63,4 millió­­. Ebben az ipar­ágban azonban a foglalkoztatott személyzet jóval kevesebb, mint a ruházati iparban.Buda­pest élelmicikkeket feldolgozó kisipari üzemei éppen úgy, mint a ruházati üzemek, már az 1929.évben elég kedvezőtlen helyzetben voltak. A válság alatt egyes idetartozó ipar­ágakban, így pl. a sütőiparban a fogyasztás visszaesésének ellensúlyozása céljából megindult verseny az árak leromlásához,­ gyakran az ipartelepek tulajdonosainak elsze­gényedéséhez vezetett. Némely élelmezési iparág azonban a válság egyes időszakaiban kedvező konjunktúrákat élvezett; az 1931 évben a libamájpástétomipar, melynek Francia­­ország a legnagyobb felvevő piaca, megháromszorozta kivi­telét,a „csokoládé­ipar 1932- ben a fogyasztás emelkedő irányával találkozott. . A budapesti kisipari üzemeknek következő legjelentősebb csoportja a szál­lodás-, vendéglős-, kávés- és fürdősipari üzemek. Ezek 1933-ban 47,3 millió­s értékű szolgáltatást hoztak forgalomba és 6.961 alkalmazottat foglalkoztattak. A szállodás­­ipar helyzetének alakulása szorosan összefügg az aktív idegenforgalom méreteinek válto­zásával., A külföldiek budapesti forgalma a válságidőszak kezdetén csökkent, később azon­ban újból emelkedett, az idegenforgalomnak ezzel a részével kapcsolatban tehát nem ál­lott elő az érdekelt iparágakra nézve tartós károsodás. Annál nagyobb kárt szenvedtek ezek az iparágak annak a tetemes zsugorodásnak következtében, melyet az egész válság­­korszak során a vidéki lakosok budapesti tartózkodásánál tapasztalhatunk. A vendéglős­ipar helyzete már 1929-Ъеп rossz helyzetet mutatott; ebben az évben Budapesten 464 ven­déglő szűnt, meg és csak 139 új vendéglő keletkezett. 1930-ban már valamivel több volt az újonnan kiadott vendéglői iparengedélyek száma, mint a megszűnt vendéglőké. Ez azon­ban nem jelenti a vendéglősipar általános helyzetének komoly javulását és ez a követ­kező három év folyamán sem tapasztalható. A válság folyamán a kávésipar helyzete is erő­sen megromlott, amit az a körülmény is mutat, hogy az idetartozó üzemek száma elég fi­­gyelemreméltóan csökkent. A többi budapesti kisipari üzem tem­elvényeinek értéke 1938-b­an ez volt: vas- és fémipar 17.0 millió P, gépgyári üzemek ugyancsak 17.0, fa- és csontipari üzemek 12.6, építőipari üzemek 7.2 millió P. Ezeknek a kisüzemeknek helyzetében a vál­ság folyamán történt változásokat illetőleg, nagyjában azokat a körülményeket kell mér­tékadónak tekinteni, amelyek az ezekbe a szakmába tartozó nagyipari üzemek viszonyaira fennállanak. Ehhez legfeljebb csak annyit tehetünk hozzá, - mondja Szigeti dr.~, hogy valószínűleg az esetek nagyobb részében a kisipari üzem helyzete a gyáriparinál még valamivel kedvezőtlenebb volt. • KISEBBSÉGI STUD. Ц. évfolyam, 28. szám. /PEKI / pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet/ , TEMESVÁN NEPMOZGALMa AZ ]ддо EV ELSŐ FELÉBEN. Most tették­­közzé Te­mesvár népmozgalmi adatait az év első hat hónapjára vonatkozólag, amelyek nemzetiségi szempontból is érdekesek. Az adatokat a Déli Hírlap is közli. Sajnálatos, hogy olyan hi­­­­vat­alos román adatok, amelyek a nemzetiségeknek helységek szerinti megoszlását feltün­tetnék, nincsenek és ezért abszolút képet nem kaphatunk a népszaporulatról és a meg­kötött házasságokról. A birtokunkban levő és­­most közzétett adatok mégis elég éles ké­pet adnak Temesvár népmozgalmáról, amely város Erdély egyik nemzetiségek által lakott területén fekszik. A születések ez év első hat na­­pjában a következőképen alakultak:

Next