STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. november (8. évfolyam, 227-250. szám)
1940-11-04 / 227. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: DR. KONKOLY THEGE GYULA EGY. M. TANÁR, NY. ÁLLAMTITKÁR KŐNYOMATOS NAPILAP. • KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V., Keleti Károly utca 5/7. szám. Kéziratnak tekintendő.—Minden jog fenntartásával. — A STUD különszámai Telefon: 150—020. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai széthetenkint egyszer: Kisebbségi STUI, Fás STUD. A különszámok előfizetési küldéssel havi 20.— P. Közintézményeknek, magánosoknak, havi 10. P. díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, fél évre 12. P * * VIII. évfolyam 227.szám, 1940. november 4. Hétfő. BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK. A bortermelés a magyar mezőgazdaságnak fontos ága és szőlősgazdáink olyan időkben, amikor a bér árának emelését sürgetik, nem átallják azt az érvet is alkalmazni, hogy Magyarországon egy millió ember él a bortermelésből, ami ha igaz volna, azt jelentené, hogy minden kát. hold szőlő annyi embert tart el, mint 30 hold búzaföld. Elvitathatatlan azonban, hogy miután 380.000 kát. hold az előterületnek mintegy 4 millió hektoliternyi bortermése értékben 80-90 millió pengőt jelent, a termeléssel kapcsolatos értékesítési probléma nemzetgazdasági mértékkel mérve is el nem hanyagolható feladatot jelent. A Magyar Gazdaságkutató Intézet a mezőgazdasági vizsgálódások helyett most a borfogyasztás jellegzetes sajátosságait igyekezett megállapítani és erre irányuló kutatásának eredményét tette most közé 19. számú külön kiadványában "Borfogyasztási Szokások" címmel, dr. harkai Schiller Pál és Varga István feldolgozásában. A borivás társadalmi körülményeit kérdőívek segítségével igyekeztek a szerzők tisztázni, kb. 2.000 budapesti fogyasztó oldaláról. A fogyasztók csoportját Nagy-Budapest területéről lehetőleg egyenletesen állították össze és ügyeltek arra is, hgy a társadalmi rétegek megfelelően szerepeljenek a megkérdezettek között. Az adatgyűjtést egyes vidéki sac- IS-t terdelő területekkel is kiegészítették, sőt a kérdőívek rendszerét kiter*jesztették a boreladókra is, mint akik a borivással kapcsolatos körülményeknek hivatott, sőt hivatásos ismerői. A sok érdekes, de legalább is szórakoztató adat között figyelmet érdemel az a táblázat, amely szerint Budapesten hetenkint egy fél liternél nem igen fogyaszt többet a megkérdezetteknek majdnem 40 %-a, holott a vidéki fogyasztók közül csak minden ötödik megkérdezett esett ebbe a nagyon is szerény kategóriába. Budapesten a megkérdezetteknek 7/10 része nem fogyaszt többet hetenkint egy liternél, csak minden ötödik megkérdezett fogyaszt hetenkint 2-3 liternyit és csak 1 % esett a 2.000 megkérdezett közül azokra, akik azt válaszolták, hogy hetenkint 10 liternél többet fgyasztanak. Vidéken, legalább is a bortermelő vidékeken jóval nagyobb az átlagos fogyasztás. Kecskeméten például heti 1 liter és 3 liter között fogyaszt a megkérdezetteknek valamivel több mint a fele, ennél kevesebbet iszik egy ötödrész, tehát hetenkint legfeljebb 3 litert fogyaszt a lakosságnak háromnegyed része, ennél többet egy negyedrész. Budapesten ellenben 3 liternél nem fogyaszt többet a lakosság 9/10 része és сзак l/10 rész esik a komolyabb borivókra. Amíg például Budapesten 2.000 megkérdezett közül csak 20 akadt olyan, aki naponta másfél liternél többet fogyaszt, ami csak minden századik embert jelenti, Kecskeméten minden tizenötödik megkérdezett többet iszik napi másfél liternél.Ehhez azonban nem szabad elfelednünk azt, hogy Budapest már régóta nem bortermelő vidék, Kecskemét ellenben termelt borának igen lényeges részét maga