STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. november (8. évfolyam, 227-250. szám)
1940-11-04 / 227. szám
Hétfő, 2 oldal, STUI)/1940. november 4. fogyasztja el. A tanulmány kimutatja, hogy Kecskeméten azok közül akit megkérdeztek, minden ötödiknek volt szőlője, de csak 1,3 % fogyasztotta el egész saját termését, viszont csak 2,3 % olyan megkérdezett került be az adatgyűjtés körébe, aki saját termését egészen eladja. Az adatgyűjtés szerint a társadalmi helyzet, a vagyoni viszonyok nagyon kevéssé módosítják a fogyasztóknak boritalozási hajlamait, de mégis a szegényebb sorsúak valamivel több bort fogyasztanak, mint a jobbmódúak. A kérdőívek tanulsága szerint az egyszerű sorsúak közül 35.4 tő fogyaszt hetenkint kbi 1/2 litert, a jómódúak közül 41.2 $. Ez nem nagy különbség, ellenben aránylag nagyon sokat jelent az, hogy heti 10 liternél többet fogyaszt a megkérdezett szerény sorsúak közül 2 $$ a jómódúak közül pedig csak 0.2 A megkérdezett szegény sorsúak közül tehát minden 50-dik, a jómódúak közül ellenben csak minden 500-dik. Azonban a jómódúaknál a sörfogyasztás bizonyos mértékig kipótolja az alkoholmennyiséget. A tanulmány szerint az egyszerű sorsúaknak 41 %-a,a közepes jövedelműeknek 22 %-a, a jómódúaknak ellenben mindössze 11 %-a állította azt magáról, hogy sohasem iszik sört. A tanulmánynak gyakorlati célja van, s a borfogyasztás terjesztésének olyan módjait igyekszik tisztázni, amelyek még nem jelentenének veszedelmet a közegészségügyre vagy a közerkölcsökre, ellenben növelnék a borfogyasztók táborát. Miután más bortermelő országokhoz mérten a hazai borfogyasztás átlag alacsony, úgy látszik, hogy erre van is lehetőség. Azonban nem szabad elfelednünk azt, hogy a borfogyasztás a termelő vidékeken igen magas,más ,vidékeken ellenben nagyon alacsony, vagyis nálunk nem igen lehet olyan borfogyasztási átlagról beszélni, amely az egész országban általános volna. A másik nagyon fontos körülmény pedig az, hogy a szőlősgazdának is és a fogyasztónak is hasznosabb, ha a termés bor helyett szőlő vagy must alakjában két él. Nálunk a szőlőfogyasztás a borfogyasztáshoz mérten is elszomorító alacsony.Az utolsó 3 év adatai szerint évente mindössze 350.000 és 550.000 métermázsa között van az elfogyasztott szőlő mennyisége, ami 5 kg-os fejadagnak felel meg, holott a borfogyasztás fejátlaga 4 millió hektoliteres termés esetén majdnem 50 literre rúg. A gazda szempontjából az ár szól a csemegeszőlő mellett, nemzetgazdasági szempontból pedig az, hogy a csemegeszőlő megmunkálása még több munkáskezet kíván, mint a borszőlőé. Olyan esztendőkben mint az idei, amikor szőlőtermelésünk az átlagosnak felét sem igen éri el, voltaképen egyáltalában nem volna szabad szőlőnek bor céljaira jutnia. Különös figyelmetszentelhetnének gazdáink a mustnak is, mert a mai technika lehetővé tenné,hogy egész esztendőben lehessen mustot inni, mégpedig minden árváltozástól függetlenül. A termelés egyenletességét semmi sem biztosíthatná jobban, mint az, ha gazdáink gondoskodnának arról, hogy szőlő és must egész éven át egyenletes áron és egyenletes minőségben álljon a fogyasztónak rendelkezésére. A BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT HEVENYPERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA 1940. 431 hetében 1.864 volt, míg előző héten 2.003, a múlt év hasonló időszakában 1.837,a halálesetek száma ugyanakkor 40 volt, míg előző héten 49 és a múlt év 43 hetében él. A megbetegedések számának a múlt hetihez viszonyított csökkenése elsősorban a tífuszra és a paratifuszra esik, amelyek 155- illetve 10 megbetegedést okoztaka múlt héten 18 és 32/, azonkívül erősen csökkent a szamárköhögés esetek száma is, 219-ről 88-ra. A múlt heti uégi kirendeltségi paratifuszjárvány szünőfélben van 30 megbetegedés helyett ezen a héten csak 7-et jelentettek." Tífusznál nagyobb emelkedés van Abaújban, ahol ezen a héten 12 /4 megbetegedést jelentettek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az esetek száma ДЗ, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 24, ezzel szemben Bernodban 12-ről1-re esett az új megbetegedések száma.