STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. december (8. évfolyam, 251-278. szám)
1940-12-02 / 251. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: DR. KONKOLY THEGE GYULA EGY. M. TANÁR, NY. ÁLLAMTITKÁR KŐNYOMATOS NAPILAP. • KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL. Sorkesztességi kiadóUlTal Budapest, V., Keleti Károly utca 6/7. szám. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával — A STUD kÜlönszámal Telefőn: 1*0—0». — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai szót- hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A különszámok előfizetési küldéssel havi ».—P. Közintézményeknek, magánosoknak, havi 10—P. dija önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, fél évre 11.-P VIII. évfolyam, ?51‹‹szán›› 1940. december 2. Hétfőn A MEZŐGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLÁK FEJLESZTÉSÉNEK AZ INTERNATUSA FELTÉTELE . Régi és nagyon alapos panasz, hogy kisgazdáink szakműveltség tekintetében nagyon elmaradtak a nyugati és északi államok gazdanépei mögött. Ennek okát nem lehet egyetlen tényben vagy'’ körülményben keresni. Bizonyos azonban, hogy a gazdasági műveltség fogyatékosságát előidéző okok között igen jelentékeny szerepet játszik a tanulási alkalom hiánya, vagy legalább is elégtelen volta. A földmivelésügyi kormány által fenntartott ú.n. téli gazdasági iskolák, valamint a közoktatási kormány által fenntartott gazdasági továbbképző népiskolák igen érdemes munkát végeznek ugyan, hatásfokukat azban erősen csökkenti egyfelől az, hogy a pár hétig tartó előadásokon hallott ismeretanyag nehezen ver gyökeret, másfelől az, hogy a 12-15 éves gyermek még nem egészen érett a szakképzésre s ezért a továbbképző népiskolák inkább elméleti, mint gyakorlati képzést nyújtanak. Azt a lélektani tapasztalatot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a falusi gazdát csak a saját szenével látott munka eredménye tudja meggyőzni. Az eredményes gazdaoktatásnak tehát az a feltétele, hogy minden faluban legyen egykét tanult kisgazda, akitől elleshetik, a helyes és eredményes gazdálkodás titkait. Ilyen célt kell szolgálnia a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt működő hat mezőgazdasági középiskolának. A hat tanintézeti,100 Bácsalmás, Békéscsaba, Budapest, Gyöngyös, Orosháza, Kecskemét a kisgazdák szakoktatása terén tehát igen nagy hivatása.Kérdés, hogyan töltik ezt be országos szempontból? Két jelenségre mutatunkrá ebben a kis cikkben. Az egyik az iskolák területi elhelyezkedésének aránytalansága, a másik a helybeli tanulók túlerős hányada. Mind a kettő gátlólag fiat az iskola fent érintett országos feladatának helyes betöltésére. Hogy az ország egyes vidékeinek mezőgazdasági oktatási lehetőségeit élesen szemléltethessük, vármegyénként mutatjuk ki a tanulókat , szembeállítjuk az illető vármegye 10-100 holdas gazda /bérlő/ keresőivel. Budapesten minden második keresőre esik egy mezőgazdasági tanuló, kiáltó jeleként annak, hogy a budapesti "mezőgazda-ifjaknak" vajmi kevés közük van a mezőgazdasághoz. Ugyanez áll egy árnyalattal kisebb mértékben 1 Nagy-Budapestre. Jól el van látva Kecskemét, Heves vm., Békés és Bács-Dvs r. / »valamint az indexszám szerint Pest vm., ami azonban Budapest környékének ál-gazdaifjai miatt nem tekinthető megbízható adatnak. Ez a néhány megye* és főképen a főváros rugtatja fel az ezer kisgazdára számított országos átlagot is 5,4~гз, míg Nagy-Budapest nélkül az országos átlag 5,7-re, az alföldi átlag 10.7-ról 6.5-re esik vissza, ami még mindig lényegesen jobb a felvidéki 3,9~", és nyolcszorta jobb a dunántúli 0*8-as átlagnál. Ime az ország három nagy területe mennyire más helyzetben van a mezőgazdasági oktatás lehetőségei, az iskola megközelíthetése tekintetében. Nem csoda, ha 15 olyan vármegyénk van,amelyben ezer kisgazdára egyetlen mezőgazdasági középiskolai tanuló sem esik, és további hat, amelyben még minden ötszázadik sem iskoláztatja fiát ebben az iskolafajban. Minthogy azorban a gazdasági iskolai tanulóknak csak fele az őstermelő gyermeke, a gazdák szakiskoláztatása terén a helyzet kétszerte kedvezőtlenebb, mint ahogyan az itteni jelszámok országos eredményben mutatják.