STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-02 / 1. szám

STUD/1941 , január 2» 2 Csütörtök с munkásokból 100 %, szakmunkásokból az első öt évben legalább 80 %, a hatodik évtől kezdve azonban 100 műszaki alkalmazottakból az első öt évben legalább 60 %, a hatodik évtől legalább 80 %, az irodákban az igazgatók és helyettes-igazgatók kivételével 100 % a bolgár állam­polgárok részére fenntartott hányad. A törvény életbeléptekor már alkalmazásban volt idegen állampolgárokat ez az intézkedés nem érin­tette, feltéve, hogy azokban az államokban, amelyeknek ők alattvalói, a bolgár állampolgárok hasonló jogokat élvezhett­k. Az új ipartörvény felhatalmazza a kereskedelem-, ipar- és munkaügyi minisztert, hogy szabványokat állapítson meg és a termelés­nél bizonyos nyersanyagok felhasználását vagy bizonyos eljárások al­kalmazását eltiltsa. Eddig a miniszter talpbőrre, kenyére, vigogne fonálra és kaucsuk cikkekre állapított meg szabványokat. Előírhatja­ ezen kívül a miniszter egyes iparcikkekre vonatkozólag az alkatrészek megjelölésének kényszerét is: általában minden külföldi terméket meg kell jelölni, belföldi árut pedig tilos Bulgáriában külföldiként for­galomba hozni. Gondoskodik a törvény az ipari kartellek új szabályozás­ról. Az erre vonatkozó intézkedések abból indulnak ki, hogy az ipari árak szabályozásának csak ott van létjogosultsága, ahol a szabad verseny lehetetlen, vagy korlátozva van. A törvény különbséget tesz a mono­polhelyzet /amikor valamely iparágban egyetlen vállalat vagy egyetlen kimagasló vállalat működik/ és a monopol megállapodás /kartell/ közt. A monopolhelyzetben levő vállalatok ell­enőrzése főleg abban áll, ho­gy ezek a vállalatok kötelesek áraik minden változtatásáról az­ok meg­jelölésével a miniszternek jelentést tenni. Ha kiderül, hogy a vál­lalat alaptalanul emeli árait, vagy pedig a helyénvaló árleszállítást egyátalán, vagy nem kellő mértékben teljesíti, akkor a miniszter a minisztertanács útján megfelelő árszabályozást, esetleg behozatali vám­mérséklést kérhet. Ezidőszerint mintegy 30 vállalatnak van Bul­­­g­hsstan egyeduralmi helyzete. A kartellek ellenőrzésének biztosítására előírja a törvény,, hogy kartellmegállapodásokat írásba kell foglalni és a­­kereskedelmi minisztérium nyilvántartásba kell vétetnie Ezeknek az előírásoknak be nem tartása, valamint a szabad versenynek az államot vagy a gazda­sági életet károsan befolyásoló korlátozása esetén a miniszter a tör­vényben megszabott intézkedéseket foganatosíthatja, amely intézkedé­sek egészen a kartell felbontásáig terjedhetnek. A bolgár ipari termékek aránylag magas­­ának egyik fő oka a bolgár ipar nem kellő mértékű racionalizál­ása, ami onnan származik, hogy az üzemek sokszor túl kicsinyek, teljesítőképességük nincs tel­jesen kihasználva és az elkülönítést és az egységesítést nem hajtották eléggé végre. Hogy a bolgár ipar is élvezhesse a nagyüzem és a nagy­ban való termelés előnyeit, megengedi a törvény az új iparüzemek leg­kisebb terjedelmének szabályozását. Eddig a fafeldől­gevő, malom- és konzervipari üzemekre állapították meg ilyen alapon az üzemek minimá­lis nagyságát. De egyéb módon is gondoskodik a törvény a bolgár ipar észszerűbb felépítéséről. Különösen a már telített iparágaknál ta­pasztalható az üzemek elégtelen kihasználása­. Ennek az állapotnak e­­gészségesebbé tételére a törvénynek azok az intézkedései céloznak, a­­melyek a kicsiny és tervszerűtlenül berendezett üzemek kényszertársu­láshoz hasonló egyesítésére vonatkoznak. Ilyen központosító terveket maga az érdekelt szakma is előterjeszthet, minden esetben szükséges­­a­zonban, hogy a tervet az iparügyi tanács javasolja és a vállalatok fe­le — amely az illető szakmában legalább a termelőképesség harmadát képviseli — elfogadja. Szabványosít­ás tekintetében az új ipar­tör­vény rendelkezik Bulgáriában először: megszabja egyes cikkek egységes típus szerint

Next