STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. augusztus (9. évfolyam, 164-178. szám)

1941-08-05 / 164. szám

»§­T A STATISZTIKAI TU­DÓSÍ­T FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKU­S KŐNYOMATOS NAPILAP » KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IT., Keleti Károly­ utca 5/7. szám. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. —A STUD különsz Telefon: 150—020 és 150—456. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD A különszámok szétküldéssel havi 20' P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre "TXI ÉVFOLYAM. 164. szám, 1941.augusz LAK.A SVISZOKYA­INÉ a GÜMÖZOR-KÉRDÉS SZEMPONTJÁBÓL. Vel amikor a gümőkorcs elváltozásokat sokan kizárólag és közvetlenül a s­­ét, nedves, alápincézetlen, rosszul szellőzött és szülő lakások által képviselt egészségügyi ártalmak következményének tekintették,. Koch Róbert világraszóló felfedezése nyomán kialakult be­­állított­ság azoknak a lakásártalmaknak tulajdonított elsősorban jel­zőséget, amelyek a gümőbacillus fertőzőképes állapotban való megmar­sának kedveznek, illetve amelyek a szervezet ellenállóképességeit g­yiti . A legutolsó évtized felfedezéseinek és megismeréseinek e­e­mé­ny­ek­épen ma már tudjuk, hogy a kórokozó puszta jelenléte önmagába még nem jelenti,­­ és különösen a gümőbacillus esetében nem jelent tegséget. Ennek létrejöttéhez a közvetlenül és közvetve ható egyéb tételek egész sora szükséges.. Az idevonatkozó vizsgál­tok kétségtelenül tisztázták úgy­is azt, hogy a gümőkormorbilitás szempontjából a lakóház építészeti sajátosságai, az építőanyag minősége, a lakás fekvése, a szigetelő pincézettség, padozat és világítás stb. önmagukban alárendelt jeles­ségnek. Annál határozottabb összefüggés mutatható ki azonban a güm­­órmorbiditás, illetve mortalitás és a lakók átlagos szociális, húgáé és kulturális színvonala között. A gümőkórnak mint népbetegségnek mor­talitási görbéje szigorúan nyomon követi a széles néprétegek életszín­vonalának alakulását. Kiterjedt vizsgálatok igazolják azt, hogy a la­kószobánként­ laksűrűséggel - azaz a lakás zsúfoltságával - együtt e­­melkedik a gümőkórmortalitás. Minthogy a gümőkór - minden szociális vonatkozása mellett is - végeredményben fertőző betegség, magától ér­tetődik, hogy ma inkább a lako­rnségnek, mint pusztán és önmagában az épület hygiénés hiányosságain tulajdonítanak nagyobb jel­ent­őséget. Természetesen a gyakorlatban az építészetileg rossz, egészségtelen la­kás és a zsúfoltság rendszerint együtt jelentkeznek, lévén oka mind­kettőnek a kedvezőtlen gazdasági, szociális és kulturális helyzet. A lakásstatisztika sűrűségi adatait végeredményben tehát a tömegek gümőkórveszélyeztetettségének fokmérőjéül is tekinthet­ik Minthogy lakássűrűségi statisztika csak városainkról készü a vidéki népesség lakásviszonyaira vonatkozólag csupán annyit jegyez­hetünk meg, hogy az 1930- as évi népszámlálás adatai szerint a kizáró­lag vályogból, vagy sárból készült lakóházak aránya általában 16-80 f-­­ban változott, de igen sok helyen még a 90%-ot is meghaladja. Városainkra vonatkozólag már sokkal részletesebb statiszti adatok állanak rendelkezésre. Az 1930-ik évi népszámlálás 50 városunk­ban - Budapestet is beleértve - 6078 pince- illetve alagsori lakást mutat ki. Az összes városi lakásoknak­­754.062/ 62.1$-a egyszobás, 23 %-a kétszobás, amivel szemben a háromszobás lakások alig 8„l$-k­al, a négyszobások 3•3$ -kal, az ötszobás l„l$-kal, a 6 vagy ennél t­­b száz lakások pedig mindössze 0 .. 6$~каl szerepelnek .

Next