STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. augusztus (9. évfolyam, 164-178. szám)
1941-08-05 / 164. szám
»§T A STATISZTIKAI TUDÓSÍT FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKUS KŐNYOMATOS NAPILAP » KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IT., Keleti Károly utca 5/7. szám. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. —A STUD különsz Telefon: 150—020 és 150—456. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD A különszámok szétküldéssel havi 20' P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre "TXI ÉVFOLYAM. 164. szám, 1941.augusz LAK.A SVISZOKYAINÉ a GÜMÖZOR-KÉRDÉS SZEMPONTJÁBÓL. Vel amikor a gümőkorcs elváltozásokat sokan kizárólag és közvetlenül a sét, nedves, alápincézetlen, rosszul szellőzött és szülő lakások által képviselt egészségügyi ártalmak következményének tekintették,. Koch Róbert világraszóló felfedezése nyomán kialakult beállítottság azoknak a lakásártalmaknak tulajdonított elsősorban jelzőséget, amelyek a gümőbacillus fertőzőképes állapotban való megmarsának kedveznek, illetve amelyek a szervezet ellenállóképességeit gyiti . A legutolsó évtized felfedezéseinek és megismeréseinek eeményeképen ma már tudjuk, hogy a kórokozó puszta jelenléte önmagába még nem jelenti, és különösen a gümőbacillus esetében nem jelent tegséget. Ennek létrejöttéhez a közvetlenül és közvetve ható egyéb tételek egész sora szükséges.. Az idevonatkozó vizsgáltok kétségtelenül tisztázták úgyis azt, hogy a gümőkormorbilitás szempontjából a lakóház építészeti sajátosságai, az építőanyag minősége, a lakás fekvése, a szigetelő pincézettség, padozat és világítás stb. önmagukban alárendelt jelességnek. Annál határozottabb összefüggés mutatható ki azonban a gümórmorbiditás, illetve mortalitás és a lakók átlagos szociális, húgáé és kulturális színvonala között. A gümőkórnak mint népbetegségnek mortalitási görbéje szigorúan nyomon követi a széles néprétegek életszínvonalának alakulását. Kiterjedt vizsgálatok igazolják azt, hogy a lakószobánként laksűrűséggel - azaz a lakás zsúfoltságával - együtt emelkedik a gümőkórmortalitás. Minthogy a gümőkór - minden szociális vonatkozása mellett is - végeredményben fertőző betegség, magától értetődik, hogy ma inkább a lakornségnek, mint pusztán és önmagában az épület hygiénés hiányosságain tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Természetesen a gyakorlatban az építészetileg rossz, egészségtelen lakás és a zsúfoltság rendszerint együtt jelentkeznek, lévén oka mindkettőnek a kedvezőtlen gazdasági, szociális és kulturális helyzet. A lakásstatisztika sűrűségi adatait végeredményben tehát a tömegek gümőkórveszélyeztetettségének fokmérőjéül is tekinthetik Minthogy lakássűrűségi statisztika csak városainkról készü a vidéki népesség lakásviszonyaira vonatkozólag csupán annyit jegyezhetünk meg, hogy az 1930- as évi népszámlálás adatai szerint a kizárólag vályogból, vagy sárból készült lakóházak aránya általában 16-80 f-ban változott, de igen sok helyen még a 90%-ot is meghaladja. Városainkra vonatkozólag már sokkal részletesebb statiszti adatok állanak rendelkezésre. Az 1930-ik évi népszámlálás 50 városunkban - Budapestet is beleértve - 6078 pince- illetve alagsori lakást mutat ki. Az összes városi lakásoknak754.062/ 62.1$-a egyszobás, 23 %-a kétszobás, amivel szemben a háromszobás lakások alig 8„l$-kal, a négyszobások 3•3$ -kal, az ötszobás l„l$-kal, a 6 vagy ennél tb száz lakások pedig mindössze 0 .. 6$~каl szerepelnek .