STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. augusztus (9. évfolyam, 164-178. szám)
1941-08-05 / 164. szám
Kedd, STUD/1941.augusztus 5« 56 városunk lakóit egybevéve megközelítőleg minden harmadik állandóan négynél többedmagával lakik egy Szoltan. Még szonorubb fényt vet a magyar városok szociális és egészségügyi valamint kulturális viszonyaira az a körülmény, hogy lakói közül 14.622 pedig még ennél is többedmagával. Budapesten a rendes lakások száma 1935 és 1939 között 268.125-ről csupán 278.,648-ra emelkedett, am az évi 6 JOOO-es szükségletet tekintve már magában véve kedvezőtlen jelenség. Emeleti, azonban minőségileg is évről évre kedvezőtlenebb a fővárosi lakásviszonyok alakulása, amennyiben az 1 szobás lakások az összes lakásoknak 1950-ban 53.0, 1935-ben 53 4, 1939-ben pedig már 55.1%-át tették 1935-39 között a tényleges lakásszaporulat 4/5 részét /79,3- át/ ezek az állandó családi hajók céljaira egészségügyi szempontból szűknek minősítendő lakások alkották, s bármennyire is hihetetlenül hangzik, a szóbanforgó négy esztendő alatt a három szobás, lakások állománya mindössze 5-tel /! / szaporodott. Az összes fővárosi lakásoknak kereken egy negyed része két szobás, a háromszobások aránya pedig már alig éri el a 10$-ot . Fővárosunk 963*083 főnyi /1935/ lakosa , közül csak 4105 *885 személy lakik egyedül, 321 071 másod, 209891 pedig harmadmagával egy szobában. Ezzel szemben 5.841 pedig még ennél is többed magával. Az emberi lakás céljaira egészségügyi, szempontból teljes mértékben alkalmatlan csak konyhába álló lakások száma 1930-39 között 775-ről 1226-ra, lakóik száma pedig 2260-ról 3671-re emelkedett. Megjegyzendő azonban, hogy ezen a téren 1935 óta némi javulás észlelhető. 1930-ban 19.790, 1935-ben 22.419, 1939-ben pedig már 24.760 budapesti lakásban ugyanazon helyiség szolgál főzésre, tisztálkodásra, alvásra és tartózkodásra. Ezekben az egészségügyi szempontból leghatározottabban elítélendő lakásokban 1930-ban 37* 206, 1935-ben 65-329* 1939-ben pedig már 74.256 személy lakott, 1938 évi adatok szerint 41.065 személy nem lakás céljait szolgáló helyiségben műhelyben, üzletben, irodában, raktárban, istálóban s tb. lakik., A fővárosi pince, illetve alagsori lakások száma:15 év alatt /1920-1935/ megkétszereződött/5638-Ю. 209/. Budapesten ma már minden második lélek /1935-ben 48,6$, 1939-ben 49,8$/ egyszobás lakásban, a szobánként három személyt, mint egészségügyi szempontból megengedhető maximumot tekintve pedig minden harmadik lélek zsúfolt lakásban él Ha lakásviszonyainkról a gonőkór szempontjából beszélünk, nem szabad a legprimitívebb szociálhygiánás viszonyok között élő albérlők és főleg az ágyrajáróknby tömegéről egfeledkeznünk. 1930-ban 440.276 lakik egy szobában állandóan negyed, 305.550 ?1 51 ötöd, 196 85О и '* r' *’ hatod, 118 Л16 ■ sr '■* < r '■ heted, 67.627 r* v› K nyolcad, З5.51З n ̋ i; 0 kilenced, 17.359 i1 ·' " “ tized, 135.883 személy lakik egy szobában állandóan negyed, 80.317 " ' K • ■ " : Ötöd, 46.776 i1 nated, 27.528 n ■■ а n • •š heted, 17.75O ’• и n i; n nyolcad, 7.7>2 i; '* n •’ kilenced, 4.399 " 15 M * ■ r‘ tized,