STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. szeptember (9. évfolyam, 179-203. szám)
1941-09-01 / 179. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS KŐNYOMATOS NAPILAP • KIADJA A STUD KFT. • FELELŐS KIADÓ DR SÉNYI PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, II., Keleti Károly utca 5/7. szám. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. — A STUD különszámai Telefon: 150—020 és 150—456. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A különszámok előfizetési szétküldéssel havi 20.— P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10.— P' díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, félévre 12* P. IX. ÉVFOLYAM, 179. szám, 19^1. szeptember 1. Hétfő. ROMÁNIA 1938.ÓTA IP BANKOT VESZTETT A TERÜLETEKKEL, 130 BANKJA TŰNT EL FÚZIÓK FOLYTÁN. Romániában 1938.márciusában 561 volt a bankok száma, 1940 végén pedig 321.Nem egészen két esztendő alatt tehát 2,10 bank tűnt el a román gazdasági életből s ezek közül:110 a területveszteségek következtében,130 pedig fúziók és felszámolások folytán. Besszarábia és Bukovina elvesztése 21 aktív bankkal apasztotta a román intézetek számát, az pedig,hogy Erdély egy részét és Dobrudzsát vissza kellett adni régi tulajdonosaiknak, 89 bank kikapcsolódását jelentette .De később a bank ezek közül székhelyét visszahelyezte Bukarestbe és így az eredetileg 110 bank helyett 106 kapcsolódott ki tényleg a román hitelszervezetből. Sajnos,arra nincsenek adatok,hogy ez a két intézeti csoport milyen nagy tőkét képviselt. A változás részleteire csak abból a negyedévi közlésből lehet következtetni, amelyet a román bankokra vonatkozóan közölnek. A területváltozással kapcsolatos apadást tehát az 1990 június ЗО-án és szeptember ЗОт-án megjelent statisztika eltérései foglalják magukban. Azonban ezek csak nagyjában tájékoztatnak bennünket. Először is az intézetek nem szolgáltatnak valamennyien rendszeresen adatokat, 1980. június ЗО-án b$b intézet közül ^-11-nek az adatai foglaltattak a statisztikában,szeptember 30-án pedig 328 intézet közül 319. A szeptemberi adatok tehát jóval teljesebbek,mint a júniusiak voltak,amiben nyilván része van annak a nyugtalanságnak,amely ebben az időszakban már a változást váró területek egész gazdasági életét is elfogta. De ezenfelül az 1990.év I. második negyedéve folyamán a romániai hitelélet keretei zsugorodóban voltak, s nem tudni, hogy ez a folyamat, amely a változástól független volt,bár a gazdasági élet mélyebb benső kapcsolatainál fogva végeredményben mégis már előre jeleznie kellett a változást, milyen értelemben módosította a bankok működését. Az 1980. év végi mérleg már ismét javulást mutat s mivel a terület,változás szeptember legelső napjaiban ment végbe,lehet,hogy ennek a javulásnak a kezdete a megmaradt területen már szeptemberre esett, 1989 márciusának végén a romániai bankok aktiváinak összege 1001 milliárd lejt tett, három hónap múlva a feldolgozott mérlegek 39,,1 milliárdot foglaltak magukban. Újabb negyedév elteltével a mérlegösszeg 32,9 milliárd lejt tett, majd az év végére 36,2 milliárdra nőtt. De mégis úgy látszik,hogy a harmadik negyedév adatai jellemzőek a területi változásra. Más adatunk egyelőre nem lévén,egyébként is meg kell elégednünk ezzel a megközelítéssel. A román bankstatisztika a bankokat három csoportba sorozza az alaptőke nagysága szerint. Az első csoportba tartoznak azok a bankok,amelyeknek alaptőkéje 10 millió lejnél nem nagyobb,a másodikba innen 60,0 millióig s a harmadikhoz ennél is nagyobb alaptőkéjű intézetek tartoznak. 1990. június 30 és szeptember 3. között b^b bankból 328 maradt meg, ami a létszámnak 126 intézettel való apadását jelenti.Ebből 110 intézet kapcsolódott át területével együtt az új,illetve a régi impériumba,fő intézet eltűnése pedig fúzióknak és megszűnéseknek volt a következése.