STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. november (9. évfolyam, 229-251. szám)
1941-11-04 / 229. szám
STUJI STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓSI KŐNYOMATOS NAPILAP. » KIADJA « 8ТШ» KFT. * FELELŐS KIADÓ DR. SÉNYI PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, II., Keleti Károly utca 5/7. szám. Telefon: 150—020. — Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20.— P. Közintézményeknek, magánosoknak, havi 10.— P. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával, -1 A STUD különszámai hetenkint egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A külön számok előfizetési díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24, fél évre 12. PX IX. ÉVFOLYAM, 229.szám. ikr. november Kedd, FRANCIAORSZÁG VÉRVESZTESÉGEI ÉS NÉPESEDÉSI KATASZTRÓFÁJA. Az elmúlt év júniusában Franciaország fegyverletételével olyankatasztrófa következett be,melyet a társadalomtudósok, közgazdászok, katonák,le légióként a népesség— ■statisztikusok már évtizedekkel előbb megjósoltatk: köztudomású, hogy Franciaországban néhány éve már több koporsóra volt szükség,mint bölcsőre,s az évről évre fokozódó népességhiányt a bevándorló idegenek,valamint a saját gyarmatokról származó színes ''segédnépek" csaknem korlátlan befogadásával illetve igénybevételével igyekeztek ellensúlyozni. Különösen szembeszökő Franciaország néperejének hanyatlása az örök riválishoz, Németországhoz hasonlítva. 1800-ban Franciaország még 26.900.000 lelket számlált, Németország csak 24.000.000- t. Félévszázad múlva a két ország lélekszáma közel azonos volt, 1800 - 1900 között Franciaország népessége alig 4.9.0 /S-al, Németország ezzel szemben 130,0, Angliáé 195.0 56-al gyarapodott; 180.0 -1935. között Németország 64, 6 %-os, Franciaország viszont mindössze 13,9%os népességgyarapodást ért el. Az elnéptelenedés vácuumszerűen maga után vonta az idegenek nagymérvű beözönlését. 1872—ben 740. 000, 1886—ban 1,127.000, 1911-ben 1,160.160, 1926-ban 2,409.000, 1936-ban 2,454.000 idegen élt Franciaországban. A most dúló háború kitörésekor már a 3 milliót is elérte a bevándorolt idegenek száma, a bennszülött őslakos nemzetiségek és bevándoroltak számát együttesen csaknem 7 millióra becsülték, ami azt jelenti, hogy az anyaország népességének 17,0 Чь-з. пол tekinthető eredeti franciának. Az elnéptelenedés okainak és körülményeinek,valamint a helyzet megváltoztatásánál, szövevényes problémája körül úgy magában a halálra szánt országban, mint a külföldön tekintélyes irodalom alakult ki, az eredeti okokra vonatkozólag azonban a vélemények meglehetősen megoszlanak. A legkülönbözőbb anyagi és erkölcsi vonatkozású elméletek és magyarázatok mellett minduntalanul kísért az a feltevés, hogy I francia nemzet biológiai katasztrófáját tulajdonképen a napóleoni háborúi nagy vérveszteségei idézték elő. Vessünk tehát rövid visszapillantást Franciaország véráldozataira. Napóleon különböző hadjárataiban 1792- 1815/ összesen 2.650.000 francia férfi áldozta életét a nemzeti dicsőségért, ezen felül агакпел’п/^ап— ennyi.'francia élet pusztult el a szakadatlan háborúkat kisérő járványok következtében is. Kétségtelen, hogy ez a közel 5 milliós emberveszteség az akkori népességhez viszonyítva rendkívül súlyos csapást jelentett, a helyzetet pedig később még újabb vérveszteségek sulyokobították. Az 1854/55. évi Krím-háborúban a francia hadsereg 96.000 halottat vesztett, bevetett haderejének 31,0%-át; ugyanekkor a szövetséges angol hadsereg halottainak száma nem haladta meg a 22.000 -et, ami a létszám 23,0 %-ának felelt meg. Az 1870/?1.évi gyászos kimenetelű háború 750.000 francia katona életébe került, amivel szemben a győztes német hadsereg mindössze 43.182 halottat vesztett. Ebben a hadjáratban Franciaországban nagy pusztítást végzett a himlőjárvány is; míg a védoltott német hadseregben himlő következtében csupán 297 halálesetet jegyeztek fel, addig az