STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. december (9. évfolyam, 252-273. szám)
1941-12-01 / 252. szám
Hétfő ST I 1/1941. december 13 . -'Idái Mi törterrt._az.viban e huszonöt év—ahatt* Erdélyten az utakkal? Erről nagyon friss benyomásai vannak ma a magyan_hadseregnek, amely a tökélete-een elhanyagolt erdélyi utakon száguldott végig,s rajtul: kivül mindazoknak,akik akár a hadsereget kísérték végig útján, akár más okok miatt jártak a hazatért Erdély felszakgatott,elhanyagolt,utágoa-múst huszonöt éven át nélkülöző utain. Ebben a megállapításban nincs semmiféle rekrimináció,csak természetesnek vehetjük, hogy amint a regát vette át az uralmat. Erdély útjainak rohamos hanyatlásnak kellett indulniuk, egyszerűen azért, mert ezek az utak még így is jobbak voltak, mint a regát útjai. A román ókirályságban az útépítésnek már az is nagyon modern módja volt, hgy egyszerűen úthengeres" gépeket vásároltak és alkalmaztak, amelyek legalább keményebbre sajtolták össze a földet s a sarat,amiből a regáti út épül. Erdély még mindig irigylés tárgya volt a regát számára, akkor is, amikor elhanyagoltsága európai szemmel nézve már minden mértéken alá hanyatlott le. Az erdélyi utak,városok és közállapotok helyzete nem maradhat így. - Erdélyt nemcsak a vasutak kötik az anyaországhoz, hanem az országutak is és minél gyorsabb ütemben történik meg az erdélyi utak korszerűvé tétele, annál gyorsabb lesz az újból való teljes egybeforradás is. Ha a trianoni területnek azon a kétharmadrészén, amely ezekben a számításokban szerepelt, egy negyedszázad alatt hatezer kilométernyi út épült ki, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy ehhez nagyon sok millió pengőnyi befektetésre volt szükség. Az úthálózat alapjai Erdélyben valószínűen jobbak,, mint az Alföldön vagy a Dunántúlon, de az utak átdolgozásához, kiépítéséhez az elsőizben kétségtelenül igen nagy összegekre van szükség» A kormány" tervei között az utak rrendbehozása első helyen szerepel a ennek igy is kell lennie, mert az út nem áldozat, hanem hasznos befektetés» De ha ezt a tőkét elő nem tudjuk teremteni, ez vissza fog hatni a gazdasági programra végrehajtásának minden egyes fejezetére és állomására«— 000000 . 'ига A MEZŐGAZDASÁG HELYZETE GÖRÖGORSZÁGBAN« Pár Görögország búzatermelése az első világháború óta számottevő mértékben föllendült, még mindig elégtelen az ország belfogyasztási szükségletének fedezésére Az 1909 -1913-i időszak átlagában a búzahozam hektáronkint 8,1 mázsa volt, de sikerült belterjesítő termelési módszerek alkalmazásával a hozamát 11,3 mázsára növelni,ami természetesen a vetésterület jelentékeny kiterjesztésének is köszönhető. E két rendbeli fejlődést a következő adatok szemléltetik: Mindazonáltal Görögország még 1939-ben is 3-,64 millió métermázsa búzát importált és pedig: 730.000 mázsát Romániából, 350.000 mázsát Magyarországból, 666, 000 mázsát Oroszországból, 330,000 q Ausztráliából, 327 ,000 q USA-ból, 970, 000 q Ari’ -tinóból .E nagyarányú gabonakivitel ellenértékét az ország részben a kereskedelmi hajópark jövedelméből, részben a kivándorlók dollár-, font sterling- és hollandi forint- küldeményeiből fedezte volt. A görög kereskedelmi flotta Búza vetésterülete Termés 1000 hektárban 1000 tonnában 1927 - 1931: 5712 З18 1932 - 1936- 755 641 1937 - 1938: 857 818 1938 - 1939: 862 983 1939 - 1930: 953 10^2