STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. április (10. évfolyam, 74-96. szám)

1942-04-01 / 74. szám

2. oldal,­­* Saerda, A tengelyhatalmak érdekkörébe tartozó országokban tehát a háború­­előtti időszakban a szarvasmarhaállomány állagának sérelme nélkül 51 -52 millió métermázsa marha- is borjúhús volt kitermelhető­, ami az egész népes­ségre egyenletesen elosztva’ 1.6.82 kg* évi fejadagot jdentett* Hogy ez a mennyiség a­ háborús viszonyok között is rendelkezésre áll, az nagyon kérdé­ses, mert számos okból,a­melyek közül különösen fontos szerepet­­ játszik a takarmányh­iány, hosszantartó háborúk folyamán az állományok integritása fenn nem tartható és így a kezdetben kényszerű, több vágás folytán a racionális hústermelés lehetősége nagymértékben csökken* A Németbirodalom által megszállott, orosz területek békeállománya mindenesetre nagyon jelentős* Hozzávetőleges becslés szerint az ottani marha­­hústermelés lehetősége megközelíti, vagy meg is haladja a fent kimutatott, nyugateurópai átlagot. Kérdés azonban, hogy ebből az állományból mennyi maradt életben, illetve mennyi maradt vissza a megszállott területeken? A s­emleges államokban az átlagos marhashús fejadag valamivel ala­csonyabb, mint a tengelyhatalmakat uraló területen. Másrészt ,itt az országok között igen nagy eltéréseket találunk. Az ír szabadállamnak láthatólag hatal­mas fölöslegei vannak, melyek az adott körülmények között Nagybritannia 11,6 kg-os fejadagjának feljavítására szolgálhatnak. A két ország együttes fej­adagja kb. 15,2 kg. A semleges államok közül, éppúgy mint Olaszországban, aránytalanul kicsiny a déli országok marhahúst emelése, illetve fogyasztása, és az természetes fej mex­­­a­kimna által támasztott igényekkel függ össze. Természetesen az álatok a teljes tej­termelés bruttó mennyiségéről tájékoztatnak,­ függetlenül attól, hogy a tej minő formában,­­teljes tej, vagy különféle tejtermék alakjában jut fogyasztásra.­ Az országos fejadagokban itt is­­óriási eltéréseket láthatunk. A tengelyhatalmak pillanatnyi érdek­­­körébe eső területek összátlaga mintegy 280 liter fejenként- évenként. Érdekes itt rámutatnunk azon körülményre, hogy a tejtermelés vi­szonylagos nagysága és vajhasználat között kölcsönösségi viszony áll fent. Mindazokban az országokban ugyanis, amelyekben a tehénállomány a sertés­­­állományhoz viszonyítva nagy, a népesség sütés- főzéshez is túlnyomólag vajat használ. Bátran állítható, hogy ahol a­z országos tejfejadag 300­­literen felül van, ott a legfű­bb zsírozó a vaj, viszont 250 literen alul ma­rad, ott a sütés- főzéshez nagyobbrészt növényi olajakat használnak*­ A közepesetben ugyanezen odra a ser­tész­sir és szalonna játssza a főszerepet*— Általában az északi is északnyugati országok nagy vajfogyasztók, de...f­ele ^mindk­ucsbb előtérbe lép a sertészsír fogyasztás, illetve a növényi­ olajai, f­ogyasz­tása. Az európai lakácsig tel­jests­­ fogyasztási fejadagja nagyáb­cx.i.anosságban évi 80- 100 liter között ingadozó, míg a többi része Ország­йла'. vaB03a‘-aa öa*zes 1 q állomány- Összes Fsj -át'1­agdarab?a»T állomány súlyra eao hussuly adag súly hússzálgái - kg? 1,000 q• tatraány qi 1000 q: kg; A semleges országokban s - - -ír szabadállam 3Sn 150А1?ч.‘8 0C140 2uX57e8 73,39 Svájc -50 ?w'31 ■'’■!• e5 0,150 X«057»l 26,36 Svédország ^00 12, iV*, - O.'XVO 1 «-700*2 25,­63 Spanyolország 580 X3*566e~ 00'135 1*831A 7,35 Portugália 330 ■ 3^39 - 0,-139 A64*-3 6^23 Nagybritannia ^20 36^800* -1 C* 150 5*520**« 11^6 Szovjet oroszon* szig 370 233,£‘00 0,130 30,399,2 17,96

Next