STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. április (10. évfolyam, 74-96. szám)

1942-04-01 / 74. szám

A.oldal,STUD/1932. április 1.. Szerda. A NYUGATEURÓPAI ORSZÁGOK VAJTERMELÉSE 1938 -BAN: Hangsúlyoznunk kell, hogy az európai szarvasmarhaállománynak az előzőkben levezetett szolgáltatmánya,­ különösen minket érdeklően tehát a tengelyhatalmakat uraló országok 16,8 kg--os hús és 28- 11 tejes­­tejfejadagja­i a háború előtti helyzetre jellemzőek.. Ez az átlagos ellátó év főleg ha a hazai­hoz hasonlítjuk, kedvezőtlennek semmi esetre sem mondható. Kétségtelen viszont, hogy a háborús idők számos okból nagymértékben károsan befolyásolják az állat­­állományok volumenjét, de még inkább azok szolgáltatóképességét.. Főleg a takar­mányhiány csökkenti erősen mindkét termelés lehetőségét,­ legyen az helyi,vagy általános jellegű,­­ úgy,hogy­ elkerülhetetlen a törzsállomány egy részének kény­szerű felhasználása. Amennyiben Európa hosszú háborúra kénytelen berendezkedni, úgy a legfontosabb és legnehezebb feladatok egyike a szarvasmarhaállomány integritásának a lehetőség határáig való megóvása és a megtartandó állomány megfelelő takarmányszükségletének mindenáron való biztosítása. /Újlaki Nagy Árpád/ — ooOOOoo— TEXTILGYÁRAINK KORSZERŰSÍTÉSE. A magyar textilgyárak zöme, mint isme­retes, az 1920-as évek elején épült. Egy részük az akkor megszállt területekről, hozta át gépeit, más részük új gépeket szerzett be, de az idők folyamán ezek is meglehetősen elavultak. A korszerűsítés szükségének felismerése vezette Varga István iparügyi minisztert akkor, amikor nem sokkal a miniszteri szék elfog­lalása után keresztülvitte, hogy textilgyáraink úgynevezett inveszticiós fel­árat számíthatnak pamut szöveteik után, azzal a szigorú kötelezettséggel, hogy az így összegyűlő összegekből csak olyan korszerűsítéseket esz­közölhetnek,ame­lyeket az iparügyi miniszter engedélyez. A múlt év közepe táján futottak be az első ilyen irányú megkeresések az iparügyi minisztériumhoz s az esetenkénti elbírálás alapján kia­dott engedé­lyek nyomán most kezdik munkába állítani az új textilipari­ gépeket. Ezektől a nyersanyag takarékosabb feldolgozását és a hulladékmennyiség csökkenését várják. Azoknak a kísérleteknek az eredményeképpen, amelyeket továbbra is az iparügyi minisztérium irányított, a pamut pótlására­ hivatott hazai anyagok, az úgynevezett kotonint legutóbb már olyan minőségben sikerült előállítani, hogy teljesen alkalmas fonalak, a gyártás későbbi folyamán pedig szövetek készítésére k­ használhatóságát és jóságát mutatja az, hogy ezt a mai kotonint már a kincstár közszállításoknál is elfogadják. Ez a minőségi fejlődés annál örvendetesebb, mert ugyanakkor a kotoninhoz szükséges alapanyagok körét is sikerült tágítani. A lenmagszalmán, a len és kenderfonási hulladékon, valamint a kenderkócon kívül a­ legkülönbözőbb növényi rostokat is fel tudják erre a célra használni, mint például a burgonya kóróját, a csalánt és a kukoricaháncsot. Ország Összes vaj- Fejadag Ország Összes vaj- Fejadag termelés termelés 1,000 tonna kg 1000 tonna kg Dánia l8o - ^7J- Belgium 65 e- 7 ЗА ír szabadállam 8_?c~ 2862 Finnország 27A 7. 07 Hollandia . 102a- 11 ЗА Németország ^89»- 7«~ Lettország 21,- 10 2/3 Franciaország 225,- 3 1/3 Csehszlovákia 65,- 4 N­A Magyarország 10A ,1.12 Norvégia 11.9 09 Nagybritannia 50,­ 1.05 Ausztria 22.­ coOOoc

Next