STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. augusztus (10. évfolyam, 153-175. szám)
1942-08-01 / 153. szám
aiuui STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DR. MÓRICZ MIKLÓS KŐNYOMATOS NAPILAP * KIADJA A STUD KFT. * FELELŐS KIADÓ : DR. SÉNYI PÁL_ Szerkesztőség: Budapest II, Keleti Károly utca 5—7. szám * Telefon: 150—456 Kiadóhivatal II kerület, Margit körút 29. szám. Telefonszám: 150-456. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. A STUD különszámai Házi sokszorosítás.»Előfizetési dij postai szétküldéssel: havi 25. pengő, hetenként egyszer: Kisebbségi STUD, Fás STUD. A különszámok előfizetési — Közintézményeknek, magánosoknak havi 1250 pengő díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 24 P, félévre 12 P - X. ÉVFOLYAM, 153.szám, 1992. augusztus KISEBBSÉGI STUD IV. évfolyam, 30. század A TÖRÖKBÁLINTI SZERBEK ELNÉMETESEDÉSE„ A két világháború közötti két évtizedben sokszor és gyakran nem is eléggé tárgyilagos formában vetődött fel a kérdés hogy a magyarországi németség ely része miért és hogyan magyarosodott meg. Annál érdekesebb szolgálatot tett a megértés ügyének Eugen BONOMI "Serben in Grossturwal-Törökbálint1" c. tanulmányával, mert éppen a hazai né,met népcsoport tudományos folyóiratában /;Deutsche Forschungen in Ungar v IV. évf.2-4- füzet 190*208 lap?/ mutatott be egy igen jellemző példát arra, hogy az asszimiláció útján nemcsak vesztett, hanem nyert is a németség Magyaror-szágon, a törökbálinti szerbek elnémetesedésének leírásával igen fontos adalékokat nyújtva más asszimilációs folyamatok tárgyilagosabb megítéléséhez is. Boncini abból indul ki, hogy a törökök kiverése után a teljesen néptelenné vált Törökbálint helység első új lakói majdnem kizárólag szerbek voltak és az 1696 évi népösszírás néhány magyar mellett szintén csak szerbeket /srácokat/ talált ott. Csupán a századfordulóval állt be ezen a téren is fordulat, amikor 1701 január 12-én Törökbálint a budai jezsuiták birtokába került. Ezek előbb német telepeseket hívtak be, majd a szerbek görögkeleti hite ellen fordultak. Aki nem volt hajlandó áttérni a katolikus egyházba, annak nem lehetett többé maradása a községben. A szerbek többsége lehagyta vallását, csakhogy Törökbálinton maradhasson, amely így színkatolikus községgé vált. Ettől kezdve alig esett szó szerbekről, inkább "horvát", "damát" , "sokác", "illír", vagy egyszerűen "szláv" néven nevezik őket, hiszen aki katolikus, az csak nem lehet szerbi A szláv elem még évtizedeken át többségben maradt Törökbálinton,. Ezt bizonyítják az 1715. és 1720. évben összirt adóköteles családfők nevei, melyeket Bononi szláv ésnémet nevek szerint szétválasztva közöl, az 1715. évi 32 névből 20-at /:32,5%:/ a szláv, 12't /:3763&/ padig; a német nevek közé sorolva 1720 a nézve pedig 67 név közül M+-et '/165,7%/ minősít szlávnak, 22-t /:32,8%:/ németnek és i /:1,5%:/ magyarnak. Érdekes, hogy Acsády Ignác, a pragmatica sanctio koráról irt népességtörténeti művében lényegesen más adatokat nyújt /; 1715-ben k’ magyar, 7 német és 21 szerb, horvát, 1720- ban 2 magyar, 38 német és 28 szerb-horvát név?/ és most éppen egy német szerző bizonyítja be a nevek felsorolásával, ,hogy még 1720-ban is jóval több volt közöttük a szerb-horvát, mint a német. A 18.század folyamán még egyenlő joga volt szerbeknek a németekkel, úgy a templomban, mint az iskolában,de midőn a németek jutottak többségbe, megváltozott a fennálló rend. A 19.században elkeseredett harc tört ki Szombat .