STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. október (10. évfolyam, 200-221. szám)

1942-10-01 / 200. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. MÓRICZ MIKLÓS KŐNYOMATOS NAPILAP * KIADJA A STUD KFT.* FELELŐS KIADÓ: DR. SÉNYI PÁL Szerkesztőség: Budapest II. Keleti Károly utca 5—7. szám * Telefon: 150—456 Kiadóhivatal: II. kerület, Margit körút 29. szám. Telefonszám: 150-456. Kéziratnak tekintendő. — Minden jog fenntartásával. — A STUD különszámai Házi sokszorosítás. — Előfizetési díj postai szétküldéssel: havi 25.­ pengő, hetenként egyszer: Kisebbségi STUD. Fás STUD. A külöönszámok előfizetési — Közintézményeknek, magánosoknak havi 1250 pengő. A díja önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 32 P, félévre 16 P­X.ÉVFOLYAM, Csütörtök, 200. szám, 1992. október 1* MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS A NAGYVILÁGON,­ A Rónai Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet számításai­ szerint a 34 legfontosabb mezőgazdasági termény közül,- amelyeknek sorában egyébként az állati termé­kek közül a marha, juh és kecskehús,a sertéshús, a tej, a gyapjú és a selyem is szerepel,- a világnak azokban az államaiban, amelyeknek statisztikai adatai megtalálhatók, a­­túlnyomó nagy rész közvetlen emberi táplálkozás céljait szolgálja. A világ valamennyi­­államát véve, az emberi táplálkozás céljára szolgál ezek közül a termények és termékek közül 86,8 Ide az Intézet bekapcsolta az olívaolajat is,de a többi olajokat­­ már nem. A többi olaj­féleségek­­tern­elése köti le a mezőgazdasági termelőerőnek ЗЛ 7a~kt­t­.-hát kétségtelen, hogy ezeknek a jelentősége a termelésben még egyáltalá­ban nem nagy.,'* Különböző ipari célokat szolgál a termelésnek az ezeken felül maradó 9,8 %~a, Az­­ adatoknak ez a csoportosítása azt mutatja, hogy a világ őstermelése még túl nagy :m­értékben áll a közvetlen emberi fogyasztás szol­gálatában. Az ipari anyagok között­ találjuk itt a gyapotot, f­nt, kendert, jutát, mani­laken­de­rt, sisakt és más hasonló f­onó­anyago­k­­a­t, a kaucsukot, a gyapjút és a selymet. Nem szerepel tehát itt sok fontos kereskedelmi növény és az állati termékek közül is csak egy néhány, de például már a bortermelés sem. Magyar termelési viszonylatban azok a hazai termények és termékek, amelyek ebben a statisztikában szerepelnek, körülbelül a két­­­harmad részét ölelik fel a mezőgazdasági és állati terme­lésnek és valószínű­en ez lehet­­az arány a világtermelésben is. Eszerint tehát, ezek az adatok elsősorban az emberi közvetlen táplálkozás érdekében folyó termelést domborítják ki, az ezen kivel felölelt termény­ek közül pedig nagyon sok ipari hasznú növény és állati termék kimaradt. Eszerint ha azt mondjuk, hogy a 34 cikk az emberi táplálkozás céljait szolgáló termelésnek 90%-át foglalja magában, a többi pedig a saját csoportjának a felét, akkor nagyjában azt is meg lehet állapítani, hogy a világon folyó mezőgazdasági termelésben ma a közvetlen emberi táp­lálkozás céljaira szolgáló rész meghaladja az egész termelésnek a felét. A megoszlás aránya nagyjából 55:75 lehet. Viszont ezt is úgy kell érteni, hogy a tengeri és a burgonya teljes mértékben közvetlen, emberi táplálkozás céljára szolgáló növénynek számít, holott ezeknek igen nagy része vagy hizlalásra, szesz és keményítő gyártására és más célokra is, vagy például a búzának, más kénye magvaknak is jelentékeny hányada - korpa, takarmány­­liszt, más hulladékok,- szolgálja az emberi táplálkozást közvetett úton.

Next