STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. február (11. évfolyam, 20-34. szám)
1943-02-03 / 20. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. MÓRICZ MIKLÓS KŐNYOMATOS NAPILAP « KIADJA A STUD KFT.« FELELŐS KIADÓ: DR. SÉNYI FAL Szerkesztőség: Budapest II, Keleti Károly utca 5-7. szám . Telefon: 150—456 Kiadóhivatal II kerület, Margit kórus 29. szám. Telefonszám: 150-456. Kéziratnak tekintendő. - Minden jog fenntartásával. - A STUD különszáma. Házi sokszorosítás. - Előfizetési díj postai szétküldéssel: havi 25, pengő, hetenként egyszer: Kisebbségi STUD. Fás STUD. A különámalt előfizetési közintézményeknek, magánosoknak havi 1250 pengő -dija önálló előfizetés esetén postai szétküldéssel: egész évre 32 P, félévre 16 P XI. ÉVFOLYAM, 20.szám, 1993.február 3? "Szerdaé A KÁHLÁTÖVEZET KÖZÉRELMEZÉSE A HÁBORÚBAN, /STUD/ A berlini konjunktúra kutató intézet a háború előtt érdekes kimutatást Hozott Európa országainak ellátottsági fokáról .Megállapították, hogy a középeurópai iparos országok ellátottsági fokát 70-80 százalékra lehet tenni, a délkeleteurópai, illetve kárpát övezetbeli országok ellátottsága kivétel nélkül 100 százalékon felül A fenti beosztás szerint 100 százalék jelenti a teljes ellátottságot; százon alul behozatalra van szüksége az országnak, a szám fölüli ellátottság pedig kivitelre váró fölösleget jelent. A berlini konjunktúrakutató intézet eme megállapításai nem jelentettek új felfedezést, csupán a Meglévő és ismert tények pontos és számbeli kimutatását. Nyilvánvaló, hogy a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű délkelet európai országok jelentős kiviteli fölösleggel rendelkeznek nemcsak a legfontosabb gabonaneműekben, hanem más élelmicikkekben is. Más kérdés,hogy milyen körülmények között és milyen szociális viszonyok között jön létre az úgynevezett kiviteli fölösleg. Egyes délkelet európai országok ugyanis csak úgy voltak képesek jelentős kivitelt elérni, hogy a saját népességük fogyasztása lényegesen alatta maradt a szokásos sőt szükséges minimumnak. A háború alatt azonban Délkeleteurópa élelmezési helyzete lényegesen megváltozott. A háború nem kmétte meg ezeket az országokat sem. A belső szociális feszültségek a háború pusztításaival együtt sok helyen a termelés részben igen jelentős csökkenésével jártak. Másrészt ismeretes a délkelet európai országok mezőgazdaságának európai méretekhez viszonyítottan kezdetleges volta. A mezőgazdasági gépek használata igen szórványos, országos viszonylat nem többnyire jelentéktelen, a műtrágya használat minimális, a külterjes és semmiképpen nem racionalizált termelés jellemzői e vidék mezőgazdaságának. Nyilvánvaló, hogy gazdasági, politikai és szociális feszültségek idején az ilyen módon vezetett gazdálkodás sokkal érzékenyebb a hatásokra, mint a racionálisan gépekkel vezetett úgyszólván iparszeresen üzleti mezőgazdaság. Nem csoda tehát ha a háború kitörésével a dél - eleteurópai országok ellátási helyzete egyre romlott s a mezőgazdaság sok esetben a belső szükségletet sem volt képs fedezni, nem beszélve a külföldi kötelezettségek hiányos teljesítéséről. A Ье1«Ц»5 fogyasztás viszont még inkább megnövekedettnek mondható a háború folyamán,mert a mozgósítás állapotában lévő ország hadseregét kénytelen lényegesen jobban élelmezni, mint aogy annak tagjai a békeidőben magukat élelmezték. A falusi lakosság maga nem szívesen viszi piacra terményeit, mert a háborús gazdálkodás következtében az iparcikkek kínálata csökken és ha a terményeiért nem kap iparcikket, aikkor maga fogyasztja el azokat-,